1997. évi CLIV. törvény 101. §-tól

jog

az egészségügyről

(2016. április 1.-jével hatályos változat)

  CTRL+F

A szövegben a CTRL+F billentyűkombinációval lehet keresni!

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 1-100. § itt olvasható (kattints a szövegre)!

Orvostechnikai eszközellátás

  1. § (1)[1] Orvostechnikai eszköz akkor hozható forgalomba, illetve az egészségügyi ellátás során akkor használható fel, ha az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket kielégíti.

(2)[2]

101/A. §[3] Az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos egyes eljárásokért – ideértve a szakhatósági eljárásokat is – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

101/B. §[4] (1)[5] Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e § tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha e törvény vagy az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi

  1. a) az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatával,
  2. b) az orvostechnikai eszközök nyilvántartásba vételével,
  3. c) az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatával,
  4. d) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos baleset, váratlan esemény bejelentéssel,
  5. e) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan esemény kivizsgálásával,
  6. f) a balesetfelelős bejelentésével,

g)[6] az implantátum beültetése, kivétele és cseréje során előírt nyilvántartással és a Központi Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással,

h)[7] az orvostechnikai eszközök forgalmazásával és kereskedelmi gyakorlatával

kapcsolatos, e törvényben vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét, vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.

(2) A bírság összegét a jogsértés súlyára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és a jogsértéssel okozott kár mértékére vagy az eset más, a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni, azzal, hogy a bírság összege

a)[8] az (1) bekezdés a), g) és h) pontja esetén 50 000 forinttól 400 000 forintig,

  1. b) az (1) bekezdés b) pontja esetén 10 000 forinttól 140 000 forintig,
  2. c) az (1) bekezdés c) pontja esetén 50 000 forinttól 150 000 forintig,

d)[9] az (1) bekezdés d)-f) pontja esetén 15 000 forinttól 50 000 forintig

terjedhet.

(3)[10] Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összegét minden egyes olyan implantátum után meg kell állapítani, amely tekintetében a 101/C. § szerinti nyilvántartásba vétel nem vagy nem az ott meghatározott módon valósult meg.

101/C. §[11] (1) Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a következő adatokat:

  1. a) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatok közül a beavatkozással érintett személy családi és utónevét, születési nevét, születési dátumát, anyja születési nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, egyéb elérhetőségét,
  2. b) a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját,
  3. c) a beültetés, eltávolítás vagy csere okát,
  4. d) a beültetett vagy eltávolított implantátummal kapcsolatban
  5. da) az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát – ha rendelkezésre áll – a sorozatszám megjelölésével,
  6. db) a gyártó nevét,
  7. dc) a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató beszerezte,
  8. e) a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát,
  9. f) a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.

(2)[12] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítási szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti. A nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb a beavatkozással érintett személy egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátását követő 8 napon belül vagy az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt finanszírozási jelentéstétel napján kell felvinni.

(3) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával, a (2) bekezdés szerinti adatfelvitellel egyidejűleg, elektronikusan továbbítja – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint működtetett – Központi Implantátumregiszter részére.

(4)[13] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésével és a Központi Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi.

(5)[14] Az egészségügyi szolgáltató csípő- és térdízületi endoprotézis beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási kötelezettségét az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 16/B. §-ában foglaltak szerint teljesíti.

Gyógyszerellátás

  1. § Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja – a külön törvényben foglaltak szerint – biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.

Pszichoterápia és klinikai szakpszichológia

  1. § (1)[15] A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

(2) A klinikai szakpszichológiai tevékenység az a klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus által végzett tevékenység, amely[16]

a)[17] a lelki egészség megőrzésére, fejlesztésére és helyreállítására,

  1. b) a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára és okainak feltárására,
  2. c) egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére, valamint
  3. d) a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára

irányul.

(3) A pszichoterápia csak a beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat.

(4) A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja.

(5) Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttes végzésére orvos pszichoterapeuta jogosult.

A nem-konvencionális eljárások[18]

  1. § (1)[19] A nem-konvencionális gyógyító és életminőségjavító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.

(2)[20] A nem-konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén, a konvencionális, természettudományosan megalapozott eljárásoktól eltérő megközelítésből eredő módszereken alapulnak, amelyek – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Nem-konvencionális eljárás helyettesítő eljárásként csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.

(3)[21] A nem-konvencionális eljárások körét és az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket külön jogszabály határozza meg.

(4)[22] A nem-konvencionális eljárások alkalmazása során a betegjogok, a tájékoztatási és dokumentációs kötelezettség, valamint az ellátást végző személyek jogai és kötelezettségei tekintetében a II. és VI. fejezetekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb gyógyászati ellátások

  1. § A gyógyászati ellátások körébe tartoznak azok a kiegészítő jellegű egészségügyi szolgáltatások, amelyek az orvos rendelése alapján a gyógykezelés részét képezik, de orvosi rendelés hiányában is – az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai szabályok keretein belül – igénybe vehetők.

Az egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység

  1. § Az egészségügyi szolgáltatások közé tartozik a gyógyító-megelőző ellátás keretében végzett, valamint a társadalombiztosítási, vagy szociális ellátások igénylésével összefüggő egészségügyi szakértői tevékenység, így különösen[23]
  2. a) a munkára, illetőleg a szakmára való egészségi alkalmasságnak,
  3. b) a keresőképességnek,

c)[24] az egészségi állapot, egészségkárosodás és a megmaradt munkaképesség mértékének és minőségének, illetve a további foglalkoztatás feltételeinek

egészségügyi elbírálása, illetőleg véleményezése.

  1. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

  1. § Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerének célja
  2. a) az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, különös tekintettel azok hatásosságára és hatékonyságára,
  3. b) az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, valamint az e szolgáltatásokat nyújtó személyek jogainak biztosítása.
  4. Cím

Az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának feltételei

  1. § (1)[25] Egészségügyi szolgáltatás – a 108/A. §-ban foglalt kivétellel – kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító ennek tényét haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, amely a működési engedélyt visszavonja, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendezik más biztosítónál felelősségbiztosítással.

(3)[26] A működéshez szükséges feltételek fennállásában bekövetkezett változást a szolgáltató haladéktalanul bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(4)[27] A működéshez szükséges feltételek meglétét az egészségügyi államigazgatási szerv rendszeresen ellenőrzi.

(5)[28] Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény alapján az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási szolgáltatásért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

108/A. §[29] (1) Egészségügyi szolgáltatás a (2)-(4) bekezdés szerint működési engedély nélkül, az egészségügyi államigazgatási szerv részére megtett bejelentés alapján, hatósági nyilvántartásba vételt követően is megkezdhető és folytatható.

(2) Az (1) bekezdés alapján egészségügyi szolgáltatóként az a személy vagy szervezet működhet, aki vagy amely

  1. a) kizárólag az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti közreműködői szerződés alapján nyújt szolgáltatást,
  2. b) az a) pont szerinti közreműködői szerződés alapján a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató számára kizárólag az egészségügyi szolgáltatás személyi feltételeit biztosítja, ideértve a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettséggel rendelkező további közreműködőket is,
  3. c) közreműködésére kizárólag az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés b), c), e) vagy j) pontja szerinti jogviszonyok valamelyikében, kizárólag személyes szolgáltatás nyújtásával kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, hatósági nyilvántartásba vételt követően működő egészségügyi szolgáltatóra az e §-ban és az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 6/A. §-ában meghatározott kivételekkel az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések irányadóak.

(4) Az e § alapján működő egészségügyi szolgáltató a 108. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – amennyiben a közreműködőt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató nem követeli meg – a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül, a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató felelősségére is működhet.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel az Eütev. 7. § (2) bekezdés e) pontja szerinti munkaviszony létesítésével kizárólag abban az esetben teljesíthető, ha a munkaviszony a közreműködőként működő egészségügyi szolgáltatóval áll fenn. A (2) bekezdés c) pontja és e bekezdés alkalmazásában nem tekinthető munkaviszonynak munkavállaló munkaerőkölcsönzés körében történő foglalkoztatása.

  1. Cím

Tárgyi feltételrendszer

  1. § Az egészségügyi szolgáltató tárgyi feltételrendszerének biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket, és meg kell felelnie a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásoknak.
  2. Cím

Személyi feltételrendszer

  1. §[30] (1)[31] Egészségügyi tevékenység – folytatásának formájától és módjától függetlenül – e törvény és külön törvény rendelkezéseire figyelemmel önállóan vagy felügyelet mellett végezhető.

(2)[32] Egészségügyi tevékenységet önállóan – külön törvényben foglaltakra is figyelemmel – az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesített vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült, a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Az önállóan végzett egészségügyi tevékenység – a (4), (4a), (10) és (10a) bekezdésben foglalt kivételekkel – az arra feljogosító szakképesítésnek a működési nyilvántartásba történő bejegyzésétől kezdhető meg.

(3)[33] A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett – a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel – végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,[34]

  1. a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt,

b)[35] akit a működési nyilvántartásból a 113/A. § (1) bekezdése alapján töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig,

c)[36] aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították,

  1. d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.

(4)[37] A működési nyilvántartásban nem szereplő, Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy részére – betegellátási érdekből vagy a kérelmező megfelelő szakmai ismeretének megszerzése érdekében, indokolt esetben – a kormányrendeletben meghatározott hatóság a szakképesítésnek megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki, a kormányrendeletben foglalt eljárási rend szerint. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez külön jogszabály szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges.

(4a)[38] A hagyományos kínai gyógyászat területén, legalább 5 éves, felsőoktatási képzést követően megszerzett oklevéllel rendelkező személy részére kérelmére a kormányrendeletben meghatározott hatóság – az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának az oklevél szerinti szakképesítésnek a kérelemben foglalt egészségügyi tevékenység végzése szempontjából való megfelelősége kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján – miniszteri rendeletben foglaltak szerint, a szakképzettségének megfelelő tevékenységre, meghatározott időtartamra szóló tevékenységre jogosító engedélyt adhat ki. A tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a korábbi, rendszeresen végzett egészségügyi tevékenységének helye szerinti utolsó, ennek hiányában az állampolgársága szerint illetékes állam jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés vagy büntetőjogi intézkedés hatálya alatt, és megfelel a tevékenység végzéséhez előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek. Az engedélyezett egészségügyi tevékenység végzéséhez a szakképesítést igazoló bizonyítvány vagy oklevél tényleges elismerése nem szükséges. A kormányrendeletben meghatározott hatóság az engedélyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, oklevelének számát és az engedély tartalmát.

(4b)[39] A (4a) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap, a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje harminc nap.

(5)[40] Egészségügyi tevékenységben a (3) bekezdés a)-d) pontjában említett személy a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint működhet közre. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga – ide nem értve a munkáltatói utasítási joggyakorlást – csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható.

(6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja.

(7) A (5)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhető, egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakirányú szakképesítéssel rendelkező személyekre.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre figyelemmel egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez – a 15. §-ra figyelemmel – beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.

(9) A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó a (8) bekezdés szerinti személy által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó

  1. a) nem megfelelő utasítása,
  2. b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése,
  3. c) a (8) bekezdés szerinti személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése

okozta.

(10)[41] A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően

  1. a) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá

b)[42] az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, akinek egészségügyi szakképesítést igazoló okirata a Magyarország területén megszerezhető szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT-állam területén,

ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi tevékenységet végezni, és valamely EGT-államban letelepedettként már szolgáltatást nyújt, ezt a szándékát a kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében bejelenti a kormányrendeletben meghatározott hatóság részére. A bejelentési eljárás során a valamely nem EGT-állam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét is meg kell vizsgálni.

(10a)[43] Az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás teljesítése körében felmerülő egészségügyi tevékenységet a Magyarországon egészségügyi tevékenység végzésére a (2), (4) vagy a (10) bekezdés alapján nem jogosult személy abban az esetben végezhet, ha az adott egészségügyi tevékenység végzésére a letelepedése szerinti államban korlátozás nélkül jogosult, és az egészségügyi tevékenység végzését kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentési eljárással összefüggésben és az e bekezdés alapján egészségügyi tevékenységet végző személyek nyilvántartása keretében az egészségügyi államigazgatási szerv és a nyilvántartást vezető szerv a bejelentéstől számított 5 évig kezeli a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyazonosításra alkalmas igazolványának számát, valamint annak a külföldi intézménynek, szolgáltatónak a nevére és címére vonatkozó adatát, amelynek nevében a bejelentő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.

(11) A kormányrendeletben meghatározott hatóság nyilvántartást vezet[44]

  1. a) a (4) bekezdés alapján kiadott engedélyekről, és

b)[45] a (10) és (10a) bekezdés alapján regisztrált bejelentésekről, továbbá

  1. c) az ezekhez kapcsolódó adatokról, illetve

d)[46] azon személyek természetes személyazonosító adatairól is, akik egy korábbi esetben a tevékenység gyakorlásának megkezdése után tették meg a (10) bekezdés szerinti bejelentést, és a kormányrendeletben meghatározott hatóság a bejelentés alapján megállapította, hogy a szolgáltatás nyújtására a személy nem volt jogosult.

(12)[47] A kormányrendeletben meghatározott hatóság elutasítja a nyilvántartásba vételt a (10) bekezdés szerinti eljárásban, ha a kormányrendeletben foglalt feltételeknek a bejelentés nem felel meg. Ha a bejelentés hiánypótlással jogszerűvé tehető, akkor a hiánypótlásig a szolgáltatás nyújtásának jogát a kormányrendeletben meghatározott hatóság felfüggesztheti. Ha a hiánypótlás nem vezet eredményre, vagy a szolgáltatás nyújtása jogszerűen nem folytatható, úgy annak folytatását a jövőre nézve tiltja meg a kormányrendeletben meghatározott hatóság.

(13)[48] A kormányrendeletben meghatározott hatóság elutasíthatja a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt, ha a bejelentésre a (11) bekezdés d) pontjában meghatározott személy tekintetében kerül sor. A kormányrendeletben meghatározott hatóság a (11) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tevékenységet végző személy letelepedésének helye szerinti illetékes hatóságot a jogosulatlan szolgáltatás nyújtásról soron kívül értesíti.

(14)[49] A kormányrendeletben meghatározott hatóság a (10) bekezdés szerinti eljárásban a nyilvántartásba vételt elutasítja, ha a bejelentő a működési nyilvántartásba a 113. § (1) bekezdés d), illetve e) pontjai alapján nem lehetne felvehető, vagy a nyilvántartásból törölni kellene.

(15)[50] A (3) bekezdésben foglaltak alapján felügyelet mellett tevékenységet végző személy köteles ezt a tényt legkésőbb a felügyelet mellett végzett tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül a 112. § (4) bekezdés a), f) és m) pontja szerinti adataival együtt bejelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek. A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik. A felügyeletet ellátó személy a felügyeleti tevékenység ellátásáért az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről szóló miniszteri rendeletek szerinti továbbképzési pontokra jogosult.

(16)[51] A működési nyilvántartást vezető szerv

a)[52] a bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző külföldi szerv részére, annak megkeresése esetén – az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi szakképesítések megszerzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerésével összefüggésben – tájékoztatást nyújt az egészségügyi dolgozókra vonatkozó, az alap- és működési nyilvántartásban szereplő, az egészségügyi tevékenységvégzésre való jogosultsággal összefüggő adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról, illetve a külföldi szerv erre irányuló megkeresése esetén az azok alapjául szolgáló tényekről,

b)[53] az a) pont szerinti szervtől származó, az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat kezeli és nyilvántartja, továbbá etikai vétség gyanúja esetén az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásában szereplő, bárki számára megismerhető adataival együtt megküldi az etikai eljárás lefolytatására jogosult szerv részére,

c)[54] a b) pont szerinti adatközlés alapján lefolytatott etikai eljárás eredményéről tájékoztatja az a) pont szerinti szervet, amennyiben az a b) pont szerinti olyan adatot küldött, ami alapján etikai eljárás indult.

(16a)[55] Amennyiben a (16) bekezdés a) pontjában szereplő megkereső szerv egy EGT-állam hatósága, és a (16) bekezdés a) pontja szerinti megkeresés a belső piaci információs rendszeren keresztül történik, az információcserére a belső piaci információs rendszeren keresztül kerül sor. Amennyiben a működési nyilvántartást vezető szerv a (16) bekezdés a) pontja szerinti kérdésben megkeresést kíván intézni egy EGT-állam hatósága felé, annak intézése a belső piaci információs rendszeren keresztül történik. Az e bekezdés szerinti hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárási rendelkezéseit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 40-41/A. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(17)[56] A nem a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-a szerinti tagállamban vagy állampolgár által megszerzett, illetve a nem valamely tagállam arra feljogosított intézménye által kiállított szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi vagy egyéb felsőfokú szakirányú szakképzés során megszerezhető szakképzettséget tanúsító oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatok ellátása az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Az elismert oklevél az elismerésről szóló határozatban foglaltak szerinti egészségügyi tevékenységvégzésre jogosít.

(18)[57]

(19)[58] A (17) bekezdés szerinti elismerési eljárás során az oklevél – kérelemre, az eljárás díjának megfizetését követően – további feltételek előírásával vagy azok nélkül ismerhető el. Az oklevél további feltételek előírása nélkül abban az esetben ismerhető el, ha az oklevél megszerzésére irányuló külföldi tanulmányok képzési ideje nem volt rövidebb az annak megfelelő oklevél megszerzéséhez Magyarországon szükséges képzési időnél, továbbá a képzés központi, illetve képzési programja megfelel a hazai tantervnek.

(20)[59] A (19) bekezdés szerint elismerési eljárásra

  1. a) az elismerés alapelvei, az elismerés fogalma és az elismerési eljárás közös eljárási szabályai tekintetében az Etv. I. Fejezetét,
  2. b) a szakképesítés elismerése tekintetében az Etv. IV. Fejezetét,
  3. c) az elismerés további feltételei tekintetében az Etv. V. Fejezetét

kell alkalmazni.

(21)[60] Ha az oklevél a (19) bekezdés alapján további feltételek előírása nélkül nem ismerhető el, az elismerés feltétele – a kérelmező által folytatott tanulmányok, valamint a megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével – az e törvényben, továbbá külön jogszabályban meghatározott szempontok alapján kialakított szakmai tartalom és feltételrendszer szerinti kompenzációs intézkedések teljesítése.

(22)[61] A (17) bekezdés szerinti elismerési eljárást kérelmezőnek az eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér háromnegyedének megfelelő összeget kell eljárási díjként befizetnie az elismerő hatóságként eljáró egészségügyi államigazgatási szerv számlájára.

(23)[62] Amennyiben a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, egészségügyi tevékenységet végző, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel kapcsolatban olyan adat jut a kormányrendeletben meghatározott szerv tudomására, amely egyébként a 113/A. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerint a működési nyilvántartásból való törlést vonná maga után, a kormányrendeletben meghatározott szerv tájékoztatja a letelepedés szerinti EGT-államnak, illetve annak az EGT-államnak a hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek területén az adott személy gazdasági célú letelepedéssel nem járó tevékenységet kíván végezni.

(24)[63] Az (1) bekezdés szerinti szakképesítését a szakképesítés szerinti egészségügyi tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben a tevékenységet végző köteles erre irányuló külön kérelem vagy felhívás nélkül megismerhetővé tenni.

(25)[64] Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel.

110/A. §[65] (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a bizonyítványát, illetve az oklevelét külföldön elismertetni szándékozó személy részére – kérelmére vagy külföldi hatóság megkeresésére – a 110. § (16) bekezdés szerinti, továbbá a működési nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás vagy adatigénylés alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt állít ki (a továbbiakban: jó hírnév igazolás).

(2)[66] A jó hírnév igazolás az alábbiakat tartalmazza:

a)[67] az egészségügyi dolgozó a jó hírnév igazolás kiállítása napján büntetlen előéletű-e és áll-e az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

  1. b) az egészségügyi dolgozó áll-e etikai vétség miatt jogerősen kiszabott büntetés hatálya alatt,
  2. c) az egészségügyi dolgozó Magyarországon önállóan vagy felügyelet mellett végezheti-e az adott egészségügyi tevékenységet.

(3) A jó hírnév igazolás csak akkor adható ki, ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamennyi esetre vonatkozóan tartalmaz igazolást.

(4)[68] A kérelmezőnek a jóhírnév-igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárási díj megfizetésének igazolását.

Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartása

  1. § (1)[69] Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt egészségügyi szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni.

(2)[70] Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az alapnyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)[71] a szakképesítést szerzett személy neme, természetes személyazonosító adatai, egészségügyi tevékenység során használt neve, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye;

b)[72] a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, a kiállító intézmény megnevezése, továbbá a képzés nyelve;

c)[73] az egészségügyi dolgozó alapnyilvántartási száma és alapnyilvántartásának jogszabályban meghatározott típusa.

(4)[74] A (3) bekezdés a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, a (3) bekezdés b) pontjából az egészségügyi dolgozó által megszerzett szakképesítés megnevezése és a (3) bekezdés c) pontja bárki számára megismerhető adat.

(5)[75] Az alapnyilvántartás vezetéséről – a szakképesítés szintjeinek megfelelően – az egészségügyi államigazgatási szerv gondoskodik.

(6)[76] Az alapnyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók alapnyilvántartásából a (4) bekezdés szerinti – bárki számára megismerhető – adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel – a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében – elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása

  1. §[77] (1) Azt a személyt, aki az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére működési nyilvántartásba kell venni.

(2)[78] A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak közhiteles tanúsítása. A működési nyilvántartás a (4) bekezdés b)-n) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A működési nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv vezeti és e körben jogosult a (4) bekezdés szerinti adatok kezelésére.

(3) Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,

  1. a) aki nem szerepel az alapnyilvántartásban,

b)[79] aki a (4) bekezdés foglalt adatok közlését megtagadja,

  1. c) aki – jogszabályban meghatározott esetekben – a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét, vagy aki a 113. § (6) bekezdés esetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítését nem igazolja,

d)[80] aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve aki az ezen tények fenn nem állása tekintetében a 112/A. § (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét nem teljesíti,

e)[81] akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,

f)[82] akit az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,

  1. g) aki a 113. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti,
  2. h) aki a 112/A. § (3) bekezdésében foglalt hozzájárulást nem adja meg,

i)[83] akit korábban azért töröltek a működési nyilvántartásból, mert

  1. ia) felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,
  2. ib) szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg

a törléstől számított egy évig,

j)[84] aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,

k)[85] aki – feltéve, hogy a törvény kötelező kamarai tagságot ír elő – nem tagja a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának.

(4) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a)[86] az egészségügyi dolgozó neme, természetes személyazonosító adatai, az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága,

b)[87] a 115. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti egészségügyi ágazati szakmai képzések keretében megszerzett szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,

  1. c) a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontja, valamint az egészségügyi dolgozó által megszerzett és a működési nyilvántartásban szereplő valamennyi szakképesítés és szakképzettség tekintetében fennálló, e törvény és jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés ténye,
  2. d) idegen nyelv vagy nyelvek ismeretének szintje, típusa, az arról kiállított bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat száma, kiállításának helye és ideje, a kiállító szerv megnevezése, valamint az e törvényben meghatározott esetben az igazolt magyar nyelvismeret alapján végezhető tevékenységi kör megjelölése,
  3. e) a korlátozott alkalmasság ténye,

f)[88] az egészségügyi dolgozóval egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató megnevezése, az egészségügyi tevékenység végzésének helye,

  1. g) a működési nyilvántartás meghosszabbításának kezdő, befejező dátuma, a meghosszabbítás alapjául szolgáló, az egészségügyi tevékenység szüneteltetésének oka, kezdő, befejező dátuma,
  2. h) a tudományos fokozat,
  3. i) az egészségügyi dolgozó szakmai kamarai tagságának ténye, a tagság kezdete és megszűnése,

j)[89] az egészségügyi dolgozóval szemben törvény alapján etikai eljárás keretében kiszabott jogerős büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának és elévülése időpontjának megjelölésével együtt,

k)[90] az egészségügyi dolgozó alap- és működési nyilvántartási száma és alap- és működési nyilvántartásának jogszabályban meghatározott típusa,

l)[91] a külföldi munkavégzés helye, időtartama és a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó a munkát végzi,

  1. m) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személy neve, működési nyilvántartási száma,
  2. n) a 110. § (16) bekezdés b) pontja szerint kapott, az egészségügyi dolgozó külföldi tevékenységvégzési jogosultágát érintő adat.

(4a)[92] Az egészségügyi dolgozó hivatásának gyakorlásakor

  1. a) a saját családi nevét és utónevét vagy a születési nevét,
  2. b) amennyiben erre jogszabály alapján jogosultságot szerzett a doktori címét és
  3. c) az egészségügyi szakképesítésére utaló megnevezést

használja. Ennek keretében az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt nevét köteles megjeleníteni a névtábláján, valamint az orvosok, fogorvosok az orvosi bélyegzőjükön és az orvosi vényen is használják.

(4b)[93] Amennyiben az egészségügyi dolgozó a (4a) bekezdés alapján az egészségügyi tevékenység gyakorlása során a születési nevét kívánja használni, azt annak a működési nyilvántartásba történt bejegyzését követően és kizárólag a (4a) bekezdésben meghatározott esetekben használhatja.

(5)[94] A (4) bekezdés b)-c), e), f) és k) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve bárki számára megismerhető adat.

(6) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után, az n) pont szerinti adatot az adat beérkezésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.

(7)[95] A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásból való törlésének tényéről, valamint az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti adatairól a működési nyilvántartásból való törlést vagy az abba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokról havi rendszerességgel – törvény szerinti hatósági ellenőrzés elvégzése céljából – elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségbiztosítási szerv részére.

(7a)[96] A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásából az (5) bekezdés szerinti – bárki számára megismerhető – adatokat a nyilvántartásba történő felvételt követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokat havi rendszerességgel – a jogszabályban előírt feladatai ellátása érdekében – elektronikus úton megküldi az országos tisztifőorvosi hivatal részére.

(8)[97] A működési nyilvántartást vezető szerv az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásból való törlésének tényéről, valamint az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés b) és e)-g) pontja szerinti adatairól a működési nyilvántartásból való törlést követő naptári hónap során, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változásokról – az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges feltételek fennálltával kapcsolatos adategyeztetés céljából -, annak a működési nyilvántartásba történt bejegyzését követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja az illetékes szakmai kamarát. A működési nyilvántartást vezető szerv a szakmai kamara megkeresésére, a kamarai tagság létesítéséhez jogszabály alapján szükséges, a (4) bekezdés b) és k) pontja szerinti adatairól 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szakmai kamarát.

(9)[98] Az illetékes egészségügyi szakmai kamara a (4) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokról – annak keletkezésétől vagy változásától számított 15 napon belül – a (4) bekezdés k) pontja szerinti azonosító megjelölésével elektronikus úton tájékoztatja a működési nyilvántartást vezető szervet.

112/A. §[99] (1)[100] A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, illetve nem áll az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére – annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2)[101] A működési nyilvántartást vezető szerv az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egészségügyi dolgozó megfelel-e az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítására irányulhat.

(3) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó köteles hozzájárulását adni ahhoz, hogy a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzést az ott meghatározottak szerint folyamatosan végezze mindaddig, míg az egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásban szerepel.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv

  1. a) a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
  2. b) a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(5) A működési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vételt, valamint a megújítást követően az egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatait, a szakképesítésének, szakképesítéseinek, szakképzettségének vagy szakképzettségeinek megnevezését, az oklevelének, bizonyítványának számát, az alapnyilvántartási és a működési nyilvántartási számát, a működési nyilvántartásának lejárati dátumát, valamint az esetleges korlátozott alkalmasságának tényét tartalmazó hatósági igazolványt állít ki.

112/B. §[102]

  1. §[103] (1)[104] Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának érvényességi ideje öt év, amely a nyilvántartott személy kérelmére megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás adatainak kötelező megőrzési ideje a működési nyilvántartásból történő törléstől számított 10 év.

(2) A működési nyilvántartás ötéves időtartama akkor újítható meg, ha

  1. a) a nyilvántartott személy e törvényben és jogszabályban foglaltak szerint teljesítette továbbképzési kötelezettségét vagy mentesül a továbbképzési kötelezettségteljesítés alól, és ezt a működési nyilvántartást vezető szerv részére igazolja, valamint
  2. b) nyilvántartásba vételt kizáró ok nem áll fenn.

(3)[105] A működési nyilvántartás (1) bekezdés szerinti érvényességi ideje egy alkalommal, jogszabályban foglalt feltételekkel, az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy más EGT tagállamban történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható, a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a nyilvántartott személy jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani, jogszabályban foglaltak szerint.

(4a)[106] A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a nyilvántartott személy gyermekvállalás miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, a működési nyilvántartást a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági ideje időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani, jogszabályban foglaltak szerint.

(5) A működési nyilvántartásba vételre, megújításra, illetve meghosszabbításra vonatkozó feltételek fennállása esetén az egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásba akkor vehető fel, működési nyilvántartása akkor újítható vagy hosszabbítható meg, ha írásban nyilatkozik arról, hogy Magyarországon kívül egészségügyi tevékenységet

  1. a) végzett vagy végez, és az egészségügyi tevékenység végzésének helye szerinti állam(ok) jogszabályai alapján nem áll az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, illetőleg büntetőjogi intézkedés hatálya alatt,
  2. b) nem végzett és nem végez.

(6) Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét

  1. a) első alkalommal kéri, és az egészségügyi szakképesítése megszerzésének, illetve jogszabály szerinti magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt, vagy
  2. b) a nyilvántartásból való törlését követően kéri,

e törvény, valamint jogszabály szerinti, a működési nyilvántartás megújításához szükséges továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételek szerint annyi továbbképzési pont igazolására köteles, amennyi egyébként a működési nyilvántartás megújításához szükséges, kivéve azon személyeket, akik e törvény alapján mentesülnek a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól.

113/A. §[107] (1) A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – törli azt a személyt

a)[108] akit a bíróság bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet részlegesen korlátozó vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett,

b)[109] aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll,

  1. c) akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított,

d)[110] akit az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott,

  1. e) aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl,
  2. f) aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg,
  3. g) aki elhalálozott,
  4. h) aki a törlését kéri,

i)[111] akinek – feltéve, hogy törvény kötelező kamarai tagságot ír elő – kamarai tagsága megszűnt.

(1a)[112] Az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján a működési nyilvántartásból törölt egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet felügyelet mellett sem végezhet.

(2)[113]

(3)[114] A működési nyilvántartást vezető szerv a 111. § (3) bekezdés c) pontja szerinti azonosítók alapján folyamatosan, elektronikus úton adategyeztetést folytat az egészségügyi államigazgatási szervvel a 112. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározott adatok tekintetében.

(4)[115] Az egészségügyi dolgozó egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztéséről, valamint az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásáról szóló jogerős határozatáról a bíróság – jogszabályban meghatározottak szerint – haladéktalanul értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet, és az illetékes egészségügyi szakmai kamarát.

113/B. §[116] Az egészségügyi államigazgatási szerv által az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartása körében kérelemre lefolytatott eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer[117]

  1. §[118] (1)[119] Az egészségügyi ágazati humánerőforrás nyomon követése, valamint stratégiai tervezésének elősegítése céljából egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer működik, amely ellátja a (2) bekezdésben, valamint a jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2)[120] Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv

  1. a) a 111. § (3) bekezdése és a 112. § (4) bekezdése szerinti adatokat,

b)[121] a 116/C. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerinti adatokat,

  1. c) a szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképesítést, valamint a nem konvencionális eljárások körébe tartozó szakképesítést szerzettek, illetve a képzésben részt vevők számára és szakképesítés szerinti megoszlására vonatkozó adatokat,
  2. d) az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek számára vonatkozó adatokat szakok szerinti megoszlásban,
  3. e) az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők – ideértve a szakképzésüket 2010. január 1-jét megelőzően megkezdőket is – 116/A. § (5) bekezdése szerinti adatait, a szakvizsgát tett személyek 117. § (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatait,
  4. f) a költségtérítéses egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre felvettek természetes személyazonosító adatait és működési nyilvántartási számát, szakirányát, a képzés teljesítésére vonatkozó adatait, valamint a képzés ideje alatt foglalkoztató munkáltató nevét,
  5. g) az adott évben az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel összefüggésben tutori vagy mentori tevékenységet ellátók természetes személyazonosító adatait, a szakterület megjelölését, amelyben e tevékenységüket ellátják, az általuk tutorált, illetve mentorált személyek számát, a tutori és mentori tevékenység időtartamára vonatkozó adatokat,
  6. h) az adott évben szervezett egészségügyi szakmai továbbképzések típusára, az azon részt vettek számára vonatkozó adatokat,
  7. i) az oklevelét külföldön elismertetni szándékozó személy részére az elismertetéshez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárásában a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, vagy – a 110/A. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében – az egészségügyi államigazgatási szerv tudomására jutott adatok közül a kérelmező célországát, szakképesítését, valamint azon személyek természetes személyazonosító adatait, illetve alap- és működési nyilvántartási számát, akik részére ilyen célból hatósági bizonyítvány került kiállításra,
  8. j) az egészségügyi ágazati munkaerőigényre vonatkozó adatokat munkakörök és szakképesítések szerinti bontásban,
  9. k) az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek természetes személyazonosító adatait és szakképesítésére vonatkozó adatokat,
  10. l) az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám-statisztikai adatokat, valamint az egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatokat,
  11. m) az Ehi. 6. § (4) bekezdése, valamint a 6/A. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait,
  12. n) az egészségbiztosítási államigazgatási szervvel közvetlenül fennálló finanszírozási szerződés alapján az alapellátás körébe tartozó egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi szolgáltatók egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott adatait,

o)[122] a vényírási szerződéssel rendelkező orvosok alapnyilvántartási számát és ezen orvosok által felírt vények, beleértve a pro familia vények számára vonatkozó adatokat,

  1. p) az Eütev. 16/B. §-a alapján jövedelemkiegészítésben részesíthető egészségügyi dolgozók természetes személyazonosító adatait, valamint a részükre megállapított, az Eütev. 16/A. § szerinti pénzellátás típusára vonatkozó adatokat

a (3) bekezdésben meghatározott módon kezeli, feldolgozza és azok alapján elemzi, értékeli az egészségügyi ágazatban dolgozók munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét, részt vesz – különös figyelemmel az ellátási szükségletekhez igazodó humánerőforrási feltételek megteremtésének követelményére – a képzési, mobilitási programok irányának meghatározásában, valamint az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás stratégiai javaslat kidolgozásában, beleértve az életpályamodell és a kapcsolódó szolgáltatási koncepció kidolgozását is.

(3)[123] A (2) bekezdés szerinti szervnek

  1. a) személyazonosításra alkalmas módon továbbítja (továbbítják)
  2. aa) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az alap- és működési nyilvántartást vezető szerv,
  3. ab) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a továbbképzési pontok nyilvántartását végző szerv,

ac)[124] a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok közül a szakképzést a 2010. évet követően megkezdőkre vonatkozó adatokat a szakorvos képzés költségvetési forrásának kezelésére kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv, a szakképzést a 2010. évet megelőzően megkezdett személyekre vonatkozó adatokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények, a szakvizsgát tett személyek 117. § (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatait az egészségügyi államigazgatási szerv,

  1. ad) a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti adatokat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést folytató egészségügyi felsőoktatási intézmények,
  2. ae) a (2) bekezdés i) pontja szerinti adatokat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, vagy – a 110/A. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében – az egészségügyi államigazgatási szerv,
  3. af) a (2) bekezdés k) és m) pontja szerinti adatokat az egészségügyi államigazgatási szerv,
  4. ag) a (2) bekezdés o) pontja szerinti adatokat az egészségbiztosítási államigazgatási szerv,
  5. ah) a (2) bekezdés p) pontja szerinti adatokat az Eütev. 16/A. § b) pontja szerinti jövedelemkiegészítéssel kapcsolatos adminisztratív és koordinációs feladatokat ellátó egészségügyi államigazgatási szerv,
  6. b) személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja
  7. ba) a (2) bekezdés d) pontja szerinti adatokat a felsőoktatási információs rendszer működésért felelős államigazgatási szerv,
  8. bb) a (2) bekezdés j) pontja szerinti adatokat az állami foglalkoztatási szerv és a kormányzati személyügyi szolgáltató,
  9. bc) a (2) bekezdés l) pontja szerinti adatokat a hivatalos statisztikai szolgálat,
  10. bd) a (2) bekezdés n) pontja szerinti adatokat az egészségbiztosítási államigazgatási szerv,
  11. be) a (2) bekezdés c) és h) pontja szerinti adatokat az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggő szervezési és módszertani szakirányítási feladatokat ellátó egészségügyi államigazgatási szerv.

(4) Az egységes ágazati humánerőforrás-monitoring végrehajtása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott szerv a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül jogosult a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel járó, továbbá a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a rendelkezésre álló adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan módon átvenni. Ezen adatok átadása céljából megkeresett szervek a megkeresésben foglaltak szerinti adatokat térítésmentesen kötelesek átadni.

(4a)[125] Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv felé az állami foglalkoztatási szerv, a kormányzati személyügyi szolgáltató, valamint valamennyi, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató köteles megküldeni az egészségügyi dolgozók által betölthető álláshelyére – különösen az álláshely betöltési feltételeire -, valamint a foglalkoztatási igényére vonatkozó adatokat azok keletkezésétől, illetve változásától számított öt munkanapon belül, a rendelkezésre álló egészségügyi humánerőforrás legmegfelelőbb hasznosulása érdekében.

(5)[126] A (3) bekezdés szerinti szerv az ott meghatározottak szerinti adatokat a jogszabályban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább évente egyszer a naptári év végét követő 14 napon belül, a (2) bekezdés l) pontja tekintetében a jogszabály szerinti adatközlési határidőt követő 30 napon belül, a (2) bekezdés j) és m) pontja tekintetében havonta térítésmentesen továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervnek.

(6)[127] Az egészségügyi államigazgatási szerv az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszerből kérelemre,

  1. a) statisztikai vizsgálat,
  2. b) tudományos kutatás,
  3. c) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése és
  4. d) egészségügyi szakember képzés tervezése, szervezése

céljából szolgáltat személyazonosításra alkalmatlan módon adatot. Az adatszolgáltatás iránti vagy a monitoringrendszer adattartalmának egyedi feldolgozását igénylő kérelem teljesítésére irányuló eljárásaiért – ide nem értve a közfeladatot ellátó szerv e tevékenységének ellátásához kapcsolódó adatigénylését – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Egészségügyi ágazati szakmai képzés[128]

  1. §[129] (1) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés feladata a képzési fokoknak és szinteknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek nyújtása, szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően.

(2) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés fajtái:

a)[130]

  1. b) egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés,
  2. c) egészségügyi szakmai továbbképzés,
  3. d) egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés.
  4. §[131]

116/A. §[132] (1)[133] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki

  1. a) a felsőoktatási alapképzés orvos- és egészségtudomány képzési területén egészségügyi szakképzettséget szerzett,
  2. b) felsőoktatási ciklusokra bontott osztott mesterképzési szakon szakképzettséget vagy
  3. c) felsőoktatási egységes osztatlan mesterképzési szakon orvos- és egészségtudomány képzési területen szakképzettséget szerzett

és egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2)[134] A képzési idő

  1. a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzésben részt vevő számára legalább 12, legfeljebb 48 hónap,
  2. b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzésben részt vevő számára legalább 24, legfeljebb 72 hónap.

(3)[135] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés szakvizsgával zárul. A szakvizsga sikeres letételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szakmai szakvizsga-bizonyítványt állít ki.

(4)[136] A szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész- és szakpszichológus-képzés költségvetési forrásának kezelése érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, az államilag támogatott képzésben részt vevőről.

(5)[137] A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

  1. a) a szakképzésben részt vevő természetes személyazonosító adatait, és működési nyilvántartási számát,
  2. b) a szakképzésben részt vevő szakirányát,
  3. c) az elméleti képzésért felelős egészségügyi felsőoktatási intézmény megnevezését,
  4. d) a szakképzés gyakorlati részének teljesítésére vonatkozó adatokat,

e)[138] a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató nevét, címét, adószámát és bankszámlaszámát, vagy – ha nem a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató – a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nevét, címét, adószámát és bankszámlaszámát,

f)[139] a Rezidens Támogatási Programban történő részvétel tényét.

(5a)[140] A 150. § (4) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában – jogszabályban történő kijelölés esetén – az egészségügyi államigazgatási szerv részt vehet.

(5b)[141] A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt, a szakképzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adatainak kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6)[142] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató, vagy – ha nem szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató – a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felsőoktatási intézmény által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a képzésben részt vevő személynek az (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.

(7)[143] Az

  1. a) (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a természetes személyazonosító adatokban bekövetkezett változást a jelölt,
  2. b) (5) bekezdés b) és c) pontjai szerinti adatokban bekövetkezett változást a felsőoktatási intézmény és

c)[144] (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által a munkavégzés helyeként meghatározott egészségügyi szolgáltató, vagy – ha nem szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv a munkáltató – a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató

a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(8)[145] A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kötelező megőrzési ideje a támogatott szakképesítés megszerzésétől számított 10 év.

(9)[146] Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti szervezési feladatai ellátása érdekében jogosult megismerni a 112. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat.

116/B. §[147] (1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében – a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően – az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.

(2)[148] A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete – a 113. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja.

(3)[149] A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek a külön jogszabályban meghatározott elméleti és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik.

(4)[150] Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a 75. életévét betöltött egészségügyi dolgozó.

(5)[151] Mentesül a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól az az orvos, aki első szakorvosi szakképesítése megszerzésére irányuló képzésben vesz részt.

116/C. §[152] (1) A 116/B. § (1) bekezdésében meghatározott személyek – általuk elektronikus úton megtekinthető formában – továbbképzési kötelezettségük teljesítéséhez szükséges, megszerzett továbbképzési pontjait, illetve a továbbképzési kötelezettség alóli mentességet külön jogszabályban meghatározott szerv, a külön jogszabályban meghatározott formában folyamatosan, elektronikusan nyilvántartja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza a továbbképzésre kötelezett személynek

  1. a) a természetes személyazonosító adatait, e-mail címét, lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
  2. b) a megszerzett szakképesítése megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, továbbá a kiállító intézmény megnevezését,
  3. c) az alap- és működési nyilvántartási számát,
  4. d) működési nyilvántartási ciklusa megújításának, meghosszabbításának és lejártának időpontját,
  5. e) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdetét, befejezését,
  6. f) a teljesített továbbképzés külön jogszabályban meghatározott formáját, címét, helyét, idejét, nyilvántartási számát, típusát, a teljesítéssel szerzett pontértéket.

(3) A továbbképzési pontok nyilvántartását végző szerv – a 113. § (2) bekezdésben meghatározott célból – a továbbképzésre kötelezett által az adott szakképesítése tekintetében teljesített továbbképzési kötelezettségről vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés tényéről elektronikus úton értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.

(4) A továbbképzési pontok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartási feladatai ellátása érdekében jogosult megismerni a 111. § (3) bekezdés a)-c) pontja, valamint a 112. § (4) bekezdés a)-c), g), k) és m) pontja szerinti adatokat.

(5) A működési nyilvántartást vezető szerv jogosult megismerni a továbbképzési pontok nyilvántartásában rögzített adatokat.

(6)[153] A továbbképzési pontok nyilvántartását végző szerv – az egészségügyi szolgáltató kérésére – adatot szolgáltat az egészségügyi szolgáltató nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatai közül az adott továbbképzési időszakban teljesített továbbképzések típusáról és a teljesítéssel megszerzett pontértékről.

116/D. §[154] (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés során a megszerzett képesítéshez közvetlenül kapcsolódó, de a megszerzett képesítés alapján nem végezhető egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítés szerezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képesítés önálló munkakör betöltésére nem jogosít.

(3)[155] Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki

  1. a) a szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképesítéssel, valamint egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán vagy ciklusokra bontott, osztott képzés mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel, vagy
  2. b) orvos- és egészségtudományi képzési terület egységes osztatlan mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel vagy egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel

rendelkezik, és megfelel az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésről szóló jogszabályokban meghatározott részvételi követelményeknek.

(4)[156]

(5)[157] Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító tanúsítványt állít ki.

  1. §[158] (1)-(4)[159]

(5)[160] Az egészségügyi államigazgatási szerv elektronikusan és papír alapon egyaránt nyilvántartást vezet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítést szerzett személyekről.

(6) A nyilvántartás tartalmazza:

  1. a) a képzésben részt vevő személy
  2. aa) nevét,
  3. ab) születési helyét és idejét,
  4. ac) orvosi, fogorvosi pecsétjének számát,
  5. ad) gyógyszerészi alap-nyilvántartási számát,

b)[161] annak az egészségügyi szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak a megnevezését, címét, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzését teljesítette,

  1. c) a képzésbe lépéshez szükséges szakképzettséget igazoló oklevél számát, kiállításának a helyét, idejét és az oklevelet kiállító intézmény megnevezését,
  2. d) a megszerzett szakvizsga-bizonyítvány megnevezését, számát, eredményét,
  3. e) az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát.

(6a)[162] Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a (6) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában, valamint b)-e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos valamennyi dokumentumnak a kötelező megőrzési ideje 50 év.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatok az ab) pont kivételével bárki számára megismerhetők.

  1. § (1) Az egészségügyben dolgozóknak joguk van szakképzésben, szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt venni. Jogszabály továbbképzést kötelezően előírhat, a továbbképzésben történő részvétel feltételeinek egyidejű meghatározásával.

(2)[163] A miniszter az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának biztosítása érdekében részt vesz az egyetemi és főiskolai szintű alapképzések képesítési követelményeinek meghatározásában.

(3)[164] A miniszter meghatározza az egyes alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések, valamint a felsőfokú szakirányú szakképesítések képesítési feltételeit és követelményeit.

  1. Cím

Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása

A minőségügyi rendszer[165]

  1. §[166] (1) A minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a minőségügyi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének nyomon követését, ellenőrzését, értékelését, akkreditálását, illetve tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy

  1. a) azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa;
  2. b) az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások;
  3. c) az egyén számára
  4. ca) egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze,
  5. cb) lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését,
  6. d) a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen;
  7. e) biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére.
  8. §[167] Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiakban: belső minőségügyi rendszer), a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelelőség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségügyi rendszer) biztosítja.

A belső minőségügyi rendszer[168]

  1. §[169] (1) Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja
  2. a) a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is,
  3. b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése,
  4. c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,
  5. d) a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése,
  6. e) a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint
  7. f) hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során.

(2) A belső minőségügyi rendszer magában foglalja

  1. a) a betegellátási és háttérfolyamatok biztonságos, eredményes és hatékony szabályozását és működtetését,
  2. b) a szükséges erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás biztosítását,
  3. c) az egészségügyi és működési dokumentumok kezelési rendjének kialakítását és működtetését,
  4. d) a felelősségi szintek és hatáskörök meghatározását és gyakorlati alkalmazását,
  5. e) a panaszok szabályozott kezelését,
  6. f) a betegoktatás és tájékoztatás rendjének kialakítását és alkalmazását,
  7. g) az elégedettségi vizsgálatok kialakítását és alkalmazását,
  8. h) a kommunikációs irányok és módszerek meghatározását és gyakorlati alkalmazását,
  9. i) a szakmai irányelvek alkalmazásának, bevezetésének rendjét és a helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok kialakítását és gyakorlati alkalmazását,
  10. j) a betegbiztonsággal összefüggő kockázatok, a nemkívánatos események áttekintését, elemzését, értékelését és a megelőző intézkedések megfogalmazását,
  11. k) szakmai mutatók meghatározását és alkalmazását,
  12. l) az a)-k) pontban foglaltak rendszeres nyomon követését és értékelését, valamint a szükséges javító intézkedések megfogalmazását.

A külső minőségügyi rendszer[170]

  1. §[171] A külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és
  2. a) a szolgáltatások biztonságos nyújtáshoz szükséges követelményeknek,
  3. b) az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának,
  4. c) a szolgáltatások értékelési szempontjainak,
  5. d) az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek

meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg.

A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés[172]

  1. §[173] (1) Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv
  2. a) hatósági szakmai felügyeletet gyakorol,
  3. b) szakmai minőségértékelést végez.

(2) A hatósági szakfelügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése.

(3) A szakmai minőségértékelés keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata a betegellátás szabályokkal, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése és javaslattétel a minőségfejlesztés irányára.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenység irányítását végző szervek feladataik ellátása során együttműködnek.

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása[174]

  1. §[175] (1) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése.

(2) Az akkreditációra való jelentkezés önkéntes.

(3)[176] Az akkreditáció alapjául szolgáló, az egészségügyi ellátás biztonságát támogató és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkozó standardokat a miniszter hagyja jóvá.

(4)[177] Az akkreditációs felülvizsgálatot a miniszter által kijelölt szerv végzi, a felülvizsgálat alapján az akkreditációs dokumentumot a miniszter adja ki.

(5)[178] Az akkreditációs felülvizsgálati eljárásért a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

124/A. §[179] (1) A tanúsítás az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók a tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás szabályozottságának, a minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése érdekében kérelmezhetik.

(3)[180] Az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az irányítási rendszerek tanúsítására jogosult szervezet – miniszteri rendeletben meghatározott időtartamra – tanúsító okirat kiadásával igazolja.

  1. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége

  1. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó – időponttól és helytől függetlenül – az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.
  2. § (1) A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minőségében hozzáforduló beteg megfelelő ellátása iránt – a (2) és (5) bekezdésekben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelő módon – intézkedik.

(2) Az orvos – feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult – a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függően a beteget ellátja, vagy – a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén – a megfelelő feltételekkel rendelkező orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.

(3) A beteg vizsgálata kiterjed a kezelőorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelőzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tűrő beavatkozások esetén lehet.

(5) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetőleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.

  1. § (1)[181] Távolléte vagy akadályoztatása időtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére
  2. a) a kezelőorvos munkáltatója,
  3. b) a munkáltató hiányában a kezelőorvos,

c)[182] a kezelőorvos akadályoztatása esetén – az egészségügyi szolgáltató költségére – az egészségügyi államigazgatási szerv

köteles a beteg vizsgálatáról és kezeléséről más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelőorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el.

(2) A felkért kezelőorvos, illetőleg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekről a kezelőorvost megfelelő időben és módon tájékoztatni.

(3)[183]

  1. §[184]

Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása

  1. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül – a hatályos jogszabályok keretei között – szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást.

(2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy

  1. a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint
  2. b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

(3) A kezelőorvos – feladatkörében – jogosult

  1. a) más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közreműködésre felkérni,
  2. b) konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.
  3. § (1) A kezelőorvos – feladatkörében – jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és – amennyiben szükséges – a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét.

(2) A közreműködő egészségügyi dolgozó

  1. a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre,
  2. b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost – ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost – haladéktalanul értesíti,
  3. c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos – ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos – tudomására hozza,
  4. d) az utasítás végrehajtását – a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett – megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.

(3) A közreműködő egészségügyi dolgozó – amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel – jogosult az utasítás írásba foglalását kérni.

(4) Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó – szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően – önállóan határozza meg a általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

Az ellátás megtagadásának joga

  1. § (1) A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos megtagadhatja,
  2. a) ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy
  3. b) a beteghez fűződő személyes kapcsolata miatt

feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja.

(2) Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

(3) Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy

  1. a) a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,
  2. b) a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,
  3. c) a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy
  4. d) a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végző orvos a beteget későbbi időpontra visszarendeli, illetőleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.

(4) Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja.

(5) Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha

  1. a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik,
  2. b) a beteg együttműködési kötelezettségét [26. § (2) bekezdés] súlyosan megsérti,
  3. c) vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
  4. d) saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

(6) A (5) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását csak akkor tagadhatja meg, ha

  1. a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és
  2. b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében forduljon más orvoshoz.
  3. § (1) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha
  4. a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
  5. b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

(2) Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó – a kezelőorvos tájékoztatása mellett – a kompetenciájába tartozó ellátások végzését a 131. § (5) bekezdésében foglalt okok alapján jogosult megtagadni.

  1. § A területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetében a 131. § (5) bekezdés a) pontja szerinti megtagadási jog gyakorlásának feltétele, hogy ezt a körülményt alkalmazását megelőzően vagy foglalkoztatása folyamán a körülmény felmerülését követően azonnal a munkáltatójával írásban közölte.

Tájékoztatási kötelezettség

  1. § (1) A kezelőorvos – a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével – a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról.

(2)[185] Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.

(3) A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.

(4) Indokolt esetben a tájékoztatásnak ki kell terjednie a 209. § (1) és (5) bekezdése, a 219. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 219. § (2) bekezdés e) pontja szerinti körülményekre is.

  1. § (1) A kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi.

(2) A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról.

Dokumentációs kötelezettség

  1. § (1) A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.

(2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni

a)[186] a betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatait,

b)[187] cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, valamint – ha a beteg kéri – a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogató nevét, lakcímét, elérhetőségét, továbbá kiskorú, illetve a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,

  1. c) a kórelőzményt, a kórtörténetet,
  2. d) az első vizsgálat eredményét,
  3. e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
  4. f) az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
  5. g) egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
  6. h) az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
  7. i) a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
  8. j) a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
  9. k) a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
  10. l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
  11. m) a beleegyezés [15. § (3) bekezdés], illetve visszautasítás (20-23. §) tényét, valamint ezek időpontját,
  12. n) minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

(3) Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:

  1. a) az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
  2. b) a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
  3. c) az ápolási dokumentációt,
  4. d) a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint
  5. e) a beteg testéből kivett szövetmintákat.
  6. §[188] Az egészségügyi szolgáltató
  7. a) több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően az ellátás adatait összefoglaló zárójelentést,
  8. b) miniszteri rendeletben meghatározott járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor, a beteg ellátásával és gyógykezelésével kapcsolatos összefoglaló adatokat tartalmazó ambuláns ellátási lapot

készít és – a 14. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével – azt a betegnek átadja.

Titoktartási kötelezettség

  1. § (1) Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg.

(2) A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő.

Az egészségügyi dolgozók védelme

  1. §[189] Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül.

A szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség

  1. § Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek – a tudomány mindenkori állásával, fejlődésével összhangban történő – folyamatos továbbfejlesztésére.

Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme[190]

140/A. § (1)[191] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőket foglalkoztató vagy a rezidens képzésben képzőhelyként bevont egészségügyi szolgáltatónál – az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, vagy az egészségügyi szolgáltatónál képzési idejüket töltő szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész- és szakpszichológus-jelöltek (a továbbiakban: szakorvosjelöltek) részvételével – helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a szakorvosjelöltek képzését érintő döntéseket megelőzően, valamint részt vesz a képzéssel összefüggésben a minőségbiztosítási feladatok ellátásában.

(2) Az (1) bekezdés szerint létrehozott helyi érdekképviseleti szervek országos érdekképviseleti szervet hozhatnak létre.

140/B-140/E. §[192]

VII. Fejezet

AZ ÁLLAM FELELŐSSÉGE A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁÉRT,
AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

  1. Cím

Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért

  1. § (1)[193] Az állam – az e törvényben meghatározott keretek között – felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy az egészséghez szükséges feltételrendszer kialakításával lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk védelme és fejlesztése, valamint szükség esetén lehetséges mértékű helyreállítása.

(2) Az állam felelősségének tartalma:

  1. a) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához az egészségügyi ellátórendszer megfelelő mennyiségű, minőségű, eloszlású, összetételű és hatékonyságú működése általános (szervezési, intézményi, oktatási, kutatási) feltételeinek megteremtése, működtetésének biztosítása,
  2. b) az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához a kötelező egészségbiztosítási rendszer működtetésének biztosítása,
  3. c) az emberi méltóság és az önrendelkezési jog teljes körű védelme és biztosítása az egészségügyi intézményrendszer működése során,
  4. d) az egészségpolitikai cél-, feladat- és eszközrendszer meghatározása és érvényesítése.

(3) Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen

a)[194] az egészségfejlesztés alapvető feltételeinek biztosítása,

  1. b) az egészségügyi ellátórendszer, az egészségügyi ellátási kötelezettség és felelősség meghatározása,
  2. c) az egészségpolitika céljait szolgáló finanszírozási, fejlesztési és információs rendszer kialakítása és fejlesztése,
  3. d) az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerének meghatározása, ideértve az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítását és ellenőrzését is,
  4. e) az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása,
  5. f) az egészségügyi kutatási tevékenység támogatása, szervezése és koordinálása,
  6. g) az egészséges életmód választásához szükséges ismereteknek az oktatási rendszerbe történő integrálása,
  7. h) az e törvényben meghatározott esetekben a közérdek védelme az egyéni érdekekkel szemben,
  8. i) az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása a ritka, a kiemelkedő költségigényű, illetve az új módszerek és eljárások alkalmazásánál,

j)[195] az egészségügyi válsághelyzeti ellátás, a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás,

  1. k) a népegészségügyi és az egészségügyi igazgatási tevékenység feltételeinek biztosítása,

l)[196]

(4)[197] Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi

  1. a) a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása,
  2. b) az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbeteg-szakellátásról való – az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti – gondoskodás,
  3. c) az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként a 152. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség alapján és a nem állami, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladata alapján el nem látott fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának biztosítása.

(5)[198] Az állam a (3) bekezdés c) pontja szerinti információs rendszer kialakítása és fejlesztése érdekében az egészségügyi informatikai rendszerek együttműködését és információáramlását törvény szerinti informatikai rendszer keretében biztosítja.

  1. §[199] (1) Az állam a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a megfelelő szintű és minőségű egészségügyi ellátások működésének fedezetét.

(2)[200] Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – az alapcsomag részeként – kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére

  1. a) a járványügyi ellátások közül
  2. aa) a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást),
  3. ab) a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,
  4. ac) a kötelező orvosi vizsgálatot,
  5. ad) a járványügyi elkülönítést,
  6. ae) a fertőző betegek szállítását,
  7. b) a mentést, amennyiben az adott személy a 94. § (2) bekezdése szerint azonnali ellátásra szorul,
  8. c) sürgős szükség esetén a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.

(3) Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani

  1. a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások,
  2. b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg nem térülő,
  3. c) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező várandós és gyermekágyas anya részére a család- és nővédelmi gondozás keretében
  4. ca) az egészségi állapotának védelmét és magzata egészséges fejlődésének ellenőrzését szolgáló szűrővizsgálatok,
  5. cb) a magzat egészséges fejlődését biztosító életmódról való tájékoztatás,
  6. cc) a szülésre, szoptatásra és csecsemőgondozásra való felkészítés,
  7. d) az (5) bekezdésben meghatározott személy részére az állami érdekből végzett orvosbiológiai kutatások keretén belüli gyógyító célú eljárások alkalmazásával kapcsolatos ellátások,

e)[201] a Magyarország területén tartózkodó személy elhalálozását követően a halottvizsgálat, illetve a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggő ellátások,

  1. f) a vérellátás megszervezése, valamint a vér rendelkezésre állása,
  2. g) a 35-36. §-ban foglalt népegészségügyi feladatok,
  3. h) az elsődleges megelőzést szolgáló népegészségügyi feladatok közül a g) pontban foglaltakon túl az egészség fejlesztése, az egészségnevelés szervezése, a családtervezési tanácsadás,

i)[202] az egészségügyi válsághelyzeti ellátás,

  1. j) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy részére nyújtott, a 196. § b) és c) pontja szerinti sürgősségi és kötelező gyógykezelés máshonnan meg nem térülő,

k)[203] az egészségügyi ágazati szakmai képzések támogatásának,

  1. l) az e törvény alapján az államot terhelő kártalanítási kötelezettségek teljesítése,
  2. m) az e törvény alapján az államot terhelő megtérítési kötelezettségek teljesítése [70. §], valamint
  3. n) a külön törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben meghatározott feladatok költségének fedezetét.

(3a)[204] Az egészségbiztosítási szerv – az E. Alapnak e címen adott költségvetési hozzájárulás előirányzatának erejéig – finanszírozza az adott egészségügyi szolgáltatásra meghatározott finanszírozási rendszer szerint

  1. a) a (2) bekezdés a) pontja alapján végzett szolgáltatásokat, amennyiben a kötelezően elrendelt járványügyi intézkedést az egészségbiztosítási szervvel szerződött egészségügyi szolgáltatónál foganatosítják,
  2. b) az a) pont szerinti ellátásokkal összefüggő egészségügyi szolgáltatásokat,
  3. c) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg nem térülő költségét,
  4. d) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt szolgáltatásokat, és
  5. e) a (3) bekezdés g) pontja alapján végzett egészségügyi szolgáltatásokat.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra – a központi költségvetés terhére – a Magyarországon lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár és a vele biztosítási jogviszony tekintetében egy elbírálás alá eső, továbbá nemzetközi szerződés alapján az ellátásra jogosult nem magyar állampolgár jogosult. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni magyar állampolgár külföldön végzett szervtranszplantációjára is.

(6) Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által – külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.

  1. Cím

Az egészségügy szervezése és irányítása

  1. §[205] Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség – az e törvényben foglaltaknak megfelelően – az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli.
  2. § (1)[206] Az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és elősegíti az egészségügy területén működő szakmai kamaráknak és más köztestületeknek, valamint szakmai érdek-képviseleti szerveknek, szakmai egyesületeknek és más civil szervezeteknek az e törvényben foglaltakkal összhangban levő tevékenységét.

(2) Az állam az (1) bekezdés szerinti szervekkel együttműködik abból a célból, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása, illetőleg a jobb életminőség érdekében elősegítse az e törvényben meghatározott célok és alapelvek érvényesülését, valamint az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni eredményes fellépést.

Az Országgyűlés feladatai

  1. §[207] Az Országgyűlés az egészségüggyel kapcsolatosan:

a)[208] tevékenysége során figyelembe veszi és érvényesíti a lakosság egészségének védelméhez, a betegségek megelőzéséhez és az egészség fejlesztéséhez fűződő érdekeket és az ehhez rendelt egészségpolitikai célokat,

b)[209] értékeli a lakosság egészségi állapotának általános helyzetét.

A térségi egészségügyi fejlesztési program[210]

  1. §[211] (1) A térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv elkészíti az adott egészségügyi térség egészségügyi fejlesztési programját.

(2) A térségi egészségügyi fejlesztési program tartalmazza

  1. a) az ellátandó lakosság számának, korösszetételének várható változását, az egészségi állapotot befolyásoló fontosabb területi, települési, környezeti tényezőket, a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőit,
  2. b) az egészségügyi szolgáltatások iránti igények várható alakulását, figyelembe véve a gyógyító-megelőző feladatok összetételének tervezhető változásait – beleértve a népegészségügyi feladatokból adódó területi igényeket is -, illetve ennek alapján a szolgáltatási struktúra átalakítására vonatkozó terveket,
  3. c) az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók legfontosabb szakmai jellemzőit, szervezeti formáit és tulajdonosi struktúráját,
  4. d) a c) pontban megjelölt egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jelentősebb felújítások és fejlesztések terveit.

(3) A térségi egészségügyi fejlesztési program elkészítése során figyelembe kell venni az ellátási kötelezettség teljesítésében részt vevő egészségügyi szolgáltatók és azok fenntartói, illetve tulajdonosai, valamint az önkormányzatok fejlesztési terveit.

(4) A térségi egészségügyi fejlesztési programot meg kell küldeni a térségben működő valamennyi egészségügyi közszolgáltató fenntartójának és helyi önkormányzatnak, továbbá a miniszternek is, valamint közzé kell tenni az (1) bekezdés szerinti szerv honlapján.

146/A. §[212] (1) Az egészségügyi térség területén működő közfinanszírozott gyógyintézet az általa nyújtott szolgáltatások tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet készít a térségi egészségügyi fejlesztési program alapján, azzal összhangban.

(2) A szakmai terv tartalmazza

  1. a) a gyógyító-megelőző feladatokkal,
  2. b) a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti változásokkal,
  3. c) a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,
  4. d) a humán erőforrások fejlesztésével, valamint
  5. e) a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek finanszírozási tervét.

(3) A szakmai tervet – a gyógyintézet szakmai vezető testületének egyetértése után – a fenntartó fogadja el.

(4) A szakmai tervet meg kell küldeni a térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervnek.

146/B. §[213]

A Kormány feladatai

  1. § (1) A Kormány az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggő feladatkörében

a)[214]

  1. b) meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika, ezen belül az egészségpolitika elveit, céljait és főbb irányait,
  2. c) irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását,
  3. d) gondoskodik az egészségügyet érintő nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg jogok érvényesítéséről,
  4. e) gondoskodik az e törvény szerint az államot terhelő kártalanítási és megtérítési kötelezettségek teljesítéséről,

f)[215] egészségügyi válsághelyzet [228. § (2) bekezdés] esetén gondoskodik a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról, továbbá ellátja az annak elhárítását célzó tevékenységek általános irányítását.

(2) A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szervek tevékenysége felett.

Térségi Egészségügyi Tanács[216]

  1. §[217] (1) A Térségi Egészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) az egészségügyi szakellátás fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi térségben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv.

(2) A Tanács feladata a térségi egészségszervezési központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területei egészségfejlesztési célok meghatározásához, a célok teljesülésének értékelése, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.

(3) A Tanács tagja

  1. a) az adott térség megyei önkormányzatainak egy-egy képviselője, valamint a fővárosi térség esetében a fővárosi önkormányzat egy képviselője,

b)[218] az adott térségben működő fővárosi és megyei kormányhivatal egy-egy népegészségügyi feladatokért felelős képviselője,

  1. c) azon minisztériumok egy-egy képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

d)[219] a térségben található járásokban levő önkormányzatok megyénként egy képviselője, továbbá a fővárosban az egészségügyi térségben érintett fővárosi kerületek önkormányzatainak egy közös képviselője,

  1. e) a térségben működő egyetemi centrumot és klinikát működtető egyetem képviselője,

f)[220] az olyan vallási közösségek egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén működő egészségügyi szolgáltatónak,

  1. g) az a)-f) pontban foglaltak alapján nem képviselt – a térségben működő – egészségügyi szolgáltatók fenntartói közül azoknak az egy közös képviselője, akik gyógyintézetnek minősülnek és közfinanszírozásban részesülnek,
  2. h) az egészségbiztosítási szerv térségben működő területi kihelyezett szervezeti egységeinek kijelölt képviselője,
  3. i) az egészségügyi államigazgatási szerv térségben működő területi szervezeti egységeinek kijelölt képviselője,
  4. j) a térségi egészségszervezési központ egy képviselője,
  5. k) a térségben működő alapellátást végző egészségügyi szolgáltatók egy képviselője,
  6. l) az egészségügyben működő szakmai kamarák egy-egy képviselője,
  7. m) a térségben működő betegszervezetek egy közös képviselője,
  8. n) a térségben működő, nem közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók egy közös képviselője.

(4) A Tanács működésének feltételeit az egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv biztosítja.

(5) A Tanács szükség szerint, de évente legalább két ülést tart. A Tanács tagjai közül – a tagok szótöbbséggel – elnököt választanak, aki összehívja a Tanács ülését. A titkári feladatokat a térségi egészségszervezési központ képviselője látja el.

  1. §[221]

149/A-149/D. §[222]

149/E. §[223]

A miniszter feladatai[224]

  1. § (1)[225] A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen[226]

a)[227]

  1. b) ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat,
  2. c) meghatározza az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelmény rendszerét,
  3. d) támogatja és összehangolja az egészségügyi ágazat feladatkörét érintő tudományos kutatótevékenységet,
  4. e) irányítja az egészségügyi tevékenység ágazati irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert,

f)[228] egészségügyi szakmai felügyelet gyakorlása körében módszertani és szakmai irányítási feladatokat lát el, kapcsolatot tart a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók fenntartóival, figyelemmel kíséri és véleményezi azok szakmai fejlesztési programját, továbbá egységes szempontok kidolgozásával irányítja az intézményfelügyeleti tevékenység végzését,

g)[229] irányítja az egészségügy területén működő országos intézeteket, valamint az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat,

h)[230] meghatározza és összehangolja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök előállításával, forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos tevékenységeket,

i)[231] meghatározza az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a teljesítményértékelés intézményrendszerét, az egyes indikátorok meghatározásának és gyűjtésének, valamint az egészségpolitikai döntéshozatal során az értékelések felhasználásának szabályait.

(2) A miniszter ágazati irányító jogköre kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, illetőleg – jogállásától függetlenül – minden egészségügyi szolgáltatóra.

(3)[232] A miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban ETT), a szakmai kollégiumok, valamint az (1) bekezdés g) pontja szerinti országos intézetek segítik.

(4)[233] A miniszter az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésért való feladatkörében az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat.

  1. §[234] (1)[235] A miniszter az egészségügy területén működő civil szervezetekkel a Nemzeti Betegfórum útján is kapcsolatot tart.

(2) A Nemzeti Betegfórumot az adott betegségben szenvedő személyeket képviselő civil szervezetek alkotják. A Nemzeti Betegfórum[236]

  1. a) a miniszter részére javaslatot tesz, felkérésre véleményez, elemzést, értékelést készít,
  2. b) az adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet lát el,

c)[237] kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, a civil, érdekképviseleti szervezetekkel, az illetékes egészségügyi szakmai kamarákkal, a vallási közösségekkel, valamint az alapítványokkal.

A helyi önkormányzatok feladatai

  1. § (1)-(2)[238]

(3)[239] A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének részeként gondoskodik

  1. a) a tulajdonában, illetve fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről,
  2. b) a 2013. április 28-án tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára – az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján – megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról,
  3. c) a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó – az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján a helyi önkormányzat rendelkezési joga alá tartozó szakellátási kapacitással ellátandó – közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.

(3a)[240] A helyi önkormányzat (3) bekezdés szerinti vagyona a (3) bekezdés szerinti intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó egészségügyi szakellátási feladat teljesítését szolgálja.

(4)-(5)[241]

152/A. §[242] A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket.

152/B. §[243] A járásra, illetve a fővárosban a fővárosi kerületre vonatkozóan – azon járásokban, ahol működik egészségfejlesztési iroda, az egészségfejlesztési irodák bevonásával – a járásszékhely város önkormányzata a területileg érintett települési önkormányzatokkal vagy azok társulásaival egészségtervet [a továbbiakban: járási (fővárosi kerületi) egészségterv] dolgoz ki, illetve gondoskodik az abban foglaltak megvalósításáról, amelynek során együttműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával, az alapellátást és a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal, valamint az egyéb érintett ágazatok szereplőivel.

  1. § (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében
  2. a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,

b)[244] biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását,

  1. c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

d)[245]

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete dönt a gyógyiszap és gyógyforrástermék kitermeléséről, kezeléséről, az elismert gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozásáról, csomagolásáról, valamint forgalomba hozataláról, illetve engedélyezi e tevékenységeket.

Az egészségbiztosítási szervek feladatai

  1. §[246] Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában
  2. a) a szükséges kapacitás megfelelő időben történő lekötését, valamint

b)[247] a teljesített szolgáltatás finanszírozását és ellenőrzését.

Egészségügyi intézmények fenntartása

  1. §[248] (1) Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen
  2. a) az egészségügyi intézmény szakmai felügyelete,
  3. b) az egészségügyi intézmény költségvetési irányítása, így az alapítói jogok, a létesítés, az átalakítás, illetve a megszüntetés gyakorlása,
  4. c) az intézmény költségvetésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása,
  5. d) az intézmény vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, a vezetői megbízás visszavonása vagy – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
  6. e) az intézmény gazdasági vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, a vezetői megbízás visszavonása vagy – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint a díjazás megállapítása,
  7. f) az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása,
  8. g) az intézmény működésének szakmai, illetve költségvetési ellenőrzése,

h)[249] a törvényben vagy kormányrendeletben a fenntartó részére meghatározott egyéb szakmai feladatok ellátása (szakmai fenntartói jogok).

(2) Az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben

  1. a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint
  2. b) az egészségügyi intézmény működőképességét és szükség szerinti fejlesztését.

(2a)[250]

(3)[251] Az állam tulajdonában és fenntartásában levő egészségügyi intézmények esetében egyes fenntartói jogok, valamint az államháztartásról szóló törvényben felsorolt, az egyes költségvetési szervekre vonatkozó irányítói hatáskörök a fenntartói jogok gyakorlására rendeletben kijelölt szervezet részére jogszabályban meghatározottak szerint átadhatóak.

(4)[252] Az állam tulajdonában és fenntartásában lévő fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében – azon egészségügyi szolgáltatók kivételével, amelyek nem az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartoznak vagy fenntartásában vannak – az (1) bekezdésben foglalt fenntartói jogok közül a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik a fenntartói jogkört gyakorló szervezet javaslatára

  1. a) az alapítói jogok – létesítés, átalakítás, megszüntetés – gyakorlása,
  2. b) a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változások jóváhagyása,
  3. c) a költségvetési irányítás tekintetében az intézmények éves költségvetési keretszámainak megállapítása és költségvetésének jóváhagyása, valamint az államháztartási törvény és végrehajtási rendelete szerint az irányító szerv jogkörébe tartozó és a középirányító szerv részére át nem adott intézkedések megtétele,
  4. d) az intézmény vezetője, gazdasági igazgatója tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása közül a kinevezés vagy megbízás és felmentés vagy a megbízás visszavonása, illetve – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése.

(5)[253] Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az alábbi eljárások vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter jár el – a fenntartó javaslatának és véleményének figyelembevételével – a fenntartói jogkör gyakorlójaként:

  1. a) az egészségügyi szolgáltató szakmai felügyelete,
  2. b) az egészségügyi szolgáltató által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,
  3. c) az egészségügyi szolgáltató kapacitásainak tartós kihasználatlanság miatti csökkentése, szakmai összetételének megváltoztatása,
  4. d) az egészségügyi szolgáltató ellátási területének módosítása,
  5. e) az egészségügyi szolgáltató szakellátási kapacitásainak átcsoportosítása,
  6. f) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,

g)[254]

  1. h) az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,
  2. i) az egészségügyi szolgáltató működését szabályozó dokumentumok jóváhagyása,
  3. j) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti rendelési idő tekintetében, valamint
  4. k) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás,

l)[255] az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói nyilatkozat megtétele.

A b)-k) pont szerinti jogkörök a szakmai fenntartói jogok részét képezik.

(6)[256] Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója a finanszírozási szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűnéséről a fenntartóját és az egészségügyért felelős minisztert is tájékoztatja.

  1. § (1) A területi ellátási kötelezettség körében fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben kórházi felügyelő tanács és kórházi etikai bizottság működik.

(2)[257] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény – a külön jogszabályban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával – kórházi felügyelő tanácsot hozhat létre, valamint kórházi etikai bizottságot működtet.

(3)[258] A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatkörében

  1. a) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az intézmény működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,
  2. b) biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett lakosság között,
  3. c) képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében,
  4. d) figyelemmel kíséri az intézmény működését.

(4)[259] A kórházi felügyelő tanács négy, öt, nyolc, kilenc, tíz, tizenkettő, tizenhárom, tizenhat vagy tizenhét tagból álló testület. A tagok felét, vagy – ha a testület páratlan számú tagból áll – a tagok egyszerű többségét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében, az egészségügy területén működő civil szervezetek küldötteiből kell megválasztani. A felügyelő tanács többi tagját – egyenlő arányban – az intézmény választott küldöttei és a fenntartó által delegált tagok alkotják. A tanács elnökét a civil szervezetek küldöttei közül kell megválasztani. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5)[260]

(6)[261] A kórházi etikai bizottság feladata

  1. a) az intézményen belül felmerülő etikai ügyben való állásfoglalás,
  2. b) a betegjogok érvényesítésében való közreműködés,
  3. c) a szerv- és szövetátültetés e törvényben szabályozott kivételes eseteiben a jóváhagyás megadása,
  4. d) amit az intézmény szervezeti és működési szabályzata a bizottság hatáskörébe utal.

(7)[262] A kórházi etikai bizottság legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú testület. Tagjait az egészségügyi intézmény vezetése kéri fel azzal, hogy a bizottság összetétele biztosítsa a bizottság elé kerülő ügyek sokoldalú (orvosi, pszichológiai, jogi, vallási stb.) megítélését.

156/A-156/D. §[263]

156/E-156/J. §[264]

156/G. §[265] (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv, amennyiben

  1. a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó éves támogatás értékű bevétele meghaladja az 5000 millió forintot és forrásainak legalább 75,0%-a – együttesen – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, átvett pénzeszközökből, saját bevételből, illetve pénzügyi műveletekből származik, vagy
  2. b) éves finanszírozási hitelfelvételének összege eléri vagy meghaladja a költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetésének 15,0%-át, vagy
  3. c) az alapító a költségvetési szervnek vállalkozó közintézetté vagy gazdasági társasággá történő átalakítását tervezi, az átalakulásról szóló döntés meghozatalát megelőzően köteles üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre a módosított teljesítményszemléletű kettős könyvvitel vezetése mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétének hiányában az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv döntésének megfelelően kötelezhető az üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre.

VIII. Fejezet

AZ EMBEREN VÉGZETT ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÁSOK

  1. § Az emberen végzett orvostudományi kutatás (a továbbiakban: kutatás) célja a betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, okainak és eredetének jobb megismerése, beleértve olyan beavatkozásokat és megfigyelési módozatokat is, amelyek eltérnek a megszokott egészségügyi ellátás során alkalmazottaktól, illetőleg, amelynek során még nem teljesen ismert és kivizsgált hatású tényezőket (hatóanyagok, anyagok, eszközök, eljárások, módszerek, körülmények, feltételek) alkalmaznak.
  2. § (1) A kutatás – gyógyszerek klinikai vizsgálata tekintetében a külön törvényben foglalt eltérésekkel – az e törvényben meghatározott keretek között végezhető.

(2)[266] A kutatás szakmai feltételeit és részletes szabályait a miniszter – az ETT véleményének figyelembevételével – rendeletben állapítja meg, azzal, hogy kutatás engedélyezéséről szóló határozat ellen jogszabály eltérő rendelkezése hiányában fellebbezésnek helye nincs.

(3)[267] A kutatásengedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, az ETT, az ETT Elnöksége és az ETT bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap.

  1. § (1) Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése, valamint az orvostechnikai eszközök hatékonyságával, teljesítőképességével kapcsolatos klinikai adat gyűjtése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál, a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:[268]
  2. a) a kutatási tervet engedélyezték,
  3. b) a kutatást megelőző vizsgálatok igazolják az alkalmazott tényezők hatásosságát és biztonságosságát,
  4. c) nem létezik más, az emberen végzett kutatáshoz hasonló hatékonyságú eljárás;
  5. d) a kutatás során a személyt fenyegető kockázatok arányosak a kutatástól várható haszonnal, illetve a kutatás céljának jelentőségével;

e)[269] a kutatás alanya – a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően – írásos beleegyezését adta a kutatáshoz. Ha a kutatás alanya írásbeli beleegyezés adására írásképtelensége, illetve írástudatlansága okán nem képes, két, a kutatásban nem érdekelt, abban részt nem vevő tanú együttes jelenlétében tett szóbeli beleegyezése szükséges a kutatáshoz. Szóbeli beleegyezés esetén a nyilatkozatot írásba kell foglalni, amelyen a két tanú aláírásával igazolja a szóbeli beleegyezés megtörténtét. A kutatás alanya írásképességének visszanyerése esetén a beleegyező nyilatkozatot a kutatás folytatását megelőzően írásban megerősíti, ennek hiányában a beleegyező nyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni, és a kutatás az érintett személyen nem folytatható tovább.

(2) Kutatás nem végezhető, ha az aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére.

(3) A kutatás alanyát a kutatásba való beleegyezését megelőzően szóban és írásban tájékoztatni kell

  1. a) a kutatásban való részvételének önkéntességéről, valamint arról, hogy a beleegyezés bármikor, indoklás és hátrányos következmények nélkül visszavonható;
  2. b) a tervezett vizsgálat, vagy beavatkozás kísérleti jellegéről, céljáról, várható időtartamáról;
  3. c) a kutatás során elvégzendő vizsgálatok, illetve egyéb beavatkozások jellegéről, tartalmáról és esetleges kockázatairól, következményeiről, valamint a kutatással járó kellemetlenségekről;
  4. d) a kutatás alanya vagy mások számára várható előnyökről;
  5. e) a kutatásban való részvétel helyett alkalmazható esetleges egyéb vizsgálatokról, beavatkozásokról;
  6. f) a kutatásban való részvétel kockázatának körébe tartozó egészségkárosodás jellegéről és gyógykezeléséről, valamint a kártalanításról, illetve kártérítésről;
  7. g) a kutatatásért felelős személy(ek) nevéről.

(4)[270] Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében, valamint valamely vagyoni jellegű ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:

  1. a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek;
  2. b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;
  3. c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal cselekvőképes személyen;
  4. d) a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személy, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy esetén a kutatási alany – figyelemmel a 16. § (5) bekezdésében foglaltakra is – a beleegyezését adta.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtől kivételesen a következő feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni:

  1. a) a kutatás célja az, hogy a kutatás alanyának állapotához, betegségéhez kapcsolódó tudományos ismeretek gyarapításával belátható időn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak a kutatás alanyának vagy más hasonló korú és azonos betegségben szenvedő, illetőleg hasonló jellegzetességeket mutató és hasonló egészségi állapotú személy számára;
  2. b) a kutatás a kutatás alanyára nézve a minimálist jelentősen meg nem haladó kockázattal és enyhe igénybevétellel jár;

c)[271] a kutatásra – az ETT-nek az a) és b) pontban foglalt feltételek fennállása kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján – az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyt ad.

(6)[272] A kutatást

  1. a) az elsőfokú eljárásban az ETT – orvosokból, az orvostudományi kutatás területén jártas, más tudományágak elismert képviselőiből, egészségügyi szakdolgozókból, és laikus tagokból álló – bizottságának, részbizottságának, a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján, vagy
  2. b) a jogszabályban meghatározott esetekben és az ott meghatározottak szerint, az erre a célra létrehozott – orvosokból, az orvostudományi kutatás területén jártas, más tudományágak elismert képviselőiből, egészségügyi szakdolgozókból, és laikus tagokból álló – független bizottság szakértői véleményének kikérésével

az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

(7)[273] Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését – az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján – az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó III. osztályba tartozó, valamint a II.a vagy II.b osztályba tartozó beültethető, tartós használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül a vizsgálatot nem tiltja meg.

  1. §[274] Sürgős szükség esetén, ha a kutatás alanyának, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdések szerinti személynek a beleegyezése nem szerezhető meg, kizárólag a sürgős szükségben nyújtott ellátásra vonatkozó, a kutatás alanyának egészségét várhatóan közvetlenül szolgáló és előzetesen engedélyezett kutatási terven alapuló kutatás végezhető, feltéve, hogy a kutatás hasonló eredményességgel a sürgős szükségben lévő személy kutatásba történő bevonása nélkül nem végezhető el.
  2. § (1) Állapotos vagy szoptató nő kizárólag akkor lehet kutatás alanya, ha az saját vagy gyermeke, illetőleg a hasonló életszakaszban lévő nők és gyermekek egészségét közvetlenül szolgálja, és nem áll rendelkezésre olyan eljárás, amelynek révén nem állapotos vagy szoptatós nőn is hasonlóan eredményes kutatás folytatható.

(2) Nem végezhető kutatás olyan személyek vagy csoportjaik kutatási alanyként történő részvételével, akik szolgálati, anyagi vagy erkölcsi függőségük következtében nincsenek abban a helyzetben, hogy szabadon adják beleegyezésüket a kutatáshoz.

(3) Fogva tartott és katonai szolgálatot töltő személyen kutatás beleegyezésével sem végezhető. Az e törvény alapján szabadságában korlátozott, de cselekvőképes személy csak akkor lehet kutatás alanya, ha az saját, közeli hozzátartozója vagy a hasonló helyzetű személyek egészségét közvetlenül és jelentős mértékben szolgálja, és hasonló kutatási eredmények szabadságukban e törvény alapján nem korlátozott személyek bevonásától nem várható.

(4)[275] Az (1) és a (3) bekezdés szerinti kutatást az elsőfokú eljárásban az ETT bizottságának, a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

  1. § Az emberi génállomány megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező kutatás, beavatkozás kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógykezelési indokból és – a 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel – csak akkor végezhető, ha a kutatásnak, beavatkozásnak nem a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, illetve új egyed létrehozása a célja.
  2. § A kutatás során az alany érdeke mindig megelőzi a tudomány és a társadalom érdekeit; ezért a kutatás alanyát érintő kockázatot a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni.
  3. § (1) Amennyiben a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

(2)[276] A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés és sérelemdíj fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie. A vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok esetén a külön törvényben előírt felelősségbiztosítással kell rendelkezni.

164/A. §[277] (1)[278] A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a 157. és 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §, továbbá a 164. § (1) bekezdése alapján végezhető. Utólagos, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a kutatási alany tájékoztatására és a vizsgálatba való beleegyezésére vonatkozóan az egészségügyért felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.

(2)[279] A (3) és (5) bekezdésben nem említett beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül adja meg.

(3)[280] Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok esetében

  1. a) a más EGT-tagállamot nem érintő vagy nem hatósági határozat végrehajtása érdekében végzett vizsgálatok megkezdéséhez hatósági engedély szükséges, amelynek kiadásáról a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell dönteni,
  2. b) a más EGT-tagállamot is érintő és hatósági határozat végrehajtása érdekében végzett beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elvégzéséhez az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendeletben szabályozott etikai engedély, valamint a vizsgálat megkezdéséig történő bejelentés szükséges. Az engedély kiadásáról az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottság által jóváhagyott vizsgálati terv és a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül kell dönteni.

(4)[281] Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése során született határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.

(5)[282] Az orvostechnikai eszközökkel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat megkezdéséhez hatósági engedély szükséges, amelynek kiadásáról a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv dönt.

164/B. §[283] Az orvostudományi kutatás, valamint a 164/A. § szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyezési eljárásáért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

164/C. §[284] (1)[285] A jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat és engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat esetében az engedélyt nem lehet megadni abban az esetben sem, ha a vizsgálatról megállapítható, hogy a vizsgálat végzése a gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz alkalmazására ösztönöz.

(2) Az egészségügyi szakembereknek a beavatkozással nem járó engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatokban való részvételükért nyújtott kifizetéseket az idejük ellentételezésére és a gyógyszerbiztonsági vizsgálatokkal kapcsolatosan felmerült, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére kell korlátozni.

  1. Fejezet

AZ EMBERI REPRODUKCIÓRA IRÁNYULÓ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK, AZ EMBRIÓKKAL ÉS IVARSEJTEKKEL VÉGZETT KUTATÁSOK, A MŰVI MEDDŐVÉ TÉTEL

  1. § E fejezet alkalmazásában
  2. a) embrió: minden élő emberi embrió a megtermékenyítés befejeződése után a terhesség 12. hetéig,
  3. b) magzat: a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hetétől,

c)[286] egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg,

d)[287] egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei

  1. § (1) Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás)
  2. a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
  3. b) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,
  4. c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
  5. d) embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

e)[288]

  1. f) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer

alkalmazható.

(2) Reprodukciós eljárás során történő megtermékenyítéshez, illetőleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel.

(3) Holttestből – ideértve az agyhalottat is – vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható.

(4) Az ivarsejtek, illetőleg az embriók adományozására a 170-174. §-okban, illetve a 175-179. §-okban foglalt rendelkezések irányadók.

(5)[289] Reprodukciós eljárásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott módszereket lehet alkalmazni.

  1. § (1) Reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban.

(2)[290] A reprodukciós eljárás – amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént – a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Amennyiben azonban a megtermékenyítés testen kívül történt és az embrió beültetésére még nem került sor, a házastársak (élettársak) a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, a 168. § (1) bekezdése szerinti együttes kérelmükben erre az esetre nézve az eljárás folytatását a házastárs (élettárs) halála esetére előzetesen kifejezetten kizárhatják.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

(4)[291] Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.

(5)[292] Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető.

  1. § (1)[293] Reprodukciós eljárás – egyedülállóvá vált nő esetén annak folytatása – a házastársak, illetőleg élettársak együttes, illetve – a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában, valamint a letétbe helyezett embrióval kapcsolatos rendelkezési jog keretei között – az egyedülállóvá vált nő írásbeli kérelmére végezhető. A kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak.

(2) A beavatkozás megkezdését megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja az egyidejűleg személyesen megjelent kérelmezőket az adott esetben elvégezhető reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen:

  1. a) az eljárás orvosi indikációjára;
  2. b) az elvégezhető beavatkozás természetére, az alkalmazása során szükségessé váló esetleges újabb vagy további orvosi beavatkozásokra;
  3. c) a beavatkozás elvégzéséhez szükséges előzetes gyógyszeres kezelések hatásaira;
  4. d) a beavatkozásnak a születendő gyermekre, illetve az érintettre gyakorolt hatásaira, esetleges kockázataira;
  5. e) az eljárás alkalmazásától várható eredményre;
  6. f) az alkalmazható eljárás igénybevételének várható költségeire;
  7. g) az eljárás alkalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás során a betegek tájékoztatására vonatkozó, e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadóak azzal, hogy a beteg jogállása a beavatkozásban közvetlenül részt nem vevő házastársat, élettársat is megilleti. Több, a 166. § (1) bekezdése szerinti reprodukciós eljárás alkalmazhatósága esetén a tájékoztatásnak valamennyi elvégezhető eljárásra ki kell terjednie és az alkalmazandó eljárásra vonatkozó konkrét orvosi javaslatot is magában kell foglalnia.

(4)[294] A reprodukciós eljárás csak a kérelmezők – tájékoztatásukat követően tett – együttes írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján kezdhető meg, illetve – egyedülállóvá vált nő esetén – a kérelmező írásbeli beleegyező nyilatkozata esetén folytatható. A 171. § (4) bekezdés szerinti női ivarsejt-adományozás esetén a reprodukciós eljárás megkezdésének, illetve folytatásának feltétele az adományozó – a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően tett – beleegyező nyilatkozata, illetőleg a 171. § (4) bekezdésében meghatározott együttes nyilatkozat.

(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben foglalt jognyilatkozatok tételére kizárólag cselekvőképes személy jogosult.

(6)[295] A 171. § (4) bekezdésében meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetén a felajánlás és az adományozó nyilatkozat megtételét megelőzően a beavatkozást végző orvos, illetőleg orvoscsoport tagja, valamint egy, a beavatkozásban részt nem vevő orvos az adományozót szóban és írásban tájékoztatja a beavatkozást megelőzően az adományozót érintő kezelésekről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól, körülményeiről és az adományozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. A tájékoztatásra az e törvényben foglalt általános szabályok is megfelelően irányadók.

  1. § (1)[296] A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély csak olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, illetőleg az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.

Ivarsejt-adományozás és -letét

  1. § (1) Reprodukciós eljárás végzéséhez, illetve orvostudományi kutatás céljából ivarsejt adományozható, amely kizárólag az adományozás szerinti célra használható fel.

(2) Egyazon reprodukciós eljárás végzése során csak azonos személy által adományozott ivarsejtek használhatóak.

(3)[297] Ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhető és nem adható. Az adományozónak az adományozással összefüggő szükséges és igazolt költségeit, valamint jövedelemkiesését – a miniszter rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett – meg kell téríteni.

  1. § (1) Ivarsejtet bármely – reprodukciós eljárás céljából történő adományozás esetén 35. életévét be nem töltött – cselekvőképes személy adományozhat, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2)[298] Ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére, valamint hímivarsejtet sejtbanki tevékenységen belül ivarsejtbanki tevékenység végzésére jogosító, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező, illetve ivarsejtet ivarsejt kutatására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, valamint kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani.

(2a)[299] A (2) bekezdés szerinti tevékenységek végzésére nem jogosult természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet adományként felajánlott emberi ivarsejtet, vagy az azt tartalmazó anyagot nem fogadhatja el, azon tulajdonjogot nem szerezhet.

(3)[300] A (2) bekezdés szerinti felajánlás az adományozónak az ivarsejt elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz vagy kutatóhelyhez intézett írásbeli adományozó nyilatkozatával és a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag levétele céljából történő személyes megjelenésével történik. Reprodukciós eljárás érdekében történő adományozás esetén az adományozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adományozó nevét (családi és utónév, leánykori név), anyja leánykori nevét, lakcímét, születési idejét, nemét, külsődleges testi jegyeit, a felajánló előtt ismert megbetegedéseit.

(4)[301] Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdés szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  1. a) az adományozó a recipiens
  2. aa) közeli hozzátartozója vagy
  3. ab) oldalági rokona vagy

ac)[302] testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) vagy

  1. ad) házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével vagy

ae)[303] házastársa (élettársa) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa),

aki megfelel a 171. § (1) bekezdésben foglaltaknak;

  1. b) az adományozó kizárólag az adományozó nyilatkozatban meghatározott recipiens számára történő felhasználásra ajánl fel női ivarsejtet;
  2. c) az adományozó nyilatkozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza az adományozó írásbeli beleegyező nyilatkozatát, valamint az adományozó és a recipiens együttes személyes megjelenése során adott egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy a felajánlás kifejezetten a recipiens számára történik, továbbá azt, hogy az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. Az adományozó nyilatkozhat arról is, hogy a meghatározott recipiens számára fel nem használt női ivarsejtek személyazonosításra alkalmatlan módon felhasználhatók.

(5)[304] A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozott ivarsejtek levételét megelőzően intézkedik a nála személyesen megjelent adományozó előzetes orvosi vizsgálatáról és az adományozót szóban tájékoztatja az adományozás céljáról és feltételeiről. Az adományozónak a személyes megjelenés során hitelt érdemlő módon igazolnia kell a közölt személyes adatok helytállóságát.

(6)[305] A (3)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően adományozó nyilatkozat, valamint előzetes orvosi vizsgálat csak az ivarsejtek első ízben történő levételét megelőzően szükséges, amennyiben az ivarsejt-adományozás több alkalommal, folyamatosan történik. Az adományozás folyamatossága az adományozó ismert megbetegedésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét nem érinti.

(7)[306] Az adományozott ivarsejtek elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely a felajánlást indokolás nélkül visszautasíthatja. Vissza kell utasítani a reprodukciós eljárás céljából tett adományozást, ha

  1. a) az adományozó az adományozást kizáró megbetegedésben szenved;
  2. b) az adományozó a (3) bekezdésben szereplő személyes és különleges adatok közlését megtagadja és az adatokról más hitelt érdemlő módon nem szerezhető tudomás;
  3. c) az adományozás nem a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónál személyes megjelenés során nyert, ivarsejteket tartalmazó anyaggal történik.

(8)[307] Bármely személy vagy szerv köteles a jogosulatlanul, illetőleg jogszerűen, de a (6) bekezdés alapján visszautasított felajánlás során birtokába jutott ivarsejtek, illetve ivarsejtet tartalmazó anyagok haladéktalan megsemmisítéséről gondoskodni.

  1. § (1)[308] A 171. § (3) bekezdése, valamint az adományozó személyes megjelenése és vizsgálata alapján az egészségügyi szolgáltató vagy az ivarsejt-adományozás során a kutatóhely tudomására jutott személyes és különleges adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései – a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – megfelelően irányadóak.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az ivarsejtek adományozásával összefüggésben kizárólag a 171. § (3) bekezdésében felsorolt személyes és különleges adatokat kezelheti. Az adatkezelés során a személyes adatok közül a névre és lakcímre vonatkozó adat nem, bármely egyéb adat – személyazonosításra alkalmatlan módon – a (3) bekezdésben meghatározottak részére továbbítható. Az egészségügyi szolgáltató a tudomására jutott, de a jogszerű adatkezelés körébe nem tartozó adatok megsemmisítéséről haladéktalanul intézkedik.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatkezelés során személyes, illetve különleges adat más, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató, illetőleg reprodukciós eljárás igénybevételére jogosult személy megkeresésére szolgáltatható ki, a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével.

(4) Kutatóhely az ivarsejt adományozásával összefüggésben tudomására jutott adatok közül kizárólag az adományozó egészségi állapotára, megbetegedésére vonatkozó adatot kezelhet. Az adatkezelés joga a jogszerűen kezelhető adatok személyazonosításra nem alkalmas módon történő nyilvántartását, valamint az orvostudományi kutatások céljával, illetőleg eredményével összefüggő továbbítását, illetőleg nyilvánosságra hozatalát foglalja magában.

  1. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozással rendelkezésére bocsátott ivarsejteket csak ilyen eljárás elvégzése érdekében és a beavatkozáshoz szükséges mértékben, a (2) bekezdésben foglalt korlátozásra tekintettel szolgáltathatja ki a nála, illetőleg más, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett ellátásokhoz.

(2)[309] Az ivarsejtek rendelkezésre bocsátása során – a 171. § (4) bekezdésben meghatározott módon történő női ivarsejt-adományozás esetét kivéve – biztosítani kell, hogy az ugyanazon ivarsejt-adományozótól származó utódok száma különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárások során ne haladja meg a négyet. Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre.

(3)[310] Az adományozott ivarsejtek kiadását megelőzően – más egészségügyi szolgáltatónál végzett reprodukciós eljárás esetén a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján – az ivarsejt tárolását végző egészségügyi szolgáltató meggyőződik az ivarsejteknek az adott reprodukciós eljárásban történő felhasználhatóságáról, az esetleges biológiai összeférhetetlenségi okok hiányáról. A reprodukciós eljárást kérelmező személyek személyazonosításra alkalmas adatait – amennyiben az a vizsgálat elvégzéséhez szükséges – a vizsgálatot végző rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Az ivarsejtek kiadásának körülményeiről, a felhasználás szerint érintett személyek adatairól az ivarsejtek tárolását végző egészségügyi szolgáltató tájékoztatást nem adhat, az adatokat nem továbbíthatja és nem hozhatja nyilvánosságra.

(5) Kutatóhely csak ivarsejtekkel végzett orvostudományi kutatás céljára és kizárólag az ivarsejt átvételére jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely részére adhat át ivarsejteket.

  1. § (1)[311] Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabályban
  2. a) meghatározott esetben az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja,
  3. b) meghatározottak szerint az ivarsejtek tárolása kizárható vagy időtartama korlátozható azzal, hogy a korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell semmisíteni.

(2)[312] Hímivarsejtet sejtbanki tevékenységen belül ivarsejtbanki tevékenység végzésére, illetve ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére jogosító, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató ivarsejtet – szakorvosi javaslat alapján, illetve egyéb indokolt kérelemre – átvehet cselekvőképes személytől későbbi, a letevő saját felhasználása céljából (a továbbiakban: ivarsejtletét). Ivarsejtletétként kizárólag a letevő saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehetők át.

(3) A letétbe helyezett ivarsejtek a letevő írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végző egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letevő írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási idő lejárta előtt meg kell semmisíteni.

(4) Az ivarsejtek tárolása során a különböző donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidejűleg levett, a különböző célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböző ivarsejtminták nem keverhetők össze.

(5) A tárolt ivarsejtekről, azok kiadásáról, felhasználásáról, illetőleg megsemmisítéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás érdekében a tárolás során az ivarsejteket személyazonosításra alkalmas, kutatási célból végzett tárolás esetén személyazonosításra nem alkalmas módon, tárolási egységenként, azonosítási kóddal kell ellátni.

Embrióadományozás és -letét

  1. § (1) Reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos rendelkezés jogát az embriót létrehozó házastársak (élettársak) – a családi állapotukban, illetőleg élettársi kapcsolatukban bekövetkezett változástól függetlenül – valamelyik fél haláláig közösen gyakorolják, rendelkezési jogáról azonban bármelyik fél közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat. Véleményeltérés esetén az embrióletét szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ivarsejt-adományozás révén testen kívül létrehozott embrió feletti rendelkezési jog az ivarsejt felhasználása szerinti reprodukciós eljárásban részt vevő házastársakat (élettársakat) együttesen illeti meg, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek egyidejű figyelembevételével.

(3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti rendelkezés joga az embriónak a saját célú esetleges későbbi felhasználás érdekében történő letételéről (embrióletét) szóló döntést, vagy más személyeknél végzendő reprodukciós eljáráshoz (embrióadományozás), illetőleg orvostudományi kutatás céljára történő felajánlását foglalja magában. Megfelelő rendelkezés – vagy annak ismerete – hiányában az egészséges embrió letételének szándékát kell vélelmezni.

(4) Az azonos személyektől származó embriók legfeljebb két másik személynél végzendő reprodukciós eljárásban használhatók fel.

  1. § (1) Az embrió felajánlása a rendelkezésre jogosultak írásbeli nyilatkozatával történhet, amely tartalmazza a felajánlás célját, valamint – az embrióadományozás céljából történő felajánlása esetén – az embriót létrehozó ismert személyek életkorát, külsődleges testi jegyeit, a nyilatkozattevő előtt ismeretes megbetegedéseit.

(2) Az embrió felajánlására, illetőleg visszautasítására a 171. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak.

(3) A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg kutatóhely a felajánlott embriót visszautasíthatja, amennyiben a felajánlásnak megfelelő cél szerint alkalmazni a felhasználhatóság időtartama alatt valószínűsíthetően nem tudja, a (4) bekezdés szerinti felhasználásáig azonban megőrzéséről és tárolásáról köteles gondoskodni. Vissza kell utasítani az adományozás céljából tett felajánlást, ha nem valószínűsíthető, hogy az embrióból egészséges gyermek fejlődhet.

(4) Bármely szerv vagy személy a jogosulatlanul, illetőleg a jogszerűen, de a (3) bekezdés szerint visszautasított felajánlás alapján birtokába jutott embriónak az arra jogosult más egészségügyi szolgáltatónál, illetve kutatóhelynél történő elhelyezéséről köteles intézkedni. Károsodott embrió kizárólag kutatóhelynek adható át. A más jogosult által át nem vett embrió megőrzéséről, károsodott embrió esetén a megsemmisítéséről – az (5) bekezdésre is figyelemmel – a birtokos gondoskodik.

(5) Az embrió birtoklására nyilvánvalóan jogosulatlan személytől vagy szervtől a felajánlásának elfogadására jogosult bármely egészségügyi szolgáltató, illetőleg kutatóhely az életképes embriót köteles átvenni, és az embrióval való rendelkezésre jogosultak 175. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése vagy vélelmezett szándéka szerint eljárni.

  1. § (1) Az egészségügyi szolgáltató, illetőleg a kutatóhely az embriók adományozási, illetve kutatási célra történő felajánlásával összefüggésben tudomására jutott személyes és különleges adatokat az ivarsejtek adományozásával kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó, e törvényben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezelheti azzal, hogy az embrióadományozásra irányuló eljárás tekintetében kizárólag a 176. § (1) bekezdésében felsorolt adatok kezelhetőek.

(2) Az embrióadományozásra irányuló eljárás során nem tekinthető jogszerűtlennek az az adatkezelés, amely az embriók, illetőleg az ivarsejtek adományozásával összefüggésben jogszerűen az egészségügyi szolgáltató tudomására jutott és legalább az egyik eljárásban kezelhető személyes és különleges adatok összekapcsolásával történik.

  1. § (1) Az adományozás, valamint kutatás céljából felajánlott embrió kiadására, az embrióknak az egészségügyi szolgáltatónál történő tárolására, valamint az embrióletétre a 173. § (1) és (4)-(5) bekezdéseiben, a 174. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket – a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az embrió letétele a hozzá kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlására jogosult intézkedése vagy e törvény szerint vélelmezett szándéka alapján lehetséges. Az embrió letételéhez a letét alapjául szolgáló egészségügyi ok megjelölése vagy egyéb indokolás nem szükséges.

(3) A letett embrió – bármelyik fél halálának, illetőleg rendelkezési jogáról történő lemondásának esetét kivéve – kizárólag a rendelkezési jog jogosultjainak egybehangzó írásbeli nyilatkozata alapján adható ki.

(4)[313] A házastárs (élettárs) halála miatt egyedülállóvá vált, rendelkezésre jogosult nő testébe történő beültetés céljából a letett embrió a 167. § (2) bekezdése szerinti kizáró nyilatkozat hiányában adható ki. Kizáró nyilatkozat esetén a letett embrió felhasználására a rendelkezésre jogosult nyilatkozata irányadó, ennek hiányában az embrió adományozására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónak a letétbe helyezés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót kell tekinteni.

(5) Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb időtartama 10 év. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte előtt – az embrió valószínű károsodásának esetét kivéve – nem semmisíthető meg. A határidő leteltét követően az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára – a reprodukciós eljárásban történő felhasználás lehetőségének kizárásával – felhasználhatja, illetve ilyen célból arra jogosult kutatóintézetnek átadhatja.

  1. § (1) Ivarsejt-, illetőleg embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követően fogamzásának, születésének körülményeit a rendelkezésre bocsátható adatok [172. § (2)-(3) bekezdés] körére kiterjedő módon megismerje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyermek vér szerinti szülője, illetőleg a nagykorúságának elérését közvetlenül megelőzően törvényes képviselőjének minősülő személy jogosult megadni.

(3) Az (1) bekezdés szerint fogant, illetve született gyermek vér szerinti szülőjének az ivarsejt felhasználására, illetve az embrió beültetésére irányuló reprodukciós eljárást kérelmezőket kell tekinteni. A testen kívül létrejött embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg.

(4) A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság, illetőleg a reprodukciós eljárásban részt vevő házastársak (élettársak) bármelyikének kérelmére a reprodukciós eljárás végzésének tényéről és annak eredményéről a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltató igazolást ad ki.

Embriókkal, ivarsejtekkel végezhető kutatások, vizsgálatok és beavatkozások

  1. § (1)[314] Embriókkal vagy ivarsejtekkel kizárólag
  2. a) az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye alapján,
  3. b) az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejűleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelően, és
  4. c) a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen

végezhető kutatás. Az eljárásban a 186. § szerinti Humán Reprodukciós Bizottság szakmai-etikai szakkérdésekben szakhatóságként működik közre.

(2) Embriót, ivarsejtet kutatási célra felhasználni kizárólag a 159. § (1) bekezdésében meghatározott kutatási célok érdekében lehet.

(3) Embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén.

(4) Embrió állat szervezetébe nem ültethető, emberi és állati ivarsejtek egymással nem termékenyíthetők meg.

(5) Reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy – a 182. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt kivétellel – a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérő vagy további sajátossággal rendelkező egyed léthozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyező egyedek nem hozhatók létre.

  1. § (1) Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethető be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió – a fagyasztva tárolás idejét nem számítva – legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve.

(2) E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül embriókutatásnak a diagnosztikai vagy gyógykezelési célból, valamint az embrió visszaültetésre vagy beültetésre való alkalmasságának megállapítása érdekében végzett vizsgálat.

  1. § (1) Az utód nemének születése előtti megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten öröklődő megbetegedések felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelőzésére végezhetőek.

(2) Az embrió (1) bekezdésben foglaltaktól különböző genetikai jellemzői a születendő gyermek várható betegségének megelőzése, illetőleg kezelése céljából változtathatóak meg, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon.

(3) Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott eljárások az embriót létrehozó házastársak (élettársak) – tájékoztatásukat követően tett – írásbeli beleegyező nyilatkozata alapján, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál alkalmazhatóak.

183-184. §[315]

Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben

  1. § (1) Többes terhesség fennállása esetén egyes embriók (magzatok) orvosilag valószínűsíthető életképtelenséggel járó fejlődési rendellenessége vagy az élettel összeegyeztethető, de súlyos és gyógyíthatatlan fogyatékosságot okozó károsodása miatt méhen belüli beavatkozással a terhesség az egészséges embriók (magzatok) kihordására korlátozható.

(2) A terhesség megtartása, egészséges gyermek(ek) világrahozatala, illetőleg az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztető biztonságos kihordása érdekében a többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is korlátozható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – az illetékes genetikai tanácsadó javaslatára – a magzatok számának méhen belüli korlátozására a terhesség 20. hetéig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig kerülhet sor. A (2) bekezdésben foglaltak alapján a kihordandó embriók (magzatok) száma – szakorvosi javaslatra – a terhesség 12. hetéig, a többes terhesség korábbi diagnózisát befolyásoló ok fennállása esetén a 14. hetéig csökkenthető.

(4) Az embriók (magzatok) számának méhen belüli csökkentésére irányuló eljárás során a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezései az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében megfelelően irányadóak. Az e törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a magzatok számának az Mtv. szerint a terhességmegszakítás indokaként figyelembe vehető egyéb feltételek alapján történő csökkentésének lehetőségét.

Humán Reprodukciós Bizottság

  1. § (1)[316] A reprodukciós eljárások, valamint az embriókkal, őssejtekkel végzett orvostudományi kutatások, biobankok, a sejt- és génterápia területén a miniszter tanácsadó, döntéshozó testületeként az ETT Humán Reprodukciós Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A Bizottság ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3) A Bizottság feladata különösen:

a)[317] reprodukciós eljárások végzésére, illetőleg ivarsejtek (embriók) fagyasztva tárolására jogosult egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezésének előzetes véleményezése, szükség esetén javaslattétel meghatározott intézkedések meghozatalára az egészségügyi szolgáltató, a fenntartó, valamint a szakfelügyeletet ellátó egészségügyi államigazgatási szerv részére;

b)[318] embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatási tervdokumentációra vonatkozó szakhatósági állásfoglalás kiadása szakmai-etikai szakkérdésekben,

  1. c) a reprodukciós eljárásokat érintő jogszabályok és szakmai szabályok véleményezése, javaslattétel megalkotásukra, illetőleg módosításukra;
  2. d) a reprodukciós eljárások hazai és nemzetközi gyakorlatának, valamint az embriókkal végzett kutatások tapasztalatainak folyamatos értékelése.

(4)[319]

(5)[320]

(6)[321] A Bizottság feladatkörét, működésének, összetételének részletes szabályait a miniszter rendeletében szabályozza.

Művi meddővé tétel

  1. §[322] (1)[323] A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel egészségügyi indokból az érintett személy írásbeli kérelme alapján
  2. a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és
  3. b) tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott,
  4. c) tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint
  5. d) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen – ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő személyt –

személynél végezhető el.

(1a)[324] A művi meddővé tétel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy kérelmére családtervezési célból 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.

(2) A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a fogamzásgátlás – általa, illetve partnere által alkalmazható – egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-, illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.

(3)[325] A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató tájékoztatja továbbá a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó szándékát fenntartja, a tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése szükséges. Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi.

(4)[326]

(5)[327] Amennyiben a beavatkozás az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt személy művi meddővé tételére irányul, a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás az érintett számára a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.

(6) A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell előterjeszteni.

(7) Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha szakorvos véleménye alapján

  1. a) a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné, vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és
  2. b) más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható.

(8)[328] A (7) bekezdés szerinti egészségügyi indokból végzett beavatkozás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

187/A. §[329] (1)[330] A 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy kérelmező egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel iránti kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.

(1a)[331] A 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez – amennyiben a beavatkozást nem egészségügyi indokból kéri – a gyámhatóság hozzájárulása és

  1. a) törvényes képviselője vagy
  2. b) a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

hozzájárulása szükséges.

(2)[332] A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy az érintett és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy az érintett tisztában van-e a döntése következményeivel.

(3)[333] Ha a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme ellenére a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a kérelmező a Fővárosi Törvényszéknél keresetet indíthat a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt.

(4) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé tétel elvégzése a kérelmező érdekét – figyelembe véve különösen a kérelmező egészségügyi, személyi és családi körülményeit – nem sérti.

(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(6)[334] Ha a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tételére irányuló kérelem érvényességéhez szükséges jognyilatkozatot a bíróság pótolja, a 187. § (3) bekezdése szerinti várakozási idő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől kezdődik.

(7)[335] Amennyiben az (1a) bekezdés szerinti kérelmet az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott személy nyújtja be, úgy annak érvényességéhez a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy egyetértése szükséges.

(8)[336] Amennyiben a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy egészségügyi okból kéri a művi meddővé tétel elvégzését, az (1a)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az (1a) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyeket azonban a beavatkozás elvégzéséről, és annak indokairól a beavatkozás megkezdését megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtéig a beavatkozás nem végezhető el.

187/B. §[337] (1) Cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás kizárólag jogerős bírósági határozat alapján, a fogamzóképesség elérését követően végezhető el.

(2)[338] A cselekvőképtelen személy művi meddővé tételének engedélyezése iránt az érintett személy törvényes képviselője – tizennyolcadik életévét be nem töltött cselekvőképtelen személy esetében a gyámhatósággal együttesen – indíthat keresetet a Fővárosi Törvényszéknél.

(3) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban a cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és

  1. a) a cselekvőképtelen személy gyermek felnevelésére nem képes, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik,
  2. b) a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával nem ellenkezik, vagy

c)[339] a bekövetkező terhesség a cselekvőképtelen személy életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(5) A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

  1. Fejezet

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK GYÓGYKEZELÉSE ÉS GONDOZÁSA

  1. § E fejezet alkalmazásában

a)[340] pszichiátriai intézet: minden olyan egészségügyi szolgáltatást vagy azt is nyújtó ellátóhely, amely pszichiátriai betegek pszichiátriai betegségükből eredő ellátását, továbbá felügyeletét, gondozását napi 24 órán át biztosítja, függetlenül az intézmény által nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, fenntartójától és elnevezésétől, ideértve a külön jogszabály szerinti közösségi pszichiátriai ellátást nyújtó intézetet is. A 189-195. § tekintetében pszichiátriai intézetnek minősül a pszichiátriai betegek járóbeteg-szakellátását végző pszichiátriai intézmény, a pszichiátriai betegek otthona, valamint rehabilitációs intézete, ideértve az átmeneti intézményt is. A pszichiátriai betegek otthonára és rehabilitációs intézetére vonatkozó eltérő szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály tartalmazza a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelést, ideiglenes kényszergyógykezelést és elmemegfigyelést végző szervre vonatkozó eltérő szabályokat;

b)[341] veszélyeztető magatartás: a beteg – mentális zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a kezelés hiánya állapotának további romlását eredményezné, amely a 196. § c) pontja szerinti gyógykezeléssel hárítható el, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt;

c)[342] közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg – akut mentális zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és az azonnali kezelés hiánya állapotának további romlását eredményezné, amely a 196. § b) pontja szerinti azonnali intézeti gyógykezeléssel hárítható el;

d)[343] pszichiátriai beteg: az a beteg, akinél a kezelőorvos a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. Revíziója szerinti Mentális és Viselkedészavar (F00-F99), illetve szándékos önártalom (X60-X84) diagnózisát állítja fel.

  1. Cím

Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok

  1. § (1) A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során – helyzetére való tekintettel – fokozott védelemben kell részesíteni.

(2) A pszichiátriai betegnek a 6-25. § szerinti jogai – egészségügyi ellátása során – csak az e törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, továbbá – a 193. §-ban foglalt kivétellel – abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog azonban ebben az esetben sem korlátozható.

  1. § Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy
  2. a) pszichiátriai gyógykezelése lehetőség szerint családi, illetőleg lakókörnyezetében, továbbá
  3. b) pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelelő és a többi beteg fizikai biztonságát védő, a lehető legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve

c)[344] gyógykezelése során a 192. § (1) bekezdés szerinti korlátozó intézkedés alkalmazására feltétlenül indokolt esetben, csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartása esetén

kerüljön sor.

  1. § (1)[345] A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók [15-19. §]. A 196. § b) és c) pontja alapján kezelt beteg esetében addig, ameddig a beteg veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetőséghez képest meg kell kísérelni.

(2) A pszichiátriai intézetbe felvett beteget a 13. § szerinti általánosan előírt tájékoztatáson túlmenően szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos jogaira.

(3) A veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszűnése után a beteget az általános szabályok szerint (13. §) részletesen tájékoztatni kell.

  1. §[346] (1) Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

(2)[347] A korlátozás elrendelésének oka lehet az (1) bekezdésen túl, ha a 199. § (1) bekezdés szerinti sürgősségi, illetve a 199. § (5) bekezdés és a 200. § szerinti kötelező gyógykezelés alatt álló beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg.

(3) A korlátozás elrendelésére és módjára a 10. § (4)-(5) bekezdései az irányadók. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni.

(4) A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését.

(5) A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

  1. § A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag orvos jogosult.
  2. § (1) A 192-193. §-ban foglalt korlátozások elrendeléséről a betegjogi képviselőt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(2) Az e fejezetben foglalt betegjogi korlátozásokat részletesen dokumentálni és indokolni kell.

  1. § (1) A betegnek joga van a terápiás foglalkoztatáshoz, de sem terápiás, sem egyéb munka végzésére nem kényszeríthető.

(2) Lehetővé kell tenni, hogy a beteg önként részt vehessen az intézet fenntartását szolgáló munkák végzésében is, ha ettől állapotának javulása remélhető.

(3)[348] A beteg munkájáért díjazásban részesül a miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelően.

  1. Cím

Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése

  1. § Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének
  2. a) a beteg beleegyezésével vagy a 16. § (1)-(2) bekezdés szerinti személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés),
  3. b) azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevő közvetlen veszélyeztető magatartás esetén, az azt észlelő orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürgősségi gyógykezelés),
  4. c) a bíróság kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozata alapján (a továbbiakban: kötelező gyógykezelés)

van helye.[349]

Az önkéntes gyógykezelés

  1. §[350] (1) A gyógykezelés akkor tekinthető önkéntesnek, ha abba a cselekvőképes beteg a 15. § (5) bekezdés szerint a pszichiátriai intézetbe történő felvétele előtt beleegyezett.

(2)[351] A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg a (3)-(4) bekezdés kivételével a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére vehető pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe.

(3)[352] A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg abban az esetben, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, vagy felmerül annak a veszélye, hogy a beteg indokolt gyógykezelésében ellenérdekelt, kérheti az intézetbe történő ideiglenes felvételét akkor, ha a 199. § szerinti sürgősségi vagy 200. § szerinti kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de az intézeti gyógykezelés indokolt. Az ideiglenes felvétellel egyidejűleg az intézet haladéktalanul megkísérli a kapcsolatfelvételt a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személlyel. Abban az esetben, ha ez sikertelen, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nem járul hozzá a beteg indokolt gyógykezeléséhez, az intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a beteg intézeti felvételéről és annak körülményeiről.

(4) A (3) bekezdés esetében a felvétel akkor tekinthető véglegesnek, ha a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy a felvételhez megadja utólagos jóváhagyását, vagy a bíróság megállapítja a (3) bekezdés alapján történő gyógykezelés indokoltságát. A végleges felvételig elsősorban a beteg állapotromlásának megakadályozására kell törekedni.

(5) A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét

  1. a) az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg, illetve a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére,
  2. b) a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben hivatalból vizsgálja.

(6) A pszichiátriai intézet vezetője az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a felvételről haladéktalanul értesíti a bíróságot.

(7)[353] A bíróság az értesítés beérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független, a beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértő véleményét, aki szakvéleményét írásban vagy legkésőbb a meghallgatáson szóban terjeszti elő.

(8) A (6)-(7) bekezdésekben meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogerős határozatának közlésétől számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetből. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyező nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén – amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a bíróság elrendeli a beteg kötelező intézeti gyógykezelését.

(9)[354] A cselekvőképes beteget kérelmére, a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott beteget – a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével – a gyógykezelésbe vételét kérő személy kérelmére az intézetből el kell bocsátani.

(10) A (3) bekezdésben foglalt ideiglenes felvétel esetén annak (4) bekezdés szerinti véglegessé válásáig a beteget a saját vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges. A (4) bekezdés szerinti végleges felvételt követően a beteget a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére el kell bocsátani, kivéve ha az ideiglenes felvétellel egyidejűleg indult gyámhatósági eljárás eredményeként más intézkedés szükséges.

(11) Az önkéntesen, illetőleg a (3) bekezdés szerint ideiglenesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. Ekkor a 199. §-ban szabályozott eljárást kell lefolytatni.

  1. § (1)[355] A 197. § (1)-(4) bekezdése szerinti esetben a bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét időszakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra pszichiátriai fekvőbeteg-gyógyintézetben harmincnaponként, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében hatvannaponként kerül sor.

(2) A 197. § (1) bekezdése szerinti esetben a bíróság általi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ez ellen a beteg nem tiltakozott.

Sürgősségi gyógykezelés

  1. § (1)[356] Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításánál szükség esetén a rendőrség közreműködik.

(2) A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható.

(4)[357] A határozat meghozataláig elsősorban a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszüntetésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell.

(5) A bíróság a sürgősséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelező gyógykezelést, ha a beteg veszélyeztető magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége.

(6)[358] A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost.

(6a)[359] A bíróság az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul kirendel egy független, a beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos szakértőt, aki szakvéleményét írásban vagy legkésőbb a (6) bekezdés szerinti meghallgatáson szóban terjeszti elő.

(7) A bírósági eljárást a sürgősséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez.

(8) A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja.

(9) A pszichiátriai intézetből el kell bocsátani a beteget, ha intézeti gyógykezelése a továbbiakban nem indokolt.

Kötelező gyógykezelés

  1. § (1)[360] A bíróság annak a pszichiátriai betegnek a kötelező intézeti gyógykezelését rendeli el, aki veszélyeztető magatartást tanúsít, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt.

(2)[361] A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa, büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése esetén, amennyiben a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges – az elbocsátás esedékessége napjának megjelölésével – a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre.

(2a)[362] A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az ügyész kezdeményezi a büntetőeljárást követően, ha a büntetendő cselekmény elkövetőjénél a kényszergyógykezelés egyéb törvényi feltételei fennállnak, azonban az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

(3) A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz a kötelező intézeti gyógykezelés elrendeléséről.

(4)[363] A (2) bekezdés szerinti eljárás esetén a bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget és a meghallgatásra idézett független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértőt, valamint az eljárást kezdeményező szakorvost.

(4a)[364] A (2a) bekezdés szerinti eljárás esetén, a bíróság a határozat meghozatala előtt meghallgatja a beteget, a beteg gyógykezelésében részt vevő szakorvost és a meghallgatásra idézett független – a beteg gyógykezelésében részt nem vevő – igazságügyi elmeorvos szakértőt.

(5) Ha a beteg a bíróság idézésére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti elővezetését. Egyéb kényszerítő eszköz azonban nem alkalmazható.

(6)[365]

(7)[366] Ha a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a beteg további intézeti gyógykezelése szükséges, a bíróság a beteg kötelező intézeti gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendeli el. A bíróság elrendelő határozata alapján a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe. A beteg átszállításában a rendőrség szükség esetén közreműködik.

(8)[367] A bíróság a kötelező intézeti gyógykezelés szükségességét a 198. § szerint meghatározott időszakonként felülvizsgálja.

(9)[368] A kötelező intézeti gyógykezelésre kötelezett beteget az intézetből el kell bocsátani, ha gyógykezelése már nem indokolt.

Közös eljárási szabályok

  1. § (1)[369] A bíróság az e fejezetben szabályozott eljárások során nemperes eljárásban jár el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt kell megfelelően alkalmazni. A 196-200. §-ok szerinti eljárásokban kijelölt bírósági titkár is eljárhat.

(2) Az e fejezetben szabályozott nemperes eljárások tárgyi költségmentesek.

(3)[370] A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes. Ha a beteg az eljárás kezdeményezésekor a pszichiátriai intézetben tartózkodik, a kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság illetékes. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára irányuló eljárásra a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság illetékes.

(4) A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselője meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult. Ha a betegnek az eljárás során nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.

(5) A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól.

(6) A meghallgatást szükség esetén a bíróság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

(7)[371] A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakértő arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e.

(7a)[372] A bírósági meghallgatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

  1. a) a gyógykezelést kezdeményező képviselőjének nyilatkozatát,
  2. b) a beteget képviselő ügygondnok álláspontját,
  3. c) a betegnek feltett kérdéseket és válaszokat, amennyiben a beteg állapota erre lehetőséget biztosít,
  4. d) a beteg által önállóan előadottak összefoglalását,
  5. e) a szóban előterjesztett szakvélemény teljes tartalmát, illetve az írásban előterjesztett szakvélemény ismertetésének megtörténtét, valamint
  6. f) a meghallgatáson tett észrevételeket.

(8)[373] Az eljárás során hozott határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

(9)[374] A sürgősségi gyógykezelés során a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10)[375] Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakértői véleményt megküldi a gyámhatóságnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából.

201/A. §[376] (1) A 196. § b) és c) pontja szerinti sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés szükségességének esetén a beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni és gyógykezelésben kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat és gyógykezelés igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és gyógykezelését követően kell megállapítani.

(3) Minden beteget – az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül – az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

201/B. §[377] (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv – a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelést végző pszichiátriai intézet vagy a kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást kezdeményező orvos jelzése alapján – a körözési eljárás keretében a meghatározott pszichiátriai intézetbe történő előállítását rendelheti el annak a pszichiátriai betegnek,

  1. a) aki a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés hatálya alatt a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetet engedély nélkül elhagyja, vagy
  2. b) akinek a bíróság a 200. § alapján elrendeli a kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben.

(2) A körözést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3) Az előállítás végrehajtásához az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözési eljárást lefolytató szervet megfelelő tájékoztatással látja el.

(4) Ha az előállítás oka megszűnt, az azt elrendelő egészségügyi államigazgatási szerv a körözést visszavonja.

  1. Fejezet

SZERV- ÉS SZÖVETÁTÜLTETÉS

  1. §[378] (1) E fejezet alkalmazásában

a)-c)[379]

  1. d) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testből, valamint annak más élő személy testébe történő beültetése az emberi test bizonyos funkcióinak helyreállítása céljából;
  2. e) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testéből halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történő átültetés céljából;
  3. f) recipiens: az a személy, akinek testébe más személyből eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából;
  4. g) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;
  5. h) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

(2) E fejezetnek a szövetre vonatkozó rendelkezéseit – a spermium és a petesejt kivételével – a sejtre is alkalmazni kell.

  1. § (1) Átültetés céljára elsősorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni.

(2)[380] A szervátültetés – az átültetendő szerv minőségének és biztonságának garantálása mellett – az élő donorok lehető legmagasabb szintű védelmének biztosításával történik.

(3) Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élőből vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni.

(4)[381]

(5)[382] A szerv- és szövet-, valamint sejtátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.[383]

Szerv, szövet eltávolítása élő személy testéből

  1. § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra,

  1. a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt,
  2. b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint

c)[384] a miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén.[385]

  1. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani:
  2. a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot,
  3. b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább;
  4. c) regenerálódó szövetet.

(2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

  1. § (1) Szervet, illetve szövetet – az (5) bekezdés kivételével – csak cselekvőképes személy adományozhat.

(2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens

  1. a) egyeneságbeli rokona,
  2. b) egyeneságbeli rokonának testvére,
  3. c) testvére,
  4. d) testvérének egyeneságbeli rokona.

(3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.

(4)[386] A fogva tartott csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szerv-, illetve szövetdonor.

(5)[387] Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott, illetve cselekvőképtelen személy testéből is sor kerülhet, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:[388]

  1. a) nem áll rendelkezésre megfelelő cselekvőképes donor;
  2. b) a recipiens a donor testvére;
  3. c) az adományozás valószínűsíthetően életmentő a recipiens számára;
  4. d) a törvényes képviselő beleegyezését a kórházi etikai bizottság jóváhagyta;

e)[389] a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt az érintett személyt – amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki – meghallgatta és meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát.

  1. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet.

(2)[390] A donor jogosult az adományozással összefüggésben szükséges egészségügyi ellátásának máshonnan meg nem térülő költségeinek megtérítésére, továbbá az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt – társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett – költségeinek megtérítésére. Meg kell téríteni a donor szervkivételt elrendelő egészségügyi intézménybe történt átszállítása esetén az ebből keletkező többletszállítási költségeket is. E költségeket az E. Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.

(3)[391] Az átültetéssel összefüggésben végzett jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások igazolható díjának a donor részére történő kifizetése nem minősül az (1) bekezdés szerinti adományozás ellenértékének.

  1. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas.
  2. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi.

(2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához.

(3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet.

(5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy

  1. a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy
  2. b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni,
  3. c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni.

(6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni.

  1. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott – ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg.

210/A. §[392] (1) Azt az élő személyből eltávolított szervet, szövetet vagy emberből származó, diagnosztikai laboratóriumi vizsgálat után megmaradt biológiai anyagot – a DNS minta kivételével -, amely az eltávolítás céljának megvalósulását vagy meghiúsulását követően az eltávolítás céljára vagy az érintett személy érdekében más célra a továbbiakban már nem használható fel, az érintett személy vagy helyette a 16. § szerint nyilatkozattételre jogosult előzetesen írásban vagy írásképtelensége esetén szóban két tanú előtt megtett tiltakozó nyilatkozatának hiányában az egészségügyi intézmény – személyazonosításra véglegesen alkalmatlan módon – a diagnosztikai laboratóriumok számára előírt minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelési, valamint kutatási és oktatási célból felhasználhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat lehetőségéről az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell. A tiltakozó nyilatkozatot vagy szóbeli nyilatkozat esetén az arról szóló feljegyzést az érintett személy egészségügyi dokumentációja részeként meg kell őrizni.

Szerv, szövet eltávolítása halottból

  1. § (1)[393] Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.

(2)[394] A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat.

(3)[395] Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni.

(4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.

  1. § (1)[396] A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát.

(2)[397] A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok.

(3) A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz.

(4) A bizottság jegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát.

(5) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik.

  1. § A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.
  2. § Szerv- és szövetátültetés céljára – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §-ban foglalt keretek között – bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.

Szerv és szövet beültetése

  1. § (1)[398] Azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

(2) A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményről.

(3) A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik.

(4)[399] A várólistára kerülés, a listáról történő kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi államigazgatási szerv végzi.

XII. Fejezet

A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

  1. § E fejezet alkalmazásában
  2. a) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát;
  3. b) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése;
  4. c) halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul;

d)[400] perinatális halál:

  1. da) a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri,
  2. db) amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől;

e)[401] korai vagy középidős magzati halál: a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született;

f)[402] baleset: baleset az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül következik be és halált okoz.

  1. §[403] (1) A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál
  2. a) bekövetkezése tényének,
  3. b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes halál),
  4. c) okának

megítéléséhez szükséges.

(2) Halálozás esetén – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítására a mentőtiszt vagy a külön jogszabály szerinti orvos jogosult. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak megállapítására kizárólag kormányrendeletben meghatározott orvos jogosult.

(4) A halottat, perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

(5) Korai vagy középidős magzati halál esetén halottvizsgálatnak nincs helye, ilyen halálozásról halottvizsgálati bizonyítványt kitölteni nem kell.

(6)[404] Rendkívüli halál esetében szemle során a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, vagy a hatóság valamilyen – szakértőt nem igénylő – szakkérdésben felvilágosítást kér. A halottvizsgálati szaktanácsadót tevékenységéért díj illeti meg.

(7) A halottvizsgálati szaktanácsadókról az egészségügyi államigazgatási szerv névjegyzéket vezet. A névjegyzék a halottvizsgálati szaktanácsadói jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékbe nem kell felvenni azt, aki a Kormány rendelete alapján a névjegyzékbevétel nélkül is jogosult halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet folytatni.

(8) A névjegyzék tartalmazza a halottvizsgálati szaktanácsadó:

  1. a) természetes személyazonosító adatait,
  2. b) működési nyilvántartási számát,
  3. c) lakóhelyét, elérhetőségi címét,
  4. d) egészségügyi szakképesítése megnevezését,
  5. e) munkahelyét, munkahelyének címét, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenység végzésének helyét,
  6. f) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételének időpontját.

(9) A halottvizsgálati szaktanácsadó az adatváltozást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szervnek a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(10) A névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékben szereplő és az abból törölt szaktanácsadó nyilvántartott adatait a halottvizsgálati eljárások zavartalan lefolytatása, valamint a jogosultság ellenőrzése érdekében kezeli. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított öt év elteltével a szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv gondoskodik a halottvizsgálati szaktanácsadó adatainak törléséről.

(11) A halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékbe a névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv azt veszi fel, aki

  1. a) büntetlen előéletű,
  2. b) nem áll egészségügyi tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás alatt,
  3. c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve,
  4. d) megfelel a halottvizsgálati szaktanácsadókról, valamint a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

(12) A (11) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő adatokat a névjegyzékbe felvételét kérő a 31/A. § szerint igazolja.

  1. §[405] (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így
  2. a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy
  3. b) rendkívüli halálnak minősül, azaz
  4. ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak,
  5. bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,
  6. bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére,
  7. bd) fogvatartott elhalálozása esetén.

(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

(3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.

(4) Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni.

(5) A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

(6) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság azért szünteti meg, mert bűncselekményre utaló adatok merültek fel, a hatóság ezen döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

  1. § (1) Az elhunyt személyt – függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el – kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha
  2. a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
  3. b) perinatális halál esetén,
  4. c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,
  5. d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,
  6. e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek – amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
  7. f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
  8. g) az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseket,
  9. h) a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti személy ezt kéri.

(2)[406] Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  1. a) a halál természetes eredetű,
  2. b) a halál oka egyértelműen megállapítható,
  3. c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
  4. d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

(3)[407] A kórbonctani vizsgálat elvégzésétől a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén – külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – el lehet tekinteni az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott esetben is, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

(4)[408] A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi államigazgatási szerv írásban dönt.

(5) A kórbonctani vizsgálat célja

  1. a) a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és a betegség megállapítása,
  2. b) a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása,
  3. c) az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése,
  4. d) az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegítése.
  5. § (1)[409] Kórbonctani vizsgálat, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás során szerv, illetve szövet
  6. a) a halál alapjául szolgáló betegség, a halál közvetlen okának, továbbá a halál körülményeinek megállapítása, vagy
  7. b) amennyiben ellene az elhunyt életében nem tiltakozott, oktatás és kutatás, egyéb gyógyító célú felhasználás, valamint a 211. § (1) bekezdés szerinti eljárás

érdekében távolítható el.

(2) Fogva tartott személy holttestéből szerv vagy szövet nem távolítható el, kivéve, ha az a halál okának és körülményeinek megállapítása érdekében történik, illetőleg tudományos célt szolgál.

(3) Az átültetés kivételével egyéb gyógyító célú felhasználás érdekében történő szerv vagy szövet kivételével járó költségek megtérítését a fekvőbeteg-gyógyintézet kérheti a szervet vagy szövetet felhasználótól.

(4)[410] A kórbonctani, illetve a hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás elvégzése után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevételével helyre kell állítani.

  1. § (1)[411] A 219. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A nyilatkozattételnek az (1) bekezdés szerinti formai követelményeitől el lehet tekinteni, ha a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetben van és az írásbeli nyilatkozattétel jelentékeny nehézségekkel járna. Ebben az esetben két tanú együttes jelenlétében szóbeli nyilatkozatot lehet tenni, amelyet a fekvőbeteg-gyógyintézet írásba foglal.

  1. § (1) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő helyreállítását.

(2) Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében

  1. a) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy
  2. b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója – amennyiben van ilyen – a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett.

(3) Az átadás csak ingyenes lehet.

(4)[412] Ha jogszabály másként nem rendelkezik az anatómiai oktatás céljára átadott holttestre a kórbonctani vizsgálat alá vont holttestekre vonatkozó szabályokat – beleértve a tevékenység szakmai felügyeletét is – kell alkalmazni.

222/A. §[413] (1) Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:

  1. a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott,
  2. b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,
  3. c) mosdatása,
  4. d) öltöztetése,
  5. e) borotválása,
  6. f) rekonstruálása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül az egészségügyi intézmény a megfelelő egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély birtokában halottkonzerválást végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi elvégzésére a temetkezési szolgáltató az egészségügyi intézménnyel megállapodást köthet.

XIII. Fejezet

VÉRELLÁTÁS

  1. § (1) A vérellátás a gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítására, illetőleg a vérkészítmények terápiás felhasználására irányuló egészségügyi és társadalmi tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki arra a vérkészítményre, amely közforgalmú gyógyszertárban beszerezhető.

(3) A vérellátás feltételrendszerének meghatározása, biztosítása, valamint a vérellátás megszervezése, biztonságos és egységes működtetése állami feladat.

(4) A vérkészítmények biztonságos felhasználása érdekében törekedni kell a vérrel, illetve a vérkészítményekkel való nemzeti önellátásra.

(5)[414] A vérellátási feladatokat az állami vérellátó szolgálat végzi, illetőleg felügyeli.

(6)[415]

  1. § A vér és a vérkészítmények – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.
  2. § (1) A gyógyításhoz szükséges vér és vérkészítmények biztosítása körében a vérellátás feladatát képezi
  3. a) a szükségletek felmérése,

b)[416] a Magyar Vöröskereszttel és más civil szervezetekkel együttműködve a véradások szervezése,

  1. c) a véradók kivizsgálása,
  2. d) a vér levétele terápiás készítmény előállítása céljából,
  3. e) a vérkészítmények előállítása, beszerzése és vizsgálata,
  4. f) a vérkészítmények tárolása és nyilvántartása,
  5. g) a vérkészítmények készletezése,
  6. h) a vérkészítmények ellenőrzése,
  7. i) a vérkészítmények elosztása,
  8. j) a már fel nem használható vér és vérkészítmények megsemmisítése.

(2) A vérkészítmények terápiás felhasználása körében a vérellátás feladata

  1. a) a vérkészítményre szoruló beteg transzfuziológiai (szerológiai) vizsgálata és az ennek megfelelő vérkészítmény kiválasztása,
  2. b) a vérkészítmény beadásával kapcsolatos egészségügyi tevékenységben való közreműködés, valamint a beadással kapcsolatos szervezeti reakciók kivizsgálása, az erre vonatkozó adatok gyűjtése, értékelése.
  3. § (1) A véradások szervezése során a véradók toborzását az önkéntesség és – a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a térítésmentesség elvei alapján kell végrehajtani.

(2) A véradót – saját, illetve az általa adott vérből előállított vérkészítményt kapó beteg egészségének védelme érdekében – a véradásra való alkalmassága tekintetében ki kell vizsgálni. Ennek során a véradó köteles a saját egészségi állapotáról, valamint életviteléről – amennyiben az a vér útján átvihető fertőző betegségek szempontjából jelentős – a vizsgálatot végző orvos kérdésére felvilágosítást adni.

(3) A véradót a társadalom részéről – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – kiemelt megbecsülés illeti meg.

(4) Amennyiben a szakmai szabályoknak megfelelően végzett véradás következtében a véradó kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

  1. § (1) A beteg számára az egészségi állapota által szakmailag indokolt minőségű és mennyiségű vérkészítményt biztosítani kell.

(2) A magyar állampolgárok számára az (1) bekezdés szerinti ellátás térítésmentes.

(3) Nem magyar állampolgárok esetében – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a vérellátásért fizetni kell. Sürgős szükség esetén az anyagi fedezet megléte csak az ellátást követően vizsgálható.

(4) Amennyiben a vérkészítmény szakmai szabályok szerinti felhasználásával összefüggésben a beteg kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

XIV. Fejezet[417]

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁS[418]

  1. §[419] (1)[420] Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

(2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül

a)[421] minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,

  1. b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

(3)[422] Különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(3a)[423] Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, illetve c) pontjában meghatározott közegészségügyi okból kerül sor, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ilyenkor nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(4)[424] A (3) és (3a) bekezdésen kívüli eseményt

  1. a) ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

aa)[425] egy megye területét érinti – az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára a megyei vagy fővárosi védelmi bizottság elnöke,

  1. ab) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter,
  2. b) ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

ba)[426] egy megye területét érinti – az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyi államigazgatási szerv,

  1. bb) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter

minősíthet egészségügyi válsághelyzetnek.

228/A. §[427] Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.

  1. §[428] (1) Egészségügyi válsághelyzet idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.

(2) Egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket az e fejezetben, továbbá az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[429] Egészségügyi válsághelyzetben – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője, ez utóbbi hiányában az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult. Több megye érintettsége esetén a kirendeléseket az országos tisztifőorvos koordinálja.

(4)[430] Ha az egészségügyi válsághelyzet több megyét érint, a Kormány határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók a (3) bekezdés szerinti eljárásban kirendelhetők.

(5)[431] A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket.

  1. §[432] (1)[433] Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.

(2)[434] Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.

(3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed[435]

  1. a) a tervezési feladatok ellátására,
  2. b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,
  3. c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,
  4. d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,
  5. e) az egészségügyi készletek tartalékolására,
  6. f) a speciális képzési feladatok ellátására, és

g)[436] az egészségügyi válsághelyzeti ellátási gyakorlatok végrehajtására,

h)[437] a szükséggyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére.

(4) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed[438]

  1. a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,
  2. b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,
  3. c) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési rend bevezetésére,
  4. d) a betegek egészségügyi ellátására,
  5. e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,
  6. f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,

g)[439] egészségügyi szolgáltató időszakos működtetésére, valamint az egészségügyi szolgáltató működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére,

h)[440] az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára.

(5)[441] Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

  1. §[442] (1)[443] Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.

(2)[444] Egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány gondoskodik az Állami Egészségügyi Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről, amelyhez szükséges forrásokról utólag el kell számolni. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

(3)[445] Egészségügyi válsághelyzet esetén a szükségessé váló készletek soron kívüli beszerzéséről az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője gondoskodik.

  1. §[446] (1)[447] A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

(2)[448] A miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében egészségügyi válsághelyzeti tervet kötelesek készíteni.

232/A. §[449] A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

232/B. §[450] (1)[451] Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos közreműködésével a miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben a Kormány a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja.

(2) Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok helyi szintű összehangolt koordinálását és irányítását

  1. a) a 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság,

b)[452] a 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi államigazgatási szerv

látja el.

  1. Fejezet

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG

  1. § (1) E fejezet alkalmazásában egészségügyi szakértői tevékenység – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az egészségügyi szakismeretet igénylő tények vagy egyéb körülmények megállapítása, megítélése útján szakvélemény adása.

(2)[453]

  1. §[454] (1) Ha jogszabály – a 106. §-ban és a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatás felügyeletét ellátó szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó szerv által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

234/A. §[455] (1)[456] Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény működésével kapcsolatban meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szociális intézmény működésével összefüggő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)-(5)[457]

  1. § (1) Az egészségügyi szakértő a tevékenységét kirendelés, jogszabályban előírt feladat vagy megbízás keretében végzi.

(2) Az egészségügyi dolgozó, ha a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság szakértőnek kirendeli, e kirendelésnek köteles eleget tenni. Ez alól csak jogszabályban megállapított esetben lehet kérelemre felmentést adni.

  1. § (1) Az egészségügyi szakértő nem adhat szakvéleményt abban az ügyben, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója érintett, illetőleg ha tőle bármely egyéb okból az ügy tárgyilagos megítélése nem várható (elfogultság).

(2) A vele szemben felmerült kizárási okot az egészségügyi szakértő haladéktalanul köteles bejelenteni az őt kirendelő vagy megbízó szervnek.

  1. § (1) A szakértői tevékenység végzése és a szakvélemény kialakítása során a szakértő önállóan jár el, szakkérdést érintő utasítás számára nem adható.

(2) Az egészségügyi szakértői tevékenység során a foglalkozási szabályok betartásával úgy kell eljárni, hogy a szakértői vizsgálattal érintett személy élete, testi-lelki egészsége ne kerüljön veszélybe és megterhelése a lehető legkisebb legyen.

(3) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, az egészségügyi szakértői tevékenységre az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(4) Az egészségügyi szakértői tevékenység végzése során a betegek jogai csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók.

(5) Az egészségügyi szakértőt a szakvéleményadáson kívül a tevékenysége során bármely módon tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli.

237/A. §[458] A külön jogszabályban meghatározott szerv részére az egészségügyi szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadásáért – az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

XVI. Fejezet

TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐK,
FÜRDŐ- ÉS KLÍMAGYÓGYINTÉZETEK, GYÓGYHELYEK

Természetes gyógytényezők

  1. § (1) Természetes gyógytényező az olyan természetes ásványvíz, természetes iszap, a talajból nyert egyéb természetes anyag (a továbbiakban együtt: talajból nyert természetes gyógytényezők), felszíni éghajlat, felszín alatti klíma (a továbbiakban együtt: éghajlati gyógytényezők), amely bizonyítottan kedvező élettani hatással rendelkezik vagy gyógyászati célra felhasználható.

(2) Elismert természetes gyógytényező az olyan természetes gyógytényező, amelyre vonatkozóan a

  1. a) természetes ásványvíz,
  2. b) természetes gyógyvíz,
  3. c) természetes gyógyiszap,
  4. d) gyógyklíma,
  5. e) gyógybarlang, vagy
  6. f) gyógyhatásra utaló egyéb

elnevezés használatát engedélyezték.

(3)[459] Gyógyászati célokra csak a Kormány rendeletében megjelölt hatóság (a továbbiakban: hatóság) által elismert természetes gyógytényező használható fel.

(4) A talajból nyert természetes gyógytényező csak a külön jogszabályban meghatározott engedély alapján hozható forgalomba.

  1. §[460] A természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal – ideértve a szakhatósági eljárásokat is – összefüggő igazgatási szolgáltatásokért az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Fürdő- és klímagyógyintézetek

  1. § A fürdő- és klímagyógyintézet az a természetes gyógytényezők felhasználásával egészségügyi szolgáltatást is nyújtó olyan egészségügyi vagy részben egészségügyi szolgáltató, amely a fürdő- vagy klímagyógyintézetre utaló valamely elnevezés használatára a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működési engedélyt kapott.

Gyógyhely

  1. § (1)[461] A gyógyhely megjelölést csak az az elismert természetes gyógytényezővel rendelkező település (településrész) használhatja, amely a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelően a hatóságtól engedélyt kapott.

(2) A gyógyhely természetes gyógytényezőinek megóvása érdekében védőövezet jelölhető ki.

A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel és gyógyhelyekkel kapcsolatos engedélyek módosítása, visszavonása

  1. §[462] (1) A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel, valamint a gyógyhelyekkel kapcsolatban kiadott bármely engedély és hozzájárulás egészségügyi érdekből módosítható, visszavonható vagy az engedély vagy hozzájárulás további fenntartása egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez köthető.

(2) A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és bejelentett palackozott gyógyvizekről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

  1. a) az engedély számát,
  2. b) az engedélyes nevét, valamint
  3. c) az engedély tárgyát.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

242/A. §[463]

XVII. Fejezet

NEMZETKÖZI RENDELKEZÉSEK

  1. § (1)[464] Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgár egészségügyi ellátása megkötött nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik. Egyezmény, illetve viszonosság hiányában nem magyar állampolgár egészségügyi ellátást Magyarország területén jogszabályban meghatározott módon vehet igénybe.

(2) E törvénynek a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit nem magyar állampolgárra nemzetközi egyezmény vagy viszonosság esetében lehet alkalmazni.

(3)[465] A Magyarország területén sürgősségi ellátásra szoruló nem magyar állampolgárt haladéktalanul el kell látni. A Magyarország területén orvosi beavatkozásra szoruló nem magyar állampolgáron a beavatkozást ugyanolyan feltételek mellett kell elvégezni, mint magyar állampolgáron.

(4) Nem magyar állampolgár élő testéből vér, egyéb szövet vagy szerv eltávolítása, valamint magyar állampolgárból, vagy annak holttestéből kivett szervnek, illetőleg szövetnek nem magyar állampolgár testébe történő átültetése a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.

(5)[466] Nem magyar állampolgárnak Magyarország területén bekövetkezett halála esetén

  1. a) kórbonctani vizsgálat az elhunyt közeli hozzátartozójának kérelmére,

b)[467] hatósági vagy igazságügyi boncolás nem természetes halál esetén

végezhető el. Ezek során szervet, szövetet csak a halál okának és körülményeinek megállapítása céljából szabad kivenni.

(6)[468] Szervet, szövetet kizárólag

  1. a) átültetés,
  2. b) saját célú gyógykezelés,
  3. c) kórisme megállapítása, továbbá
  4. d) kutatás

céljából lehet külföldre, illetve külföldről Magyarország területére szállítani, ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás azt lehetővé teszi. Szervnek az a) pont szerinti célból történő külföldre szállításának további feltétele az, ha Magyarország területén nincs megfelelő recipiens.

(6a)[469] A (6) bekezdés szerinti feltételtől eltekinteni akkor lehet, ha

  1. a) az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás eltérően rendelkezik, vagy
  2. b) szervet külföldről Magyarország területére behoztak és átültettek, és nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerint ezen szervadományozás viszonzása céljából kerül sor azonos típusú szerv külföldre vitelére. A viszonzási kötelezettség a szerv Magyarország területén történő átültetésének időpontjában keletkezik, és a viszonzásként adományozott szerv külföldön történő beültetésének időpontjában ér véget.

(7)[470] Szerv, szövet – a vér és vérkészítmény kivételével – külföldre, illetve külföldről Magyarország területére történő szállításáról rendelkező nem államközi, illetve nem kormányközi egyezmény vagy megállapodás érvényességének feltétele – kivéve az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezményt vagy megállapodást – az egészségügyi államigazgatási szerv egyetértése. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egyetértést megtagadja, ha megállapítható, hogy az egyezmény vagy megállapodás haszonszerzésre irányul, amelyre vonatkozóan az egészségügyi államigazgatási szerv a kérelmezőt nyilatkoztatja. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A nem államközi, illetve nem kormányközi egyezményekről vagy megállapodásokról a magyar szerződő fél bejelentése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(8)[471] Nem magyar állampolgár halála esetén az állampolgársága szerinti állam konzulját haladéktalanul értesíteni kell.

(9)[472] Külföldön történt katasztrófa esetén az egészségügyi ellátásban való közreműködés illetve a nemzetközi járványügyi együttműködés nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik.

(10)[473] A haemopoetikus őssejtet tartalmazó köldökvérnek Magyarország területéről külföldre történő szállításának feltétele, hogy a köldökvér külföldre szállítását és külföldön történő feldolgozását, tárolását végző szervezet, a külön jogszabály szerinti engedélyezési eljárás során a külföldi hatóság e tevékenységekre vonatkozó engedélyét bemutassa, illetve hitelt érdemlő módon igazolja, hogy e tevékenységek végzésére az annak helye szerinti államban jogosult.

(11)[474] Nem tekinthető a (7) bekezdés szerint haszonszerzésnek – az átültetéssel összefüggésben végzett – jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások igazolható díja.

XVIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. §[475] (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

244/A. §[476] (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 113. § (4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét követően keletkezett. Amennyiben a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a nyilvántartott személy kérelmére a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani.

(2)[477] A Módtv.-nyel megállapított 116/B. § (4) bekezdésében foglaltakat az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkezdett továbbképzési ciklusok esetében kell alkalmazni.

(3)[478] Az a személy, aki a működési nyilvántartásban az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatálybalépését megelőző napon szereplő nevétől eltérő, e törvény szerinti nevet kíván használni az egészségügyi tevékenység gyakorlása során, a Tv. hatálybalépésétől számított 60 napon belül értesítenie kell a használni kívánt névről a működési nyilvántartást vezető szervet.

(4)[479] A Tv.-nyel megállapított 35. § (5) bekezdésében foglaltakat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)[480] A felsőoktatási intézmények az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján megkezdőkre vonatkozó 116/A. § (5) bekezdés szerinti adatokat 2011. szeptember 30-ig elektronikus úton megküldik az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(6)[481] Az R. szerinti, a szakképzéssel összefüggő támogatások folyósításának feltétele, hogy a felsőoktatási intézmények – a (4) bekezdés szerinti időpontot követően – havonta elektronikus úton tájékoztatást adjanak az egészségügyi államigazgatási szervnek a szakorvosjelöltnek a 116/A. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.

(7)[482] A felsőoktatási intézmény az R. rendelkezései szerint a szakképzésben szakgyakorlati idejüket töltő személyeknek a szakképzésben történő részvételéről vagy a szakképzés szüneteltetésének tényéről minden év június 30-ig és december 31-ig elektronikus úton tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet.

(8)[483] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLIV. törvénnyel megállapított 156. § (4) bekezdése szerinti kórházi felügyelő tanácsot 2014. február 28-ig kell kialakítani.

(9)-(11)[484]

244/B. §[485] (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító tv.) megállapított 146. § (1) bekezdésében meghatározott térségi egészségügyi fejlesztési programot 2012. december 31-éig kell elkészíteni.

(2) A Módosító tv.-nyel megállapított 148. § (1) bekezdés szerint létrehozásra kerülő Térségi Egészségügyi Tanácsot 2012. május 1-jétől kell működtetni.

244/C. §[486] Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

244/C. §[487] Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

244/D. §[488]

244/E. §[489] A 2013. április 28-án hatályos 244/D. § (5) bekezdés alapján meghozott döntések – a 244/D. § hatályon kívül helyezésére tekintettel – nem kerülnek alkalmazásra és a döntési kötelezettség teljesítésének elmulasztása jogkövetkezményekkel nem jár.

244/F. §[490] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 113. § (4a) bekezdésében foglaltak a Módtv3. hatályba lépésekor érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók esetében is alkalmazandók.

244/G. §[491] Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

  1. §[492] (1) E törvény – a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény 142. §-a, valamint 216. §-ának d) pontja 1998. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 9. §-ának (2)-(5) bekezdései, 114. §-ának (1) bekezdése, 117. §-a, 119-122. §-ai, 124. §-a, 148-149. §-ai, 156. §-a, 202-210. §-ai, 212-215. §-ai, 216. §-ának a)c) pontjai, 217-222. §-ai, valamint 228-232. §-ai 1999. január 1. napján lép hatályba.

(4) E törvény 30-34. §-ai, továbbá 166. §-a (1) bekezdésének e) pontja és 183-184. §-ai 2000. január 1. napján lép hatályba.

(5)[493]

  1. §[494] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
  2. a) a minőségellenőrzésért felelős egészségügyi államigazgatási szervet,
  3. b) a 159. § (7) bekezdés szerinti szervet vagy szerveket[495]

rendeletben kijelölje.

  1. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
  2. a) az ellátás visszautasítására vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa,[496]

b)[497] az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra és a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat,

c)[498] a meghatározott időtartamra és helyszínre szóló, egészségügyi tevékenységre jogosító engedély kérelmezésének és kiadásának szabályait, valamint a bejelentés alapján végezhető egészségügyi tevékenységekre vonatkozó bejelentés megtételére, valamint – személyes adatokat nem tartalmazó – kötelező adattartalmára, továbbá a bejelentett személyek nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket,

  1. d) a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás, különös tekintettel a vérkészítmények külföldről történő behozatalára, illetőleg külföldre történő kivitelére vonatkozó szabályokat,[499]

e)[500] az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó részletes szabályokat, az egészségügyi válsághelyzeti ellátás során megtehető intézkedésekre, az egészségügyi dolgozók kirendelésére, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra való felkészülésre, az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére, megszüntetésére, az egyes egészségügyi válsághelyzetek kezelésére vonatkozó részletes szabályokat[501],

f)[502] az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítására vonatkozó részletes szabályokat,

g)[503] az ellátást nyújtó orvos megválasztására vonatkozó szabályokat,

h)[504] a nem-konvencionális eljárásokra vonatkozó szabályokat,

i)[505] az állami mentőszolgálat vagy mentőszolgálatok kijelölését és az állami mentőszolgálat működésére vonatkozó részletes szabályokat,[506]

j)[507] az állami vérellátó szolgálat vagy szolgálatok kijelölését és az állami vérellátó szolgálat működésére vonatkozó részletes szabályokat,[508]

k)[509] a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesülését elősegítő szervet kijelölje, valamint jogállását, feladat- és hatáskörét, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, képzettségére, a tevékenysége végzésének feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői szervezetre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi nyilvántartás vezetésének szabályait, továbbá a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők továbbképzésére vonatkozó szabályokat,[510]

l)[511] a külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt kiadó szervet,

m)[512] az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:[513]

  1. ma) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait,[514]
  2. mb) a 115. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti képzéseket lezáró vizsgák szervezését, és a szakvizsga-bizonyítvány, valamint tanúsítvány kiállítását végző szervet,
  3. mc) a szabadon választható elméleti továbbképzések pontértékét megállapító szervet,[515]
  4. md) a szakorvosképzés intézményi akkreditációját végző szervet,[516]

me)[517] a szakképzéshez kapcsolódó támogatások mértékét,[518]

n)[519] a nem az Etv. 28. §-a szerinti tagállamban egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képesítést tanúsító oklevelek, bizonyítványok elismerése során eljáró hatóságot,

o)[520] az alapnyilvántartást vezető szervet, az egészségügyi szakértői nyilvántartást vezető szervet és a működési nyilvántartást vezető szervet,[521]

p)[522] a humán reprodukciós eljárásokkal kapcsolatos, kötelezően nyilvánosságra hozandó eredményességi adatok, statisztikák körét, a nyilvánosságra hozatal módját és helyét, továbbá az ellenőrzés módját,[523]

q)[524] a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a nem természetes halál esetén ellátandó feladatokra, a kórbonctani vizsgálatra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv kijelölésére, a kihantolásra, valamint a holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat,[525]

r)[526] a sürgős szükség esetén külön jogszabályban meghatározott ellátások költségeinek behajtására és finanszírozására irányuló eljárási szabályokat,

s)[527] a holttest szállításának (beleértve a szállítójármű telephelyről ki- és visszaállását, a holttest szállítójárműbe történő behelyezését és kivételét, valamint szállítás alatti hűtését is) legmagasabb árát,[528]

t)[529] a természetes fürdővizek minőségellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, az engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait,

u)[530] az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezési eljárásának részletes szabályait,[531]

v)[532] az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait[533],

w)[534] a holttest hűtésének naponkénti legmagasabb árát,

x)[535] az egészségségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok, napsugárzás idején szükséges tájékoztatási és riasztási szintet, az egészségre ártalmas szintet elérő hő- és hideghullámok esetén bevezetendő intézkedések körét és tartalmát, továbbá az országos szintű hőségriasztásra vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben megállapítsa.

(1a)[536] Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

  1. a) meghatározza a 244/D. § (2) bekezdésében foglalt járóbeteg-szakellátási feladat és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvételének feltételeit és eljárási szabályait,
  2. b) kijelölje a 244/D. § (2) bekezdésében foglalt járóbeteg-szakellátási feladat és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átvétele során és az átvételt követően az állam nevében eljáró, illetve 244/D. § (9) bekezdése szerinti előzetes engedély megadására jogosult szervet,
  3. c) meghatározza a helyi önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv által gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket,
  4. d) meghatározza a 244/D. § (2) bekezdésben foglalt járóbeteg-szakellátási feladatot 2013. április 30-át követően is ellátó helyi önkormányzattal kötendő – a Mötv. 10. § (3) bekezdése szerinti – megállapodással kapcsolatos eljárási szabályokat, a megállapodással szembeni tartalmai és formai követelményeket, a megállapodás időtartamára, felmondására és egyéb okból történő megszűnésére vonatkozó szabályokat és a megállapodással kapcsolatban az állam nevében eljárásra és a megállapodás aláírására jogosult szervet.

(2)[537] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[538] a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi-járványügyi szabályait,

b)[539]

c)[540] az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben az egészségnevelés szakmai tartalmára, továbbá az illetékes miniszterrel egyetértésben egyes népegészségügyi ellátások szakmai tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

d)[541] a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében

da)[542] az egyes szolgáltató tevékenységek folytatásának feltételeit, valamint az ezek során felhasználásra kerülő anyagok és termékek gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos közegészségügyi követelményeket,[543]

  1. db) az építésügyért felelős, valamint a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterrel egyetértésben az építmények, egyéb létesítmények létesítésének, üzemeltetésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeit,
  2. dc) a lakosság egészségvédelmét biztosító egészségügyi határértékeket,[544]

dd)[545] járványügyi érdekből, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő védőeszköz használatának szabályait,

  1. de) a nem szervezett keretben történő munkavégzés és munkakörülmények közegészségügyi követelményeit,
  2. df) az egyes népegészségügyi, valamint járványügyi intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá egyes terápiás készítmények minőségi követelményeit, illetve a minőség ellenőrzésének rendjét,[546]
  3. dg) a biztonságos oltóanyag-ellátás követelményeit,

dh)[547] a járványügyi intézkedések – ideértve a 62. § (3) bekezdése alapján alkalmazott intézkedéseket is – alapjául szolgáló fertőző betegségeket, fertőzésre gyanús állapotokat, továbbá az intézkedések végrehajtására vonatkozó szakmai követelményeket,

di)[548] meghatározott fertőző betegség esetén – az 59. § (4) bekezdésének keretei között – az 59. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a lakosság szűrővizsgálatra kötelezett egyes csoportjainak körét,[549]

  1. e) a betegbeutalás rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
  2. f) az egyes egészségügyi ellátásokra vonatkozó részletes szabályokat,[550]

g)[551] az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:

ga)[552] az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, a gyakorlás képesítési feltételeire, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges képzés tartalmának meghatározására vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket,

  1. gb) a kizárólag gyógyintézetben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat,
  2. gc) az egészségügyi szakmai kódjegyzéket és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a működési engedélyek nyilvántartásának szabályait,[553]
  3. gd) az országos, a regionális, illetőleg a speciális feladatkört jelentő egészségügyi közszolgáltatások körét, illetve regionális feladatkör esetében ezek földrajzi határait,
  4. ge) az egészségügyi szolgáltatók szervezetének és működésének egyes kérdéseit, továbbá a gyógyintézetekben a szakmai vezető testület létrehozásának és működésének részletes szabályait,[554]
  5. gf) gyógyintézet vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményrendszerét, illetőleg állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltató esetén a vezetői (vezetőhelyettesi) megbízatás betöltésére kiírandó pályázat részletes eljárási szabályait,

gg)[555] az egészségügyi szakértői szakterületeket, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggő eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait, a bejelentés és nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,[556]

gh)[557] az egyes egészségügyi szakképesítésekhez tartozó tevékenységi kompetenciákat,

gi)[558] az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a teljesítményértékelés intézményrendszerét, az egyes indikátorok meghatározásának és gyűjtésének, valamint az egészségpolitikai döntéshozatal során az értékelések felhasználásának szabályait,[559]

gj)[560] az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs felülvizsgálatát végző szervet kijelölje, valamint az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletére, illetve a szakmai munka minőségügyi értékelésére vonatkozó szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjának és tanúsításának követelményeit, feltételeit, az akkreditációs dokumentum és a tanúsító okirat tartalmi és formai követelményeit,[561]

h)[562] az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartására, valamint az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a működési nyilvántartásba vételt igazoló hatósági igazolvány kiállítására vonatkozó részletes szabályokat és az alapnyilvántartásba felvehető szakképesítések körét,

i)[563] az egészségügyi ágazati szakmai képzések tekintetében

  1. ia) a képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételeket,[564]
  2. ib) a képzés és a vizsga szakmai tartalmát, a képzés időtartamát, a vizsgáztatásra jogosult szervek meghatározásával, a képzéssel, a vizsgáztatással, a vizsga sikeres letételét tanúsító bizonyítvány, okirat kiállításával, a vizsgáztatás költségeinek meghatározásával összefüggő részletes szabályokat,[565]
  3. ic) a képző intézmények személyi és tárgyi feltételeit, a képzőhellyé minősítés részletes szabályait,[566]
  4. id) az egészségügyi szakirányú szakmai képzés és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés rendszerbevételi eljárásának szabályait, valamint a megszerezhető szakmai képesítéseinek körét,[567]

ie)[568] az egészségügyi szakmai továbbképzés részletes szabályait és[569]

if)[570] az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés részletes szabályait,[571]

j)[572] az egészségügyi szolgáltató által végezhető rehabilitációs ellátási programokat,

k)[573] az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel összefüggésben

  1. ka) az orvostechnikai eszközök alapvető követelményeire,
  2. kb) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos minőségi rendszer szakmai tartalmára,
  3. kc) a megfelelőségértékelési eljárásokra,
  4. kd) a megfelelőségi jelölésre,
  5. ke) az osztályba sorolásra,
  6. kf) a forgalomba hozatalra,
  7. kg) a kijelölt szervezetekre és azok eljárására,
  8. kh) a klinikai vizsgálatra, valamint az in vitro diagnosztika orvostechnikai eszközök esetén a teljesítőképesség értékelésére,
  9. ki) a nyilvántartásba vételre,
  10. kj) az eszközkészletekre és a több eszközből álló rendszerekre vonatkozó eljárásra és sterilizálási eljárásra,
  11. kk) a forgalomba hozatalt követő váratlan események, balesetek bejelentésére, balesetfelelős kijelölésére,
  12. kl) a piacfelügyeleti eljárásokra, a közegészségügyi előírások betartása érdekében szükséges intézkedésekre,
  13. km) a gyártási, forgalomba hozatali, alkalmazási, klinikai vizsgálati, nyilvántartásba vételi, időszakos felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeire,
  14. kn) az EU-társhatóságokkal és a Bizottsággal való együttműködésre, időszakos felülvizsgálatra, a személyazonosításra alkalmatlan módon történő adatkezelésre, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

l)[574] a Nemzeti Betegfórum jogállásának, feladatkörének, valamint működésének részletes szabályait,[575]

m)[576] az Egészségügyi Tudományos Tanács, annak bizottságai, a szakmai kollégiumok és országos intézetek feladatára, összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,[577]

  1. n) a kórházi felügyelőtanács és a kórházi etikai bizottság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,[578]

o)[579] az emberen végzett orvostudományi kutatásra vonatkozó részletes szabályokat,[580]

  1. p) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtek és embriók adományozására és fagyasztva tárolására vonatkozó, továbbá az ivarsejtekkel és az embriókkal végzett kutatás részletes szabályokat,[581]

q)[582] a szervekkel, szövetekkel és sejtekkel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,

r)[583] a véradások szervezésével kapcsolatos részletes szabályokat, a térítéses véradások eseteit, a véradókat megillető költségtérítés, illetőleg a célzott (saját vagy meghatározott személy részére történő) véradás szabályait, továbbá a vérellátás biztonságának biztosítása érdekében szükséges önkéntes véradásra történő felhívás anyagi támogatásának ösztönzésével kapcsolatos szabályokat,[584]

  1. s) a terápiás készítmény előállítása céljából történő vérvétel, a vérkészítmények előállításának, tárolásának, nyilvántartásának, készletezésének, megsemmisítésének, ellenőrzésének, elosztásának és kiadásának szabályait,[585]

sz)[586] a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az étkeztetés, étrendtervezés és a diétás ételkészítés személyi feltételeit, valamint a hatósági ellenőrzés szabályait,[587]

  1. t) a vérkészítmények terápiás felhasználásának részletes szabályait,[588]

u)[589] az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének, valamint a humánerőforrás-monitoringrendszer részére átadásra kerülő egyes adatok körét, illetve a humánerőforrás-monitoringrendszerből történő adatszolgáltatás részletes szabályait,[590]

v)[591] az orvosi bélyegzők adattartalmára, kérelmezésére, kiállítására, cseréjére, pótlására, visszavonására és használatára, valamint – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az ezzel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakra vonatkozó szabályokat,

  1. w) az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás részletes szabályait,[592] valamint[593]
  2. x) a természetes gyógytényezőkre vonatkozó részletes szabályokat,[594]

y)[595] a pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az időszakos ellenőrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés időtartamára vonatkozó részletes szabályokat,[596]

z)[597] az egészségügyi szolgáltatóknál végezhető egészségügyi ellátások nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat,

zs)[598] a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésének részletes szabályait, továbbá a gépjárművezetők egészségi alkalmassága elbírálásának szabályait[599]

rendeletben állapítsa meg.

(3)[600] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[601] az egészségügyi válsághelyzeti terv

  1. aa) elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának, módosításának eljárási szabályait,
  2. ab) tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat,
  3. b) az egészségfejlesztési programok akkreditációs eljárásának szabályait,

c)[602] a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat,

  1. d) az egészségügyi kockázattal járó egyes nem egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatának csökkentésére irányuló szakmai szabályokat,
  2. e) a gyermekágyas és az újszülöttellátás szabályait,

f)[603] az egészségügyi szakdolgozó által, orvosi elrendelésre önállóan is ellátható tevékenységek felelősségi, szakmai, szakképesítési és szakképzettségi feltételeit[604],

g)[605] az egészségügyi tevékenységet e törvény alapján felügyelet mellett végzők felügyeletének módjával, illetve a felügyelet szintjével kapcsolatos szabályokat,

h)[606] a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben

  1. ha) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, valamint az ahhoz szükséges képesítési és szakmai feltételekre és a névjegyzékből való törlésre vonatkozó szabályokat,
  2. hb) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybe vételének, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói ügyeleti rendszer részletes szabályait,
  3. hc) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszafizetésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
  4. hd) az igazságügyért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadó részére fizetendő díjat és a díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

i)[607] a hagyományos kínai gyógyászat területén oklevéllel rendelkező személy által végzett egészségügyi tevékenység engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat,[608]

j)[609] a rendezvénybiztosítás és a helyszínbiztosítás részletes szakmai szabályait, valamint ezen szolgáltatásokért – ideértve a mentési terv jóváhagyását is – fizetendő térítési díj mértékét, valamint a mentési terv elkészítéséért fizetendő térítési díjnál figyelembe veendő körülményeket, szempontokat és a megfizetésre vonatkozó rendelkezéseket,

k)[610] a Központi Implantátumregiszter működésére vonatkozó részletes szabályokat és a 101/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség alól – a 101/C. § (1) bekezdésében meghatározott egyes adatok vagy valamennyi adat tekintetében – mentesülő implantátumok körét,

l)[611] a 137. § b) pontja szerinti azon járóbeteg-szakellátási tevékenységeket, amelyek befejezésekor ambuláns ellátási lapot kell kiállítani, valamint az ambuláns ellátási lap tartalmával kapcsolatos szabályokat,

m)[612] a sugárszennyezett vagy arra gyanús személy egészségügyi ellátásának, valamint a sugárszennyezett személy elkülönítésének részletes szabályait,

n)[613] egyes, környezeti eredetű kórokozók által a lakosságra nézve fertőzési kockázatot jelentő közegek és létesítmények vonatkozásában

  1. na) a fertőzés kockázatának csökkentésére és megelőzésére irányuló közegészségügyi előírásokat,[614]
  2. nb) a kockázatbecslés, kockázatelemzés szabályait,

o)[615] az egészségfejlesztési irodák jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint a járási (fővárosi kerületi) egészségterv tartalmi követelményeit

rendeletben állapítsa meg.

(4)[616] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a nem-konvencionális tevékenységeket, az egyes tevékenységek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(4a)[617] Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a 2013. május 1-jén átvételre kerülő egészségügyi intézmény tekintetében fenntartói joggal rendelkező központi államigazgatási szervet.

(5)[618] Felhatalmazást kap

a)[619] a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – a fogva tartottak egészségügyi ellátására vonatkozó szabályokat,[620]

b)[621] a miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy az ittas személyek kijózanítás céljából az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának szabályait,

c)[622] a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint[623]

  1. ca) az orvostechnikai eszközökkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos eljárásokkal – ideértve a szakhatósági eljárást is -, továbbá az egyszer használatos orvostechnikai eszközök újrafelhasználásának jóváhagyási eljárásával összefüggő igazgatási szolgáltatásokért,

cb)[624] az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezésével és hatósági nyilvántartásba vételével kapcsolatosan,

  1. cc) az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásával összefüggésben,
  2. cd) az orvostudományi kutatás, valamint a beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyezési eljárásáért,
  3. ce) az egységes ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető szerv részére az igazgatási szolgáltatásainak igénybevételéért,
  4. cf) az egészségügyi szakértők tevékenységének engedélyezéséért,[625]

cg)[626] az egészségfejlesztési programok akkreditációjáért,

ch)[627] a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal – ideértve a szakhatósági eljárásokat is – összefüggő igazgatási szolgáltatásokért,

ci)[628] a közegészségügyi vagy élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, valamint a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek bejelentéséért, nyilvántartásba vételéért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek csomagolására előírt kötelezettség alóli felmentés engedélyezésére irányuló eljárásáért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerrel kapcsolatos tájékoztató és oktató anyagok (eszközök) engedélyezésére irányuló eljárásáért, az új élelmiszerek elsődleges értékeléséhez szükséges szakvélemények elkészítéséért, az élelmiszerek alkalmi árusításának engedélyezésére irányuló eljárásáért, valamint a vendéglátótermékek végső fogyasztó részére történő kiszállítására irányuló tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásáért, igazgatási jellegű szolgáltatásáért,

cj)[629]

ck)[630] egészségügyi államigazgatási szerv által az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartása körében kérelemre lefolytatott eljárásért

fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

d)[631] a miniszter, hogy az oktatásért felelős miniszterrel és a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közoktatási intézményekben történő teljeskörű egészségfejlesztésre vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(6)[632] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:[633]

a)[634]szabályozási tárgykörben – az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről, 21-45. cikk, 56. cikk (2) bekezdése;

b)[635] a Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről;

c)[636] az Európai Parlament és a Tanács 2007/47/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv módosításáról;

d)[637] az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;

e)[638] az Európai Parlament és a Tanács 2010/53/EU irányelve (2010. július 7.) az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról;

f)[639] az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 107m. cikk (1)-(4) és (8) bekezdések, 107n. cikk (2) bekezdés;

g)-i)[640]

  1. j) a Tanács 1996. május 13-i 96/29/EURATOM irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról;

k)[641] az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

l)[642] az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről.

(7)[643]

 

[1] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[2] Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 192. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

[3] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 41. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[4] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 42. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[5] Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § ba), bb).

[6] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 60. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[7] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 60. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[8] Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § c).

[9] Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § d).

[10] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 60. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[11] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 61. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[12] Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § a).

[13] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 29. § (1). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[14] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 29. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[15] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 41. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[16] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 41. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[17] Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 36. § l).

[18] A címet módosította: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) b).

[19] Módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (3) b).

[20] Módosította: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) b), 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (3) c).

[21] Módosította: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) b).

[22] Módosította: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) b).

[23] Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 106. § a).

[24] Módosította: 2011. évi CXCI. törvény 106. § b).

[25] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) a), 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) e).

[26] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) d).

[27] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) a).

[28] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 9. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[29] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 34. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[30] Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 61. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[31] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[32] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 10. § (1). Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 41. § a), 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) f)

[33] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[34] Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (2).

[35] Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 41. § b).

[36] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 43. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[37] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[38] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 35. §. Hatályos: 2013. XII. 24-től.

[39] Beiktatta: 2015. évi CCXXIV. törvény 21. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[40] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[41] Megállapította: 2007. évi I. törvény 113. § (3). Módosította: 2007. évi LXXI. törvény 36. § (4), 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[42] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § a).

[43] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 43. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[44] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[45] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § cb).

[46] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[47] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[48] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[49] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[50] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 22. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[51] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 10. § (4). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[52] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 39. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[53] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 42. § (2). Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § b).

[54] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 42. § (3). Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § c).

[55] Beiktatta: 2013. évi CL. törvény 9. §. Hatályos: 2013. X. 25-től.

[56] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[57] Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (1) a). Hatálytalan: 2010. I. 1-től.

[58] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[59] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[60] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[61] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[62] Módosította: 2007. évi I. törvény 127. § (2) e). Számozását módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §. Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §, 2010. évi CLXXIII. törvény 41. § c).

[63] Számozását módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 3. §.

[64] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 42. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[65] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 43. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[66] Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 36. § m).

[67] Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 57. § a).

[68] Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 55. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

[69] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 23. § (1). Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § d).

[70] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 62. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[71] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 40. §. Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § e).

[72] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 58. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[73] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 36. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[74] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 23. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[75] Megállapította: 2002. évi LVIII. törvény 8. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[76] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 58. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[77] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[78] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 63. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[79] Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 52. § a).

[80] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[81] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[82] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (1). Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 52. § b).

[83] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[84] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (11). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[85] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[86] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (4). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[87] Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § a).

[88] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 37. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[89] Megállapította: 2011. évi XXIII. törvény 34. § (1). Hatályos: 2011. IV. 1-től.

[90] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 37. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[91] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[92] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (5). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[93] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (5). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[94] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 41. § (3). Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) g).

[95] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (7). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[96] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 59. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[97] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 25. § (8). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[98] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 59. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[99] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 24. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[100] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[101] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 26. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[102] Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 42. § b). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

[103] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 25. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[104] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 27. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[105] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 64. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[106] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 64. § (2). Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § f), 2015. évi CCXXIII. törvény 70. § (2) b).

[107] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 25. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[108] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (12). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[109] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 28. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[110] Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 52. § c).

[111] Beiktatta: 2011. évi XXIII. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. IV. 1-től.

[112] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 44. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) b).

[113] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXLIV. törvény 49. § c). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

[114] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 38. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[115] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 44. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[116] Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 26. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[117] Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[118] Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 6. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[119] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 65. § (1). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[120] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 39. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[121] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 60. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[122] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 60. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[123] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 39. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[124] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 60. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[125] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 65. § (3). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[126] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 27. § (2). Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) h).

[127] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 39. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[128] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 47. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[129] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 47. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[130] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 52. § d). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

[131] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 52. § e). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

[132] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 48. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[133] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[134] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[135] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[136] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[137] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 30. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[138] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 61. § (1). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[139] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 40. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[140] Beiktatta: 2012. évi CLIV. törvény 20. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIII. törvény 16. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

[141] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 66. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[142] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 61. § (2). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[143] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 30. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[144] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 61. § (3). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[145] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 30. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[146] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 45. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § c).

[147] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 48. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[148] Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 41. § d).

[149] Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 42. § c).

[150] Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 29. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[151] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 30. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[152] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[153] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 41. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[154] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 48. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[155] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 43. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[156] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 52. § f). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

[157] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 43. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[158] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 49. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[159] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 52. § g). Hatálytalan: 2013. I. 1-től.

[160] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 31. §. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § d).

[161] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 62. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[162] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 67. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[163] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[164] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[165] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[166] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[167] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[168] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[169] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 22. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[170] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[171] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[172] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[173] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[174] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[175] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[176] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 63. § (1). Hatályos: 2014. XII. 31-től.

[177] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 63. § (1). Hatályos: 2014. XII. 31-től.

[178] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 63. § (2). Hatályos: 2015. I. 30-tól.

[179] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 20. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[180] Módosította: 2014. évi CXI. törvény 68. § g).

[181] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 10. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[182] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) i).

[183] Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) c). Hatálytalan: 1999. VIII. 1-től.

[184] Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) a). Hatálytalan: 2004. V. 1-től.

[185] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (13). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[186] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[187] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (14). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[188] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 23. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[189] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 32. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[190] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 21. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[191] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 64. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[192] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi XXIII. törvény 33. § (2) a). Hatálytalan: 2011. IV. 1-től.

[193] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 31. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[194] Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 37. § (1) c).

[195] Módosította: 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) l), 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) i).

[196] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XL. törvény 11. § (1) a). Hatálytalan: 2013. IV. 29-től.

[197] Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 7. §. Hatályos: 2013. IV. 29-től.

[198] Beiktatta: 2015. évi CCXXIV. törvény 24. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[199] Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 32. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

[200] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § a).

[201] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § a).

[202] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) i).

[203] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 50. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[204] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 45. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[205] Megállapította: 2004. évi CXXXV. törvény 105. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) p), 170. § (4) d), 2011. évi CLIV. törvény 69. § (5) c), 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § d).

[206] Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 125. § a).

[207] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § e).

[208] Módosította: 2011. évi LXXXI. törvény 36. § n).

[209] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 32. §. Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[210] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[211] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[212] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 46. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[213] Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 69. § (5) a). Hatálytalan: 2012. I. 1-től.

[214] Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 37. § (1) f). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

[215] Módosította: 2011. évi CXXVIII. törvény 154. § (2).

[216] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 47. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[217] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 47. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[218] Megállapította: 2015. évi VI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2015. IV. 1-től.

[219] Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 44. § b).

[220] Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 73. § b).

[221] Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 37. § (1) g). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

[222] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLIV. törvény 69. § (5) b). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. Lásd: 2011. évi CLIV. törvény 79. § (2).

[223] Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXV. törvény 43. § (12). Hatálytalan: 2007. V. 1-től.

[224] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[225] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[226] Módosította: 2005. évi XLIX. törvény 38. § (10).

[227] Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXXXI. törvény 37. § (1) h). Hatálytalan: 2011. VII. 1-től.

[228] Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 69. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[229] Megállapította: 2011. évi CLIV. törvény 69. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[230] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 48. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[231] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 22. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[232] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[233] Beiktatta: 2012. évi CLIV. törvény 21. §. Hatályos: 2012. X. 26-tól.

[234] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 49. §. Hatályos: 2012. III. 1-től.

[235] Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § e).

[236] Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § e).

[237] Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § e), 2013. évi CXXXIII. törvény 73. § c).

[238] Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXIII. törvény 28. § a). Hatálytalan: 2015. VIII. 1-től.

[239] Megállapította: 2013. évi XL. törvény 8. § (1). Hatályos: 2013. IV. 29-től.

[240] Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 8. § (2). Hatályos: 2013. IV. 29-től.

[241] Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CXXIII. törvény 28. § a). Hatálytalan: 2015. VIII. 1-től.

[242] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 68. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[243] Beiktatta: 2015. évi CCXXIV. törvény 25. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[244] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 12. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[245] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 79. § d). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

[246] Módosította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) bp), 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) fr).

[247] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 51. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[248] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 23. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[249] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 46. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[250] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCIII. törvény 16. §. Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

[251] Módosította: 2012. évi CLIV. törvény 24. §.

[252] Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § e).

[253] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 46. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[254] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CXXVII. törvény 79. § e). Hatálytalan: 2013. VII. 6-tól.

[255] Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 9. §. Hatályos: 2013. IV. 29-től.

[256] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[257] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 13. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[258] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 13. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[259] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 43. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[260] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXLIV. törvény 49. § d). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

[261] Számozása módosítva: 1999. évi LXXI. törvény 13. § alapján.

[262] Számozása módosítva: 1999. évi LXXI. törvény 13. § alapján.

[263] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXIX. törvény 33. § a). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.

[264] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2010. évi XC. törvény 66. § (1) d). Hatálytalan: 2010. VIII. 15-től.

[265] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 51. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[266] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d), 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) j), 2009. évi LVI. törvény 191. §, 2009. évi LVI. törvény 192. §, 2011. évi CLXXVI. törvény 62. § d).

[267] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 190. § (3). Módosítva: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (6) alapján. Módosította: 2010. évi CLXXIII. törvény 41. § h). A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLXXVI. törvény 62. § e). Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 56. § a).

[268] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 53. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[269] Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 30. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től. Ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

[270] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (15). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[271] Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 190. § (4). Módosította: 2011. évi CLXXIV. törvény 28. §.

[272] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 34. §. Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 62. § f).

[273] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 53. § (2). Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 56. § b).

[274] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 10. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[275] Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 190. § (6). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 127. § (7).

[276] Az utolsó mondatot beiktatta: 2005. évi XCV. törvény 28. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) c).

[277] Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 35. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

[278] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 54. § (1). Hatályos: 2012. VII. 21-től.

[279] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 47. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[280] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2012. VII. 21-től. Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § f).

[281] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 24. §. Hatályos: 2012. VII. 21-től.

[282] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 47. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[283] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 17. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[284] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 55. §. Hatályos: 2012. VII. 21-től.

[285] Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § b), 2012. évi CCXII. törvény 51. § g).

[286] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től.

[287] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 11. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től.

[288] Hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXIX. törvény 32. § (1).

[289] Beiktatta: 1999. évi CXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

[290] Módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (2).

[291] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 12. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től.

[292] Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 12. §.

[293] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 14. §. Módosította: 1999. évi CXIX. törvény 32. § (1), 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (2).

[294] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 13. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. Módosította: ugyane törvény 44. § (2).

[295] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[296] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[297] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[298] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 26. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[299] Beiktatta: 2015. évi CCXXIV. törvény 26. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[300] Módosította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) bi), 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) fü).

[301] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 14. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[302] Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (6). Hatályos: 2009. VII. 1-től.

[303] Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (6). Hatályos: 2009. VII. 1-től.

[304] Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 14. §.

[305] Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 14. §.

[306] Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 14. §.

[307] Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 14. §.

[308] Módosította: 2011. évi CXII. törvény 83. § (9).

[309] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 15. §. Módosította: 2015. évi CCXXIV. törvény 29. § b).

[310] Módosította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) bh), 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) fv).

[311] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 70. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[312] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 27. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

[313] Módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (2).

[314] Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 190. § (7). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[315] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 1999. évi CXIX. törvény 32. § (1). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.

[316] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[317] Módosította: 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (6) d), 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) a).

[318] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[319] Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (6) d). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.

[320] Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXXIII. törvény 42. § h). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

[321] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[322] Megállapította: 2006. évi CXV. törvény 36. §. Hatályos: 2006. XII. 19-től. Folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Lásd még: 2006. évi CXV. törvény 43. § (6).

[323] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[324] Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (16). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[325] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (22) a).

[326] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (22) b). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.

[327] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (17). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[328] Módosította: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (7) d), 2013. évi CCLII. törvény 8. § (22) c).

[329] Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 37. §. Hatályos: 2006. XII. 19-től. Folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Lásd még: 2006. évi CXV. törvény 43. § (6).

[330] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (18). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[331] Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (18). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[332] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (19). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[333] Módosította: 2011. évi CCI. törvény 156. §, 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) d).

[334] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) e).

[335] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) f).

[336] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) g).

[337] Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 37. §. Hatályos: 2006. XII. 19-től. Folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Lásd még: 2006. évi CXV. törvény 43. § (6).

[338] Módosította: 2011. évi CCI. törvény 156. §.

[339] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) h).

[340] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 16. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[341] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 31. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[342] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 31. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[343] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 16. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[344] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 17. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[345] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 18. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[346] Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 11. § (8). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

[347] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 19. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[348] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[349] Lásd: 21/2010. (II. 25.) AB határozat 1.

[350] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 20. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[351] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) i).

[352] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) i).

[353] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 32. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[354] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) j).

[355] Módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 44. § (3) d).

[356] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 21. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[357] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 21. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[358] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 33. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[359] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 34. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[360] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 22. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[361] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 53. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től.

[362] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 25. § (1). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[363] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 25. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[364] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 25. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[365] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXVIII. törvény 47. § (2). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

[366] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 53. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től.

[367] Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 53. § (2).

[368] Számozását módosította: 2009. évi CLIV. törvény 53. § (2).

[369] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 35. § (1). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[370] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 35. § (2). Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[371] Beiktatta: 1999. évi LXXI. törvény 16. § (1). Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[372] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 36. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[373] Számozását módosította: 1999. évi LXXI. törvény 16. § (1).

[374] Számozását módosította: 1999. évi LXXI. törvény 16. § (1).

[375] Számozását módosította és szövegét megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 16. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 77. § d), 2012. évi XCIII. törvény 44. § c).

[376] Beiktatta: 2006. évi CXV. törvény 38. §. Hatályos: 2007. I. 1-től.

[377] Beiktatta: 2013. évi LXXXVIII. törvény 38. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[378] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[379] Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CXI. törvény 69. § b). Hatálytalan: 2015. I. 1-től.

[380] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 57. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[381] Hatályon kívül helyezte: 2001. évi XXXIV. törvény 13. § (6) d). Hatálytalan: 2002. I. 1-től.

[382] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d), 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § f).

[383] Lásd: 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet.

[384] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[385] Lásd: 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet.

[386] Módosította: 2004. évi CV. törvény 209. § 22., 2011. évi LXXXI. törvény 36. § q).

[387] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 23. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[388] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) k).

[389] Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) l).

[390] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 36. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[391] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 18. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[392] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 44. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[393] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 17. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (21) m).

[394] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 17. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[395] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 17. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[396] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[397] Módosította: 2003. évi XLIII. törvény 33. § (3) bf), 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) fw).

[398] Megállapította: 2005. évi CLXXXI. törvény 24. §. Hatályos: 2006. I. 1-től.

[399] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) a).

[400] Hatályos: 1998. I. 1-től.

[401] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 71. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[402] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 71. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[403] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 71. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[404] A 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

[405] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 71. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[406] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 19. §. Hatályos: 1999. VIII. 1-től.

[407] Megállapította: 1999. évi LXXI. törvény 19. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 11. § (9). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

[408] Módosította: 2008. évi CVI. törvény 73. § (5) a).

[409] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 20. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[410] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 20. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[411] Módosította: 1999. évi LXXI. törvény 24. § (2) e).

[412] Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 14. §. Hatályos: 2003. I. 1-től.

[413] Beiktatta: 2005. évi XXI. törvény 13. §. Hatályos: 2005. VII. 1-től.

[414] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 105. § (2) a).

[415] Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CIX. törvény 108. § b). Hatálytalan: 2007. I. 1-től.

[416] Módosította: 2011. évi CLXXV. törvény 125. § d).

[417] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[418] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) l).

[419] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[420] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) i).

[421] Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § e).

[422] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) i), 2014. évi CXI. törvény 68. § h).

[423] Beiktatta: 2015. évi CLXIII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. X. 28-tól.

[424] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 26. §. Módosította: 2015. évi CLXIII. törvény 4. § a).

[425] Módosította: 2015. évi VI. törvény 14. § (2) a).

[426] Módosította: 2015. évi VI. törvény 14. § (2) a).

[427] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 65. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

[428] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[429] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 27. §. Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) m), 2015. évi VI. törvény 14. § (2) b).

[430] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 27. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[431] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 37. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[432] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[433] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[434] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[435] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[436] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) i).

[437] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 72. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[438] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[439] Módosította: 2015. évi CLXIII. törvény 4. § b).

[440] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 38. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[441] Megállapította: 2015. évi CLXIII. törvény 3. §. Hatályos: 2015. X. 28-tól.

[442] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[443] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[444] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 28. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[445] Beiktatta: 2015. évi LXXVII. törvény 39. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től. Módosította: 2015. évi CLXIII. törvény 4. § c).

[446] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[447] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 29. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[448] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 45. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

[449] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (1). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § c).

[450] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 30. §. Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[451] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) k).

[452] Módosította: 2015. évi VI. törvény 14. § (2) c).

[453] Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 192. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

[454] Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 55. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

[455] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 190. § (15). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[456] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 56. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[457] Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CLXXXVI. törvény 57. § b). Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

[458] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 21. §. Hatályos: 2009. I. 1-től.

[459] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d), 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[460] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 57. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.

[461] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d), 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[462] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 74. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[463] A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXVII. törvény 42. § a). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.

[464] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § b), g).

[465] Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § h).

[466] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 22. § (1). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § b).

[467] Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § f).

[468] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 48. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[469] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 48. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

[470] Beiktatta: 1999. évi LXXI. törvény 21. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 107. § (3) p), 2009. évi LVI. törvény 191. §, 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § b), j), 2013. évi CXXVII. törvény 78. § g).

[471] Számozását módosította: 1999. évi LXXI. törvény 21. § (2).

[472] Számozását módosította: 1999. évi LXXI. törvény 21. § (2).

[473] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 22. § (2). Módosította: 2011. évi CLXXVI. törvény 61. § b).

[474] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 22. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[475] Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 8. § (20). Hatályos: 2014. III. 15-től.

[476] Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 39. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[477] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 34. § (1). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[478] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[479] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[480] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[481] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[482] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 46. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[483] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 46. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[484] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXII. törvény 52. § h). Hatálytalan: 2012. XII. 28-tól.

[485] Beiktatta: 2011. évi CLXXVI. törvény 59. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

[486] Megállapította: 2015. évi CLXXXVI. törvény 55. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

[487] Beiktatta: 2015. évi CCXXIII. törvény 70. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[488] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XL. törvény 11. § (1) b). Hatálytalan: 2013. IV. 29-től.

[489] Beiktatta: 2013. évi XL. törvény 10. §. Hatályos: 2013. IV. 29-től.

[490] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 76. §. Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[491] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 66. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

[492] Szövegét hatályba lépésének napjával, 1998. VII. 1-től megállapította: 1998. évi XXXVII. törvény 1. §.

[493] Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LVI. törvény 192. §. Hatálytalan: 2009. X. 1-től.

[494] Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 190. § (17). Hatályos: 2009. X. 1-től.

[495] Lásd: 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.

[496] Lásd: 115/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet.

[497] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 47. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[498] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 60. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[499] Lásd: 115/1998. (VI. 16.) Korm. rendelet, 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet, 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet.

[500] Megállapította: 2011. évi CCIX. törvény 90. § (2). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 32. § d), 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) j), 2015. évi LXXVII. törvény 41. §.

[501] Lásd: 377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, 139/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet, 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet.

[502] Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 16. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-től.

[503] Beiktatta: 2005. évi XLIX. törvény 31. § (1). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

[504] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 25. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től.

[505] Beiktatta: 2006. évi CIX. törvény 105. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

[506] Lásd: 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

[507] Beiktatta: 2006. évi CIX. törvény 105. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től.

[508] Lásd: 323/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

[509] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (1). Módosította: 2012. évi CCXII. törvény 51. § h).

[510] Lásd: 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet.

[511] Beiktatta: 2007. évi LXXI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

[512] Megállapította: 2012. évi CCXII. törvény 50. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

[513] Lásd: 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet.

[514] Lásd: 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet.

[515] Lásd: 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) g), 10. § (2) b).

[516] Lásd: 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) d), 10. § (2) b).

[517] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 67. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[518] Lásd: 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 13. § (3), 14. § (1).

[519] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[520] Beiktatta: 2008. évi XXVIII. törvény 7. § (1). Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[521] Lásd: 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) a)-c), 10. § (2) b).

[522] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[523] Lásd: 339/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet.

[524] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 77. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[525] Lásd: 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet, 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) f).

[526] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[527] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 35. § (1). Módosította: 2013. évi CXXVII. törvény 78. § h).

[528] Lásd: 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 39. §.

[529] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 190. § (18). Hatályos: 2009. X. 1-től.

[530] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 190. § (18). Hatályos: 2009. X. 1-től.

[531] Lásd: 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.

[532] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[533] Lásd: 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet.

[534] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[535] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 67. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[536] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 50. § (2). Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

[537] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[538] Megállapította: 2007. évi CXV. törvény 2. §. Hatályos: 2007. XI. 1-től.

[539] Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXIX. törvény 33. § b). Hatálytalan: 2012. VII. 1-től.

[540] Módosította: 2002. évi XLVII. törvény 56. § (2) c), 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[541] Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 11. § (10). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

[542] Módosította: 2009. évi LVI. törvény 191. §.

[543] Lásd: 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet, 62/2003. (X. 27.) ESzCsM rendelet, 6/2004. (II. 10.) ESzCsM rendelet, 17/2005. (V. 19.) EüM rendelet, 8/2007. (II. 13.) EüM rendelet.

[544] Lásd: 9/2002. (X. 17.) ESzCsM rendelet, 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet.

[545] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[546] Lásd: 9/2002. (X. 17.) ESzCsM rendelet, 62/2003. (X. 27.) ESzCsM rendelet, 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet, 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet.

[547] Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 16. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.

[548] Beiktatta: 2002. évi LVIII. törvény 16. § (3). Hatályos: 2003. I. 1-től.

[549] Lásd: 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet.

[550] Lásd: 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet, 20/1998. (VI. 3.) NM rendelet, 25/1998. (VI. 17.) NM rendelet, 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet, 53/1999. (XI. 12.) EüM rendelet, 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet, 16/2002. (XII. 12.) ESzCsM rendelet, 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet, 19/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet, 38/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet, 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet, 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet, 52/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelet, 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet, 39/2005. (IX. 15.) EüM rendelet, 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet, 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet, 5/2010. (II. 16.) EüM rendelet.

[551] Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 62. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[552] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 35. § (2). Módosította: 2012. évi LXXIX. törvény 33. § c).

[553] Lásd: 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet.

[554] Lásd: 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet, 55/2009. (XII. 30.) EüM rendelet.

[555] Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 190. § (19). Hatályos: 2009. X. 1-től.

[556] Lásd: 40/2009. (XI. 20.) EüM rendelet.

[557] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[558] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[559] Lásd: 36/2013. (V. 24.) EMMI rendelet.

[560] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (3). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[561] Lásd: 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet.

[562] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[563] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[564] Lásd: 15/2010. (IV. 9.) EüM rendelet, 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet, 23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet.

[565] Lásd: 15/2010. (IV. 9.) EüM rendelet, 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet, 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet, 23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet.

[566] Lásd: 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet.

[567] Lásd: 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet.

[568] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[569] Lásd: 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet, 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet.

[570] Megállapította: 2010. évi CLXXIII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[571] Lásd: 23/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet.

[572] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 47. § (2). Hatályos: 2014. III. 1-től.

[573] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 60. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[574] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 60. § (3). Hatályos: 2012. III. 1-től.

[575] Lásd: 50/2012. (XII. 19.) EMMI rendelet.

[576] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 23. § (3). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[577] Lásd: 14/1998. (IV. 22.) NM rendelet, 52/1999. (XI. 12.) EüM rendelet, 62/1999. (XII. 7.) EüM rendelet, 16/2001. (IV. 28.) EüM rendelet, 34/2003. (VI. 7.) ESzCsM rendelet, 20/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet, 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet, 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet, 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet.

[578] Lásd: 14/1998. (XII. 11.) EüM rendelet, 23/1998. (XII. 27.) EüM rendelet.

[579] Megállapította: 2008. évi CVI. törvény 23. § (4). Módosította: 2009. évi CLIV. törvény 126. § (1) e).

[580] Lásd: 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet, 24/2002. (V. 9.) EüM rendelet, 34/2003. (VI. 7.) ESzCsM rendelet, 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet.

[581] Lásd: 25/1998. (VI. 17.) NM rendelet, 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet, 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet, 34/2003. (VI. 7.) ESzCsM rendelet.

[582] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 28. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[583] Megállapította: 2004. évi XXVI. törvény 62. § (3). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

[584] Lásd: 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet.

[585] Lásd: 43/1999. (IX. 30.) EüM rendelet, 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet.

[586] Megállapította: 2013. évi CXXVII. törvény 77. § (2). Hatályos: 2013. VII. 6-tól.

[587] Lásd: 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet.

[588] Lásd: 24/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, 43/1999. (IX. 30.) EüM rendelet, 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet.

[589] Megállapította: 2013. évi CCXLIV. törvény 47. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[590] Lásd: 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet.

[591] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 28. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[592] Lásd: 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet.

[593] Lásd: 1/2016. (I. 13.) EMMI rendelet.

[594] Lásd: 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet.

[595] Beiktatta: 2001. évi XXXIV. törvény 11. § (11). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

[596] Lásd: 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet.

[597] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (8). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[598] Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 31. § (3). Hatályos: 2005. VII. 1-től.

[599] Lásd: 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet.

[600] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (9). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[601] Megállapította: 2014. évi CXI. törvény 67. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[602] Megállapította: 2011. évi LXXXI. törvény 35. § (3). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[603] Beiktatta: 2011. évi XXIII. törvény 34. § (3). Hatályos: 2011. IV. 1-től.

[604] Lásd: 66/2011. (XII. 13.) NEFMI rendelet.

[605] Beiktatta: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (5). Hatályos: 2012. VII. 1-től.

[606] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 77. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

[607] Beiktatta: 2013. évi CCXLIV. törvény 47. § (5). Hatályos: 2013. XII. 24-től.

[608] Lásd: 42/2015. (IX. 18.) EMMI rendelet.

[609] Megállapította: 2015. évi LXXVII. törvény 40. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.

[610] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 67. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[611] Megállapította: 2015. évi CCXXIV. törvény 28. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[612] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 67. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[613] Beiktatta: 2014. évi CXI. törvény 67. § (4). Hatályos: 2015. I. 1-től.

[614] Lásd: 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet.

[615] Beiktatta: 2015. évi CCXXIV. törvény 28. § (4). Hatályos: 2016. I. 1-től.

[616] Beiktatta: 2005. évi CLXXXI. törvény 25. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[617] Beiktatta: 2012. évi CCXII. törvény 50. § (3). Hatályos: 2012. XII. 28-tól.

[618] Megállapította: 2005. évi XLIX. törvény 31. § (4). Hatályos: 2005. VII. 1-től. Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 25. § (2).

[619] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[620] Lásd: 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet 16. alcím.

[621] Módosította: 2006. évi CIX. törvény 170. § (4) d).

[622] Beiktatta: 2008. évi CVI. törvény 23. § (7). Hatályos: 2009. I. 1-től.

[623] Lásd: 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet.

[624] Módosította: 2013. évi CCXLIV. törvény 48. § (1) n).

[625] Lásd: 40/2009. (XI. 20.) EüM rendelet.

[626] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (10). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[627] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (10). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[628] Beiktatta: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (10). Módosította: 2015. évi CCXXIV. törvény 29. § c).

[629] Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXVII. törvény 42. § b). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.

[630] Beiktatta: 2010. évi CLXXIII. törvény 40. § (4). Hatályos: 2011. I. 1-től.

[631] Beiktatta: 2011. évi LXXXI. törvény 35. § (4). Hatályos: 2011. VII. 1-től.

[632] Beiktatta: 2004. évi XXVI. törvény 62. § (5). Számozását módosította: 2005. évi CLXXXI. törvény 25. § (2).

[633] Megállapította: 2007. évi I. törvény 113. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

[634] Megállapította: 2008. évi XXVIII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2008. VII. 1-től.

[635] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (11). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[636] Megállapította: 2009. évi CLIV. törvény 59. § (11). Hatályos: 2010. I. 1-től.

[637] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 60. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[638] Megállapította: 2011. évi CLXXVI. törvény 60. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-től.

[639] Megállapította: 2012. évi LXXIX. törvény 31. § (6). Hatályos: 2012. VII. 21-től.

[640] Hatályon kívül helyezte: 2008. évi XXVIII. törvény 28. § (4) a). Hatálytalan: 2008. VII. 1-től.

[641] Beiktatta: 2007. évi I. törvény 113. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től.

[642] Beiktatta: 2013. évi CXXVII. törvény 77. § (4). Hatályos: 2013. X. 25-től.

[643] Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXLIV. törvény 49. § e). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.


 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás