IGLIC

Szám: 00163 gilice tövis, iglice, tövises iglic, tövises iglice, ekenyűg, gilicetövisgilice tövis, iglice, tövises iglic, tövises iglice, ekenyűg, gilicetövisgilice tövis, iglice, tövises iglic, tövises iglice, ekenyűg, gilicetövis


Milyen gyógynövényterápiában használatos?

nyugati


Szinonímák:

gilice tövis, iglice, tövises iglic, tövises iglice, ekenyűg, gilicetövis


Latin név:

Onosis spinosa; Ononis campestris W.D.J.Koch & Ziz.); Ononis repens ssp. spinosa Greuter / Ononis spinosa ssp. Spinosa


foldgomb_nagyitoHol honos?/Termőhelye:

Európa, Ázsia és Észak-Afrika


felkialtojelFIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):

Kúraszerű alkalmazásánál 3 hét után 1 hét szünet tartása szükséges, mert vizelethajtó tulajdonságai miatt a hasznos ásványi anyagok is kimosódnak. Várandós és szoptató kismamák nem alkalmazhatják!


alma_korteÖSSZETÉVESZTHETŐ:
nincs adat


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?

Ritkábban a virágzó, föld feletti szárát is begyűjtik, de általánosabb a gyökérzet és a gyöktörzs gyűjtése.


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):

flavonoidok, glükozidok (ononin, onoid, onon, onospin), triterpének, illóolajok, cseranyag, cukor, zsírosolaj, trifolirhizin,  anethol, citromsav, flavoglikozid, galluszsav, glikozidok, gumi, gyanta, hyperozid,  izoflavonoid, karvon, keményítő, koleszterin, kvercitrin, mentol, rutin, só, szalicilsav, szaponin, szterol, tanninok, tanninsav, zsír


LEÍRÁS:

Legfeljebb 70 cm magas félcserje, tüskés, sűrűn szőrözött szárral és fekete termésekkel. Közép-Európában elszórtan előforduló növény. Már az ókorban is alkalmazott gyógynövény volt. A középkorban mágikus növényként vált ismertté, amelyet előszeretettel használtak boszorkány szertartások alkalmával, hűtlen asszonyok megbüntetésére. Az alkímiában is alkalmazták. Őshazája Pakisztán, onnan terjedt át Észak-Afrikába, Európába, és eljutott Észak-Amerikába is. A meleget, a fényt, valamint a déli, füves legelőket, út menti szakaszok száraz, meszes talaját kedveli. A gyógyászati célra használt félcserjén tövisek találhatók, amelyek a legelésző állatoktól védik a növényt. A szamár az egyetlen állat, amely képes lelegelni ezt a gyógynövényt (innen származik a latin neve: “onos” = szamár). Gyűjtésre alkalmas időszak az ősz, esetleg a kora tavasz. A virágokból készült főzetet régebben textíliák és gyapjú festésére használták.


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:

Már az antik korban is használták vizelethajtó gyógyszerként. A mai napig is bevetik, főleg húgyúti panaszok, például vese- és húgyhólyag kövek vagy húgyhólyaggyulladás esetén. Gyökerének főzetét erős viszketési inger ellen vagy fogínygyulladás esetén szájvízként alkalmazhatjuk. Régóta használatos, mint vértisztító szer. Vizelethajtó tulajdonságai miatt alkalmazható vesegyulladásra, húgyúti panaszokra, vesekőre, epekőre, köszvényre, ödémára, reumára, esetleg kóros elhízás esetén is. E tulajdonsága miatt alkalmazható magas vérnyomás esetén is. Hosszú távú alkalmazásával javítja a bőr minőségét. Főzete borogatásként vagy fürdőadalékként (bőrre és aranyérre) jótékony hatású.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:

antibakteriális, antiszeptikus, baktericid, bőrkiütés, bronchitis, ekcéma, fertőtlenítő, hashajtó, hasmenés, húgyhólyag betegsége, húgyhólyag gyengeség, húgyhólyag panaszok, húgyhólyag problémák, húgyhólyag rendellenességek, kiütés, kiütések, köhögés, köhögéscsillapító, köptető, köszvény, légcsőhurut, májbetegség, májbetegségek, májelégtelenség, májpanaszok, májproblémák, májrendellenességek, purgatív, reuma, skorbut, skorbut ellen, vesebaj, vesebetegségek, veseerősítő, vesekövesség, vesepanaszok, veseproblémák, vese rendellenesség, veserendellenességek, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek, vízkór


angol_zaszloangol/English:

Cammock / Ground furze / Ononis / Ononis spinosa / Rest Harrow / Spiny Restharrow  / Stayplough / Wrest-harrow, spiny restharrow
cseh_zaszlocseh/Česky:

Jehlice trnitá
dan_zaszlodán/Dansk:

Strand-Krageklo; Krageklo
eszt_zaszloészt/Eesti keel:

Astel-jooksjarohi
finn_zaszlofinn/Suomeksi:

Kenttäorakko / Piikiorakko / Piikkiorakko / Rento-orakko
francia_zaszlofrancia/Français:

Bugrane épineuse; Arrête-boeuf / Bugrane / Bugrane commune / Burgane epinause / Ononis epineux
holland_zaszloholland/Nederlands:

Kattendoorn; Kattedoorn / Stalkruid soort
izraeli_zaszloizraeli/  עברית

שברק קוצני
japan_zaszlojapán/日本語:

オノニス・スピノサ
lengyel_zaszlolengyel/Polski:

Wilżyna ciernista; Wilzyna ciernista
nemet_zaszlonémet/Deutsch:

Aglakraut / Aglarkraut / Bocks-Hauhechel / Eindorn / Einhagel / Eselskraut / Frauenkriegswurzel / Frauenstreit / Gundeldorn / Hachelkraut / Harnkraut / Harnkrautwurzel / Hasenblume / Hasenöhrle / Haudornwurzel / Hauhechel / Hechelkrautwurzel / Heckelkraut / Heudorn / Heuhechel / Hofdorn / Hohachel / Höhldorn / Huldorn / Katzenspeer / Lahmdorn / List / Listendorn / Ochsenbrech / Ochsenbruch / Ochsenkraut / Pflugsterz / Questenkraut / Questenkrautwurzel / Schafhechel / Schafhechle / Schmalhef / Stachelkraut / Stachelkrautwurzel / Stallchrut / Stallkraut / Stallkrautwurzel / Triefkraut / Weiberklatsch / Weiberkrieg / Weiberzorn / Weichsen / Wetzsteinkraut / Witschge / Witwerdörn / Wiwkrut, Dornige Hauhechel
norveg_zaszlonorvég/Norsk:

Tornbeinurt; Torbeinurt / Vanleg tornbeinurt / Vanlig tornbeinurt
olasz_zaszloolasz/Italiano:

Arrestabue; Anonide / Ononide / Ononide spinosa / Ononis spinosa / Strancabue
portugal_zaszloportugál/Português:

Unha-gata-transmontana
spanyol_zaszlospanyol/Español:

Asnillo; Abreojos / Abrojos / Balomaca / Balomaga / Detiene bueyes / Detienebuey / Espinilla / Galdarron / Gatilla / Gatuna / Hierba toro / Ononis spinosa / Peine de asno / Quiebra arados
sved_zaszlosvéd/Svenska:

Busktörne; Smalbladigt puktörne / Stallört
szlovak_zaszloszlovák/Slovenčina:

Ihlica tŕnitá
szloven_zaszloszlovén/ Slovenščina:

Gladež navadni / Navadni gladež
torok_zaszlotörök/Türkçe:

Kayışkıran


FORRÁS:

    1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
    2. VITAE KLUBMAGAZIN, 2014/3, Vladimír Vonásek: Tövises iglice: Tökéletes tavaszi támogatás
    3. Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 111
    4. Flora Danica Hft. 47, Tab. 2780

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.


 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás