IBOLYA

Szám: 00162 ibolya3 ibolya2 ibolya ibolya4


Milyen gyógynövényterápiában használatos?

nyugati


Szinonímák:

erdei ibolya, illatos ibolya, márciusi ibolya, mezei viola, ibolya, gyöngevirág


Latin név:

Viola odorata,  Viola reichenbachiana Jordan ex Boreau, Viola sylvestris Lam., Viola reichanbachiana Jordan., Viola silvestris L.p.p.


foldgomb_nagyitoHol honos?/Termőhelye:

Európa és Ázsia. Erdőkben, cserjésekben sok felé előforduló növény.


felkialtojelFIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):

Erős hatású növény! Gyengébb hatású a fehér ibolya (Viola alba), a kék ibolya (Viola cyanaea) és a borzas ibolya (Viola hirta). Gyökere hánytató és hashajtó hatású nagyobb mennyiségben! Dr. James A. Duke szerint a virágból nagy mennyiséget is lehet fogyasztani. Egyes szakirodalmi adatok szerint kizárólag az arra érzékeny egyéneknél a virág is hánytató hatású lehet nagy mennyiségben!


alma_korteÖSSZETÉVESZTHETŐ:
Hasonlít hozzá a fehér ibolya (Viola alba), a kék ibolya (Viola cyanaea) és a borzas ibolya (Viola hirta), melyek gyengébb hatású növények. Nagyon hasonlít még a vad árvácskához (Viola arvensis), valamint a háromszínű árvácskához (Viola tricolor), azzal, hogy ez utóbbinak nem ibolyaszínű, hanem három színű a virágja. Tölgyesekben, ligeterdőkben honosak a borzas ibolya (Viola hirta), a csodás ibolya (Viola mirabilis) és az erdei ibolya (Viola sylvestris). Ezeknek – szemben az illatos ibolyával – egyáltalán nincs illatuk.


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK:

friss kifejlett levelek max. 3 cm hosszú nyélrésszel, gyökér, virág


MIKOR GYŰJTIK:

Föld feletti részét márciustól májusig gyűjtik, gyökérzetét ősszel (főleg augusztus-szeptemberben) és kora tavasszal.


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):

albumin, aldehid, alkaloidok, almasav, cukor, csersav, eugenol, fehérje, ferulasav, flavonoid, gaultherin, glikozidok, gumi, illóolaj (szalicilsav-metilészter tartalmú), kék festőanyag, metil-szalicilát, nyálka, odoratin, palmitinsav, propionsav, rutin, szalicilsav, szalicilsav-származékok, szalicilsav-tartalmúak, szaponinok, szerves savak, szinigrin, keserűanyag, violin


LEÍRÁS:

Az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó növény.Erdőkben, cserjésekben sokfelé előforduló, illatos virágjáért közkedvelt. Gyökérzete hosszú, vékony, barnássárga színű, hosszú, tarackoló, indás. Levelei kerekdedek, hosszúnyelűek. Maximum 15 cm magas, évelő növény, mely jó illatú, többnyire kékes ibolyaszínű virágokkal rendelkezik. Parfümök és illatanyagok előállítására is használják. Virágja ehető.


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:

Az illatos ibolyát már az antik korban is használták gyomorerősítő és köhögés elleni szerként, a középkorban pedig bőrbetegségekre és szemgyulladásra adták.

Külső használatnál bizonyos bőrbetegségek (pl. repedezett bőr vagy kirepedezett emlő – esetén használják.

Ennek az ősrégi gyógynövénynek a leveleit és a virágait néha még ma is alkalmazzák vizelethajtó, köhögéscsillapító, köptető-, izzasztó és hashajtó szerként. Nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító hatása is ismeretes.

A leveléből készült tea mézzel főzve jó hatással van a hűlésből származó hörgő- és torokelnyálkásodásnál, szamárköhögésénél (kétóránként 1 evőkanálnyit adagolhatunk).

Tuberkulotikusok köhögésnél, tüdőcsúcshurutnál, légzési nehézségnél 1-2, sőt 3 héten át egyfolytában tartandó teakúrát ajánlanak. A levélből készült tinktúra reuma, köszvény, izombénulás esetén is hatásos mint külsőleges bedörzsölőszer. A friss zúzott levél migrénre, fejfájásra is jó, ha a homlokra felkötjük.

Varró szerint a levélből készült tea külsőleg és belsőleg is használatos rákos daganatnál és rákos betegségeknél.

Tinktúrája a torokgyulladás, mandulagyulladás háziszere.

Az ibolyavirág nyálkaoldó, de idegnyugtató és magas vérnyomást csökkentő hatású is.

Az ibolyavirág ehető, gyümölcstálak, saláták, desszertek ehető díszítő eleme. Dr. James A. Duke szerint a visszerek és a hajszálerek kezelésében a vadgesztenye mellett az ibolya- és árvácskaféléknek kellene, hogy jusson a legnagyobb szerep. A virágok ugyanis nagymennyiségű rutint tartalmaznak, mely vegyület segít a hajszálerek rugalmasságának megőrzésében. (Az orvosi rendelvény szokásos adagja 20-100 mg rutin naponta). Egy csésze friss ibolyasziromban mintegy 200-2300 mg rutin lehet.

Érdekesség, hogy a szintén az ibolyafélék (Violacea) családba tartozó Ipecacuanha (ipekakuána) gyökér köptető hatását teljes mértékben helyettesíti az ibolya gyökere.

További érdekesség, hogy Pakisztánban egy etnofarmakológiai küldöttség egyes növényekkel  – úgy mint az Artemisia absinthium (fehér üröm), a Melia azadirachta (neem), a Fumaria parviflora (füstikefű), a Butea frondosa (papagájfa), a Berberis lycium és a Sisymbrium irio (zsombor) – együtt vizsgálta a Viola odorata (ibolya) különféle (elsősorban lázcsillapító) hatásait. A vizsgálat során kiderült, hogy az aszpirinnel való összehasonlításkor az ibolya sikeres a tünetegyüttesek leküzdésében.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:

gümőkór, TBC, tuberkulózis, akne, anti-asztmatikum, antiepileptikumok, asztma, bőrbetegség, bőrbetegségek, bőrkiütés, bőrpanaszok, bronchitis, ekcéma, epilepszia, faggyúmirigygyulladás, fájdalom, fájdalomcsillapító, fáradtság, fejfájások, ficam, ficamok, gyomorbaj, gyomorbetegség, gyomorbetegségek, gyomorhurut, gyomorpanaszok, gyomorproblémák, gyomorrontás, gyulladás, hánytató, hashajtó, hasmenés, heveny torokgyulladás, influenza, inszomnia, izzadásgátló, izzasztó, kiütés, kiütések, köhögés, köhögéscsillapító, köptető, köszvény, laxatívum, légcsőhurut, légzési problémák, légzőszervi betegségek, magas vérnyomás, mandulagyulladás, megfázás, nátha, pattanás, reuma, rheumatoid arthritis, rózsahimlő, rubeola, szamárköhögés, szorongás, torokgyulladás, tüdőgyulladás, vizeletcsepegés, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek, bőrrák, gégecarcinoma, gégerák, gége rákja, rák, rákos gyulladás, rákos sérülés, tüdőrák, homeopátiás alkalmazás, fűszer, visszér, hajszálér


angol_zaszloangol/English:

Sweet violet, Apple leaf / Bairnworth / Banworth / Blue violet / Common violet / English / English violet / Garden / Garden violet / Heart’s ease / Heartsease / Purple violet / Russian violet / Sweet blue violet / Sweet dog-violet / Sweet-scented violet / Viola odorata / Violet
arab_zaszloarab (liga)/
:العربية
البنفسج / سكساس
cseh_zaszlocseh/Česky:

Violka vonná
dan_zaszlodán/Dansk:

Marts-viol, Viol
eszt_zaszloészt/Eesti keel:

Lõhnav kannike
finn_zaszlofinn/Suomeksi:

Tuoksuorvokki
francia_zaszlofrancia/Français:

Violette odorante, Violette / Violette commune
gorog_zaszlogörög/ ελληνικά:

Βιολέττα / Ίον το εύοσμο / Μενεξές
holland_zaszloholland/Nederlands:

Maarts viooltje
ir_zaszloír/Gaeilge:

Sailchuach chumhra
izlandi_zaszloizlandi/Íslenska:

Ilmfjóla
izraeli_zaszloizraeli/  עברית
סגל ריחני /  סיגל ריחני

japan_zaszlojapán/日本語:

ニオイスミレ / においすみれ
kinai_zaszlokínai pinyin fonetikus átírás/ Chinese Transcribed:

xiang jin cai, hu chin tsao
kinai_zaszlokínai/文:

香堇菜
lengyel_zaszlolengyel/Polski:

Fiołek wonny, Fiolek
nemet_zaszlonémet/Deutsch:

Duft-veilchen, Wohlriechendes veilchen, Echtes veilchen / März / März-veilchen / Veilchen / Wohlreichendes veilchen
norveg_zaszlonorvég/Norsk:

Marsfiol
olasz_zaszloolasz/Italiano:

Viola mammola, Mammola / Viola odorata
orosz_zaszloorosz (cirill betűs írás)/ Русский:

Фиалка душистая
irani_zaszloperzsa (iráni)/فارسی

بنفشه انگلیسی

portugal_zaszloportugál-Brazília/Português (Brasil):

Viola / Violeta
spanyol_zaszlospanyol/Español:

Viola, Viola odorata / Violeta
sved_zaszlosvéd/Svenska:

Luktviol, Äkta fiol / Äkta viol / Doftviol
szlovak_zaszloszlovák/Slovenčina:

Fialka voňavá
szloven_zaszloszlovén/ Slovenščina:

Dišeča vijolica, Vijolica dišeča
torok_zaszlotörök/Türkçe:

Dört mevsim menekşe


FORRÁS:

    1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
    2. Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9
    3. Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai, Pannon Könyvkiadó, Budapest 1991, ISBN 963 7955 615
    4. Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Laza Aristide: Gyógynövényismeret, Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 1984
    5. dr. Babulka Péter, Kósa Géza: Képes gyógynövénykalauz, Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, Propszerv Kft., Budapest,  1991, ISBN 963 7584 005
    6. Jan Kops: Flora Batava 6.Deel, Tafel 458
    7. Flora Danica Hft. 6, Tab. 309
    8. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora
    9. Tavl. 224; Jan Kops: Flora Batava 6.Deel, Tafel 413
    10. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0378874185900273

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás