Publilius Syrus

Élete:

Szíriai származású rabszolga volt, Rómába Antiochiából került. Egy szabados szolgálatában állt, aki tetszetős külseje és csattanós élceinek köszönhetően nemcsak felszabadította, hanem gondos képzésben is részesítette. Felszabadítása után, Julius Caesar idejében mint mimus-író és színész tevékenykedett (Cicero: Ad familiares 12, 18; Seneca: Epistolae morales 94). Egy színjátszó társaságot vezettett, így járta be Itáliát. Fiatalon került a római költészet és színjátszás vezéralakjai közé. Pályájának csúcsán, Kr. e. 46-ban a Ludi Caesarison, a költői és előadói versenyen Caesar jelenlétében minden mimusköltőt és -színészt versenyre hívott ki, és valamennyiüket le is győzte, köztük a nála 20 évvel idősebb Decimus Laberiust, aki szintén a pályája csúcsán járt akkoriban. Utolsó fellépésére Kr. e. 44-ben, nem sokkal Caesar halála után került sor a megalesiai játékokon (ludi megalenses). Halálának éve ismeretlen.

Költészete:

Mimusaiból 3 töredék maradt fenn (Priscianus 10, 42; Nonius Marcellus 133, 9; Isidorus Origenes 19, 23, 2). A Petronius Satyriconjában (55. fejezet) található töredékek kétséges eredetűek. Színdarabjaiban mintegy 700 morális szentencia volt olvasható, ezért ezeket a Kr. u. 1. században összegyűjtötték, és iskolai használatra kiadták Publilii Syri mimi Sententiae címen. Ez annak a jele, hogy műveiben nagy szerepet játszott a gondolatiság, és a tömör, szentencia-szerű kifejezésmód. Ezeket a bölcs mondásokat Euripidész és Menandrosz stílusában írta. Témái között megtalálható a szegénység, a gazdagság, a barátság, a szerelem, a butaság és a bölcsesség. Írásainak versformája iambicus senarius. Publilius munkásságát az idősebb és a ifjabb Seneca is nagyra becsülte. A császárkorban, a középkorban, és a humanizmus idején is nagy népszerűségnek örvendett, olyannyira, hogy más forrásokból kiegészítették a neve alatt fennmaradt szövegeket. Publilius Syrus mimusai közkedveltek voltak.  Cicero egy Kr. e. 44-ben kelt levelében említi, hogy barátja, a művelt Atticus egy levelében beszámolt neki Publilius produkciójáról, egy másikban arra kéri Atticust, hogy küldjön neki idézeteket a mimusokból. Cicero érdeklődése a műfaj iránt nem kis elismerést jelentett, hiszen ő a legtisztább latin ékesszólás kidolgozója és legkiválóbb képviselője.

Publilius mondásai eredetileg egy-egy mimikus darabban helyezkedtek el. Ez a szentenciák értelmezését olykor megnehezíti: érezhető, hogy a mondat igazi értelme a szövegkörnyezetben, az adott drámai helyzetben lenne egyértelmű.

Publilius Syrus alábbi üzenetei olvashatóak a naturportal.hu-n:

“Nyereség, ha a veszteség árán…”

“Nem jó gyógyszer, amely…”

“Aki fél a repedéstől…”

“Bizony a legnagyobb dolgok…”

“Gyógyszer a fájdalom…”

“Sanyarú segítség…”

Forrás:

Dicta Catonis, Publilii Syri Sententiae, LAZI Bt. kiadása, 2001, ISBN 963 9227 81 1

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás