JAKABNAPI AGGÓFŰ

Szám: 00234

---

Milyen gyógynövényterápiában használatos?

nyugati

---

Szinonímák:

berzedt üszögőr, Szent-Jakab füve

---

Latin név:

Senecio jacobaea L. / Senecio jacobæa / Senecio jacobaea

---

Hol honos?/Termőhelye:

Európa, Ázsia és Észak-Afrika

---

FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):

Manapság nem használatos, mert mérgező. Feltehetően rákkeltő anyagokat tartalmaz. Pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz.

Egyes aggófű fajok az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé tartoznak, így: gyepes aggófű (Senecio caespitosus), spanyol aggófű (Senecio elodes), svéd jakabnapi aggófű (Senecio jacobea subsp. gotlandicus), lusitaniai aggófű (Senecio lagascanus subsp. lusitanicus), Sierra Nevada-i aggófű (Senecio nevadensis). A vízi aggófű (Senecio aquaticus); a mocsári aggófű (Senecio paludosus); a nagy aggófű (Senecio umbrosus) a magyar jogszabályok (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) szerint védett, illetve fokozottan védett faj, eszmei értéke 5.000 Ft, 10.000 Ft, illetve 100.000 Ft, ezért Magyarországon nem gyűjthető!

---

ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
nincs adat

---

MELY RÉSZÉT GYŰJTIK:

nincs adat

---

MIKOR GYŰJTIK:

nincs adat

---

HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):

flavonoid, illóolaj, mérgező alkaloida, pirrolizidin alkaloida,  aszkorbinsav, betulin, citizin, fehérje, ferulasav, foszfor, hamu, kalcium, kálium, kávésav, linolénsav, linolsav, rost, rutin, szacharidok, zsír

---

LEÍRÁS:

Az aggófüvek között nagy termetűnek számít akár egy métert is elérő vagy meghaladó hajtásaival. Mélyen hasogatott-szeldelt levelei sötétzöldek, fiatalon molyhosak, később kopaszok, fényesek. A sötétsárga fészkes virágok lapított fürtben nyílnak nyár elejétől. Termése kaszat. Rétek, kaszálók, útszélek vadvirága. Színezőszerként is használatos, mivel a természetes rostokat sárgára vagy zöldre festi.

---

BETEGSÉGEK KEZELÉSE:

Manapság nem használatos, mert mérgező. Feltehetően rákkeltő anyagokat tartalmaz. Régebben lázcsillapításra, menstruációs panaszokra illetve hashajtó szerként is használták.

---

BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:

bőrbetegség, bőrbetegségek, bőrpanaszok, dermatológiai, diaforetikum, fájdalom, gyulladás, hasmenés, hidrotikum, idegi fájdalmak, izzadásgátló, izzasztó, köptető, köszvény, neuralgia, reuma, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek

---

angol/English:

Ragwort / Benweed / Cankerwort / Common ragwort / Cushag / Dog standard / Mare’s fart / Ragweed / Ragworth / St. james-wort / St. james’-wort / Staggerwort / Stammerwort / Stinking nanny / Stinking ninny / Stinking willie / Stinking willy / Tansy ragwort
cseh/Česky:

Starček přímětník / Starček poímětník
dán/Dansk:

Eng-brandbæger
észt/Eesti keel:

Voolme-ristirohi
finn/Suomeksi:

Jaakon villakko / Jaakon peltovilla
francia/Français:

Séneçon de jacob / Herbe-de-saint-jacques / Cinéraire / Sénecon jacobée
holland/Nederlands:

Jakobskruiskruid / Jacobskruid / Jacobskruiskruid
ír/Gaeilge:

Buachalán buí
kínai pinyin fonetikus átírás/ Chinese Transcribed:

xin jiang qian li guang
kínai/中文:

新疆千里光
lengyel/Polski:

Starzec jakubek
német/Deutsch:

Jakobs-greiskraut / Jakobs-kreuzkraut / Gemeines jakobskraut / Grosses kreuzkraut / Jacobs-greiskraut / Spinnenkraut
norvég/Norsk:

Landøyda / Jakobsgras / Krossgras / Landøyde
olasz/Italiano:

Senecione di san giacomo / Astro dei fossi
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:

Якобея обыкновенная
perzsa (iráni)/فارسی
جاکوبا ولگاریس

portugál/Português:

Erva-de-são-tiago / Mija-cão / Tasna / Tasneira / Tasneirinha / Tasninha
spanyol/Español:

Hierba de santiago / Hierba cana / Hierba lombriguera / Sacapeos / Zuzón
svéd/Svenska:

Stånds / Vanlig stånds
szlovák/Slovenčina:

---

FORRÁS:

1. 1. Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
   2. Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9
   3. novenyhatarozo.info
   4. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 20
   5. Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 119
   6. Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 169