MEGGY

Szám: 00232 meggy, cigánymeggy, közönséges meggy, nemesmeggy, vadmeggy


Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati


Szinonímák:
cigánymeggy, közönséges meggy, nemesmeggy, vadmeggy


Latin név:
Prunus cerasus, Cerasus vulgaris, Cerasus acida, Cerasus Caproniana, Prunus acida


Hol honos?/Termőhelye:
Őshazája vélhetőleg Kis-Ázsia, vagy Kelet-Európa.


FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):
nincs adat


ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
nincs adat


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?
gyümölcs-kocsány (meggyszár), gyümölcs, kéreg, levél, mag


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
allantoin, almasav, amygdalin, arginin, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, béta-karotin, bór, bórkősav, cianidin, cink, citromsav, cukrok, ecetsav, eugenol, fehérje, fenilalanin, foszfor, fraxinol, fruktóz, fumársav, galluszsav, glicin, glutamin, glutaminsav, glükóz, gumi, hamu, hidrogéncianid, hyperozid, illóolaj, izovaleriánsav, kalcium, kálium, karotinoid, koffeinsav, kumarin, kvercitrin, leucin, magnézium, mangán, mannit, metil-szalicilát, nátrium, olaj, palmitinsav, pektin, prolin, rutin, szálak, szénhidrát, szerin, szorbitol, sztearinsav, szukcinsav, tanninok, tanninsav, tejsav, tirozin, treonin, ursolsav, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, vitamin B5, vitamin C, víz, zsír


LEÍRÁS:
Maximum 8 méter magas fa, mely savanyú ízű, világos- vagy sötétpiros, csonthéjas terméseit nyáron hozza. Több alfaja létezik, mint nemesítés. Termése kocsányokon függ és magot tartalmaz. Gyümölcséből lekvárt vagy ivólevet állíthatunk elő. Az őrölt, mérgező magvait a gyapjú és hasoló anyagok rózsaszínűre festésére használhatjuk.


ALKALMAZÁSA ÁLLATGYÓGYÁSZATBAN:
nincs adat


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:
Gyógyászati célokra elsősorban a kocsányait (meggyszár) használják, vizelethajtó tulajdonságai miatt. Teáját nyálkaoldóként, vizelethajtóként, szívműködést serkentőként fogyasztják. E mellett a meggyszártea fogyasztó hatású és elzsírosodást gátló hatásáról is ismeretes. A valódi tea pótszereként is fogyasztják. A szívműködést serkentő hatóanyagok felderítése Králik Lajos nevéhez fűződnek.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:
anaemia, diarrhoea, dietetika, diureticum, dyspepsia, emésztési gyengeség, emésztési zavarok, emésztésserkentő, gyomorrontás, haematopoiesis, hasmenés, jó hatású az emésztésre, karcsúsítószer, láz, rossz emésztés, szorongásos zavarok, testsúlycsökkentő, vérképzés, vérképző, vérszegénység, vérveszteség, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek, vízkór


angol/English:
Sour cherry, Cherry, Dwarf Cherry, Wild cherry
 arab (liga)/ :العربية
حامض / قراصيا / كرز شائع / كرز عادي
cseh/Česky:
Višeň obecná, Toešeň višeň, Višeň obecná kyselá
dán/Dansk:
Sur-Kirsebær, Kirsebær, Skyggemorel
 észt/Eesti keel:
Hapu kirsipuu, Vili: hapukirss
finn/Suomeksi:
Hapankirsikka
francia/Français:
Griottier, Cerisier, Cerisier acide, Cerisier aigre, Cerisier cultivé
görög/ ελληνικά:
Βυσσινιά
holland/Nederlands:
Zure kers, Brunelsoort, Zure kersen
ír/Gaeilge:
Crann silíní searbha
izlandi/Íslenska:
Kirsiber
japán/日本語:
スミミザクラ
kínai/文:
欧洲酸樱桃
lengyel/Polski:
Wiśnia pospolita, Wiśnia zwyczajna
német/Deutsch:
Sauer-Kirsche, Baumweichsel, Echter Weichselbaum, Glas-Kirsche, Kirsche, Morellen, Sauerkirschen, Sauerkirschenbaum, Süsskirsche, Vogelkirsche, Weichsel, Weichselkirsche
 norvég/Norsk:
Kirsebær, Surkirsebær
olasz/Italiano:
Amareno, Ciliegio ornamentale, Marasco, Marena, Prunus cerasus
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:
Ви́шня ки́слая, Вишня обыкнове́нная
perzsa (iráni)/فارسی
آلبالو
portugál/Português:
Ginja, Cereja ácida
portugál-Brazília/Português (Brasil):
cereja-ácida-européia, Ginjeira
spanyol/Español:
Guindo, cerezo ácido, Cerezo de Morello, Guindo común, Guindo garrafal, Prunus cerasus
svéd/Svenska:
Surkörsbär
szlovák/Slovenčina:
Čerešňa višňová
szlovén/ Slovenščina:
Višnja
török/Türkçe:
Vişne


FORRÁS:

  1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 4
  2. Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
  3. Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.


 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás