GYŰSZŰVIRÁG

Szám: 00153 gyuszuvirag_gyapjas


Milyen gyógynövényterápiában használatos?

nyugati


Szinonímák:

gyapjas gyűszűvirág


Latin név:

Digitalis lanata


foldgomb_nagyitoHol honos?/Termőhelye:

A Balkán-félszigeten és Közép-Európában fordul elő. / Hazánkban termőhelye a Pilis és a Budai-hegység, valamint a Mecsekalja, a Dráva-sík és a Bánság.


felkialtojelFIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):

A legtöbb gyűszűvirág fajhoz hasonlóan akár halálosan is mérgező mind az emberek, mind az állatok esetében. Mésztartalmú gyógyszerek fokozzák a gyógyszer szívre gyakorolt erősségét, ezért a kalciumot tartalmazó gyógyszerkészítmények (injekciók) a gyűszűvirág hatóanyag-tartalmú szívgyógyszerek esetében ellenjavalltak. Túladagolás/mérgezéses tünetek esetén az orvos megérkezésééig kerülni kell minden mozgást, erőltetést. Szükséges a hánytatás, majd a hashajtás sós vízzel, vagy ricinusolajjal. A mérgezés tünetei: az első tünetek a növényi részek vagy kivonatok elfogyasztása után 1-2 órával jelentkeznek: keserű szájíz, nyáladzás, émelygés, hányás, ritkábban bélgörcsök és hasmenés. Ehhez idegrendszeri tünetek is társulnak: szédülés, fejfájás, izomgyengeség, aluszékonyság. Pszichés zavarok: zavartság, tájékozódásképtelenség, izgatottság, delíriumok, hallucinációk (érzékcsalódások, hangok hallása, szorongás stb…), színlátás zavarai, hallászavarok. Súlyos mérgezésnél szívbénulás is beállhat (halálos).


alma_korteÖSSZETÉVESZTHETŐ:
Nagyon sok gyűszűvirág fajta lézetik. Ilyen például a sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), melynek nagy, kénsárga virágai vannak; a vajsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea), mely szintén sárga virágokkal rendelkező, védett növény, viszont csak egy kis területen honos a Seealpentől Voralbergig és Tirolig; a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea), melynek nagy bíborvörös virágai vannak. Ilyen a rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) is. A különféle gyűszűvirág fajok hatásukban közel azonosak, a Közép-Európában is honos piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) például arról nevezetes, hogy az angol vidéki orvos William Withering a XVIII. században ebben a növényben fedezte fel a szívre ható glikozidokat, amelyek a többi gyűszűvirág fajban is megtalálhatóak. Mivel valamennyi gyűszűvirág fajta mérgező, a gyógyszeripar által előállított gyógyszer formájában alkalmazhatók csak ezek a növények.


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?

Termesztéskor  – noha kétéves növény, de – az első éves leveleit gyűjtik. Az első gyűjtés céljára a legalkalmasabbak a 3 hónapos levelek.


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):

acetilkolin, digitoxin, digoxin, flavonoid, gitaloxin, gitoxin, glikozidok, koleszterin, kolin, szaponinok, szívglikozid (purpurea-glikozidok), lanatozidok


LEÍRÁS:

Maximum 1 méter magas, évelő növény, melynek nagy, harang formájú, gyapjasan szőrös virágai vannak. Ez a faj Délkelet-Ázsiából származik, de Közép-Európa egyes területein a gyógyszerészeti ipar nagyobb mennyiségben termeszti szívgyógyszerek előállítása céljából, ezért időnként elvadulva is meg lehet találni. Kétéves, vagy évelő növény karós gyökérrel. Az első évben csak tőleveleket fejleszt (termesztett példányai 60-90-et), ezek megnyúlt lándzsa alakúak, mirigyszőrösek. A termesztett növények tőleveleinek hossza 12-30 cm között váltakozik. Szélük gyengén hullámos vagy fogazott.A másik évben fejlődik a virágzó szár, ez egyszerű (ritkábban elágazó), rendszerint sötétlila, hossza elérheti a 160-180 cm-t, az alsó része kopasz, csúcsa felé gyapjas szőrök képződnek. Június, júliusban virágzik. Keresett gyógyszeripari alapanyag. Szívgyógyszerek alapanyaga. A hatóanyag és a felhasználás tekintetében hasonlít a piros gyűszűvirágra (Digitalis purpurea) azzal a különbséggel, hogy a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanatae folium) leveleit kizárólag gyógyszeripari nyersanyagként, míg a piros gyűszűvirág leveleit (Digitalis purpurea) porítva, tablettázva vagy gyógyszertárban előállított készítmények alakjában is használják. A természetben fokozottan védett faj, sajnos az egyedszámuk az utóbbi időben fokozottan csökkent.


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:

Gyűszűvirágból készült kenőcs kapható a patikában, hatására a nyílt sebek is jobban gyógyulnak. A kenőcs használható továbbá reuma és köszvény ellen. A gyógyszerkészítményt elsősorban szívizom-elégtelenség esetén használják.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:


angol_zaszloangol/English:

Woolly foxglove, Balkan foxglove / Digitalis / Grecian foxglove
arab_zaszloarab (liga)/
:العربية
قمعية صوفية  /   الديجتال / الديجتال الصوفي
cseh_zaszlocseh/Česky:

Náprstník vlnatý
dan_zaszlodán/Dansk:

Lådden fingerbøl / Uldhåret fingerbøl
eszt_zaszloészt/Eesti keel:

Villane sõrmkübar
finn_zaszlofinn/Suomeksi:

Villasormustinkukka
francia_zaszlofrancia/Français:

Digitale laineuse
gorog_zaszlogörög/ ελληνικά:

Δακτυλίδα ή εριώδης
holland_zaszloholland/Nederlands:

Wollig vingerhoedskruid /  Vingerhoedskruid soort
lengyel_zaszlolengyel/Polski:

Naparstnica wełnista
nemet_zaszlonémet/Deutsch:

Fingerhut, wollige/ Wolliger fingerhut
norveg_zaszlonorvég/Norsk:

Prydrevebjelle / Prydrevebjølle
olasz_zaszloolasz/Italiano:

Digitale lanosa
orosz_zaszloorosz (cirill betűs írás)/ Русский:

Наперстянка шерстистая
portugal_zaszloportugál-Brazília/Português (Brasil):

Dedaleira
spanyol_zaszlospanyol/Español:

Digital
sved_zaszlosvéd/Svenska:

Grekisk fingerborgsblomma
szlovak_zaszloszlovák/Slovenčina:

Náprstník vlnatý
szloven_zaszloszlovén/ Slovenščina:

Volnatodlakavi naprstec
torok_zaszlotörök/Türkçe:

Yüksükotu / Yünlü yüksükotu


FORRÁS:

    1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
    2. Franziska von Au: Házi receptek minden betegségre, Magyar könyvklub, Budapest, 1999, ISBN 963-548-752-5
    3. Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9
    4. Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Laza Aristide: Gyógynövényismeret, Ceres Könyvkiadó, Bukarest, 1984
    5. Franziska von Au: Házi receptek minden betegségre, Magyar könyvklub, Budapest, 1999, ISBN 963-548-752-5
    6. dr. Babulka Péter, Kósa Géza: Képes gyógynövénykalauz, Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, Propszerv Kft., Budapest,  1991, ISBN 963 7584 005
    7. Dr. Kincses Ajtay Mária: Mérgező növények, Kossuth Könyvkiadó, Debrecen, 1993, ISBN 963 09 3665 8
    8. John Sims (1749-1831), Curtis’s botanical magazine vol. 29 tabl. 1159 from www.botanicus.org, 1809

HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás