GYÓGYTEA KÉSZÍTÉS NYUGATI MÓDJAI:
A gyógyteák egyszeri adagjának elkészítésekor általában egy evőkanál (kb. 2-3 g) gyógynövényt egy csésze (kb. 3 dl) vízzel vonunk ki. Gyógytea készítésekor – ha lehet – kerüljük a fém eszközök használatát
1. Forrázat:
Lágy, puha állományú virágokból, levelekből, föld feletti hajtásokból, illóolaj tartalmú gyógynövényekből leggyakrabban forrázatot készítünk. Az előírt mennyiségű gyógynövényt a megadott mennyiségű, forrásban lévő vízzel leöntjük, lefedett edényben 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
2. Főzet:
Kemény, fás állományú gyökerekből, gyökértörzsekből, kéregből, nehezen kivonható, nem hőérzékeny hatóanyagú gyógynövényekből általában főzetet készítünk. Az előírt mennyiségű gyógynövényt a megadott mennyiségű vízzel forrástól számított 4-5 percig főzzük, pótolva a közben elpárolgott vizet. Elkészítés után azonnal leszűrjük.
3. Hideg vizes kivonat:
Olyan gyógynövényekből készítjük, amelyek hatóanyagai hőre érzékenyek (pl. C-vitamin, nyálkaanyagok). Az előírt mennyiségű gyógynövényt a megadott mennyiségű vízzel leöntjük, lefedett edényben kb. 5-10 órán át állni hagyjuk, majd leszűrjük.
GYÓGYNÖVÉNYEK ELKÉSZÍTÉSE A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS ALAPJÁN:
A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) némileg eltérően használja a gyógynövényeket, mint a nyugati orvoslás. Sokkal ritkábban készítenek belőle teafőzetet például. A gyógynövények lehetséges felhasználása a HKO szerint:
1. Gyógynövény készítmények:
A készítményekhez a teát kb. 2 órán (!) át főzik, bár pl. a vastag gyökerek hosszabb főzési időt igényelnek.
Előnyök: a legtisztább, legrégibb módszer, a legtöbb eredeti anyagot megőrzi.
Hátrányok: eléggé munkaigényes, drága, mert nagy mennyiségű növényre van szükség. Ezenkívül néha nem túl jó az ízük.
2. Főzet:
Főzet készítéséhez a gyógynövényt forró vízben állni hagyjuk néhány percig. Ez a módszer csak friss virágok és levelek esetében működik, melyek jelentős illóolaj tartalommal bírnak. A főzetek Kínában sokkal kisebb népszerűségnek örvendenek, mint a nyugati világ herbál medicínájában.
Előnyök: gyorsan és könnyen készíthető, ezen kívül a levelek és a virágok általában jó illatúak.
Hátrány: a főzetek felhasználása korlátozott, és nem is minden növény alkalmas rá.
3. Forrázat:
A növényt porítják, majd 10-15 percig főzik. A főzetet szűrten fogyasztják.
Előnyök: A legtöbb növény elkészíthető ebben a formában. Kevesebb növény is elegendő.
Hátrányok: Jó minőségű alapanyagot igényel, és mindent külön kell felírni.
4. Tinktúra, oldat:
Ez az elkészítési mód különösen Európában népszerű. A szárított alapanyagot adott ideig alkoholban fürdetik. Az alkohol mintegy kioldja a növény hatóanyagát, azokat is, amelyeket a sima víz nem tud kioldani.
Előnyök: jól eltartható, az alkohol enyhe stimulánsként is működik.
Hátrányok: erős íz, bizonyos hatóanyagok elveszhetnek, az alkohol nem mindenkinek iható (bár el lehet párologtatni).
5. Porkoncentrátum:
Az előállítási folyamat hasonló az instant kávépor elkészítéséhez és relatívan újfajta eljárás. A port a fogyasztáskor vízzel keverik.
Előnyök: praktikus
Hátrányok: erős por íze lehet, viszonylag drága, és néhány hatóanyag előállítás közben elveszhet.
6. Tabletta, kapszula:
Ma már modern eljárással készül, bár nem újszerű készítési mód.
Előnyök: jó ízű, vagy íztelen, sokáig eltartható
Hátrányok: típustól függően drága lehet, nagy mennyiségben kell beszedni, mert nem tömény, nem módosítható, nem személyre szabható. Megbízható helyen kell beszerezni, ezért fontos, hogy tablettánként, vagy kapszulánként mekkora hatóanyag mennyiséget tartalmaz.