Szám: 00112 
Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati
Szinonímák:
angol mustár, kerti mustár, sárga mustár
Latin név:
Sinapis alba, Brassica alba
Hol honos?/Termőhelye:
Európa, Mediterráneum
FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):
A gyomor- és bélgyulladásban szenvedő emberek ezt a növényt nem használhatják terápiásan.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
nincs adat
MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?
mag
HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
alanine, arginin, arzén, aszkorbinsav, aszparaginsav, béta-karotin, cellulóz, cink, fehérje, fenilalanin, foszfor, fruktóz, glicin, glikobrassicin, glikozidok, glutaminsav, glükóz, hamu, hisztidin, illóolaj, izoleucin, kalcium, kálium, kobalt, koleszterin, kolin, króm, leucin, lizin, magnézium, mangán, metionin, mustárolaj, mustárolaj glikozid, nátrium, niacin, nikkel, nyálka, olaj, palmitinsav, prolin, réz, sóskasav, szacharóz, szálak, szénhidrát, szerin, szinalbin, szinapin, szinigrin, sztearinsav, tirozin, treonin, triptofán, valin, vas, vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin C, víz, zsír, zsírosolaj
LEÍRÁS:
A keresztesvirágúak családjába tartozó, Európa délibb tájain honos, nálunk fűszeres magjáért nagyban termesztett, egyéves növény. Szára egyenes, fél méternél is magasabb. Termése 3-4 mm vastag, 3-6 mm magvú becő. A magok gömbölyűek, kb. 2 mm átmérőjűek, fakó sárgák, szagtalanok, enyhén csípős ízűek. A növény júniusban virágzik; magja júliusban érik. Ipari és házi fűszer. Az antik korban afrodiziákumnak számított. Ma elsősorban mustár gyártására használják.
BETEGSÉGEK KEZELÉSE:
Őrleményéből pépes borogató állítható elő reumás bántalmak enyhítésére. A fehér mustármag használható továbbá érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési panaszok, székrekedés, felfúvódás, reuma, isiász, bőrkiütések ellen, valamint vértisztítóként. A kolostori gyógyászatban alkalmazzák továbbá a bélrendszer kipucolására, salakanyagoktól történő mentesítésére. A fenti betegségek kezelése esetén a magból naponta a három főétkezés előtt 1/2 órával 1-1 csapott kávéskanálnyit kell bevenni bő folyadékkal (elsősorban vízzel).
BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:
anorexia, antibakteriális, antiszeptikus, baktericid, bronchitis, bőrirritáló, diaforetikum, diureticum, dyspepsia, emésztési gyengeség, emésztési zavarok, emésztésserkentő, emetikum, étvágyfokozó, étvágygerjesztő, étvágytalanság, fájdalom, fejfájások, fertőtlenítő, gyomorrontás, hánytató, hashajtó, hasmenés, hidrotikum, hurutos, izzadásgátló, izzasztó, jó hatású az emésztésre, köptető, kóros soványság, köszvény, laxatívum, légcsőhurut, megfázás, nátha, purgatív, reuma, rossz emésztés, skorbut, skorbut ellen, szénanátha, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek, vízkór
angol/English:
White mustard, Mustard / Salad mustard / White Mustard
arab (liga)/ :العربية
خردل أبيض / الأسفندا / الخردل الأبيض / الكبر / اللبسان
cseh/Česky:
Hořčice bílá
dán/Dansk:
Gul sennep, Hvid sennep
észt/Eesti keel:
Valge sinep
finn/Suomeksi:
Keltasinappi / Valkea sinappi
francia/Français:
Moutarde blanche, Sanve / Sénevé / Sénevé blanc
görög/ ελληνικά:
Σινάπι
holland/Nederlands:
Witte mosterd, Gele mosterd
ír/Gaeilge:
Sceallagach
izlandi/Íslenska:
Hvítur mustarður
izraeli/ עברית
חרדל לבן
japán/日本語:
シロガラシ
kínai pinyin fonetikus átírás/ Chinese Transcribed:
bai jie / Bai jie zi / Jie zi
kínai/中文:
白芥 / 白芥子
lengyel/Polski:
Gorczyca biała, Gorczyca jasna
német/Deutsch:
Weisser Senf, Gartensenf / Gelber Senf / Gelbsenf / Mostardkorn / Mostert / Senfsaat / Weisse Senf / Weisssenf
norvég/Norsk:
Kvitsennep, Hvit sennep
olasz/Italiano:
Senape bianca, Senape gialla, Senapa bianca / Senape
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:
Горчи́ца бе́лая, Горчица англи́йская / Горчица белая
portugál/Português:
Mostarda-branca, Mostarda / Mostarda-branca.
portugál-Brazília/Português (Brasil):
Mostarda Branca
spanyol/Español:
Mostaza blanca, Jebanas / Jenabe
svéd/Svenska:
Vitsenap
szlovák/Slovenčina:
Horčica biela
szlovén/ Slovenščina:
Bela gorčica / Bela gorjušica / Gorčica bela / Gorjušica
török/Türkçe:
Beyaz hardal / Hardal (Beyaz)
FORRÁS:
- Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
- Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3
- Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Flora Danica Hft. 24, Tab. 1393