EBSZŐLŐ

Szám: 00093   ebszőlő, piros ebszőlő, édeskeserű csucsor, cserjés csucsor, ebszőlő csucsor, keserű csucsor, kesernyés csucsor, piros csucsor ebszőlő, piros ebszőlő, édeskeserű csucsor, cserjés csucsor, ebszőlő csucsor, keserű csucsor, kesernyés csucsor, piros csucsor ebszőlő, piros ebszőlő, édeskeserű csucsor, cserjés csucsor, ebszőlő csucsor, keserű csucsor, kesernyés csucsor, piros csucsor


Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati


Szinonímák:
piros ebszőlő, édeskeserű csucsor, cserjés csucsor, ebszőlő csucsor, keserű csucsor, kesernyés csucsor, piros csucsor


Latin név:
Solanum dulcamara, Dulcamara flexuosa Moench


Hol honos?/Termőhelye:
Európa, Ázsia és Észak-Afrika


FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):
Nagyobb adagokban halálosan mérgező! Adagolását nagyon pontosan be kell tartani, mert különben komoly egészségkárosodást okoz.
A növényben található atropin kémiai szerkezete szerint egy ún. tropán vázas alkaloid, melyet a beléndek (Hyoscyamus niger), a csüngőbelénd (Scopolia carniolica), az ebszőlő (Solanum dulcamara), a nadragulya (Atropa belladonna), a mandragóra (Mandragora officinarum) és más, a burgonyafélék családjába tartozó növényekből vonnak ki. Az alkaloid a növényekben másodlagos anyagcseretermékként keletkezik, és gyógyszerként számos, az ún. paraszimpatikus idegrendszert* gátló hatása van. A tropán alkaloidokat tartalmazó növényi kivonatokat évszázadok óta használják az orvoslásban, pl. sebek, köszvény vagy alvászavarok kezelésében. Az atropin elsődlegesen hatással van: a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek kiválasztásának, valamint a hörgő váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkenésére, a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és mozgékonyságának a csökkenésére, hörgőtágulásra, valamint a  szívritmus változásra, hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken. Mellékhatásai között jelentkezhet szívműködés zavara, szédülés, hányinger, homályos látás, egyensúly-vesztés, pupillatágulat, fényérzékenység, zavar, izgatottság és hallucinációk.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban 0,016 µg/ttkg akut referencia dózist (ARfD) állapított meg az atropin és egy másik tropán alkaloid, a szkopolamin összegére. Ez az a napi bevitel mennyiség, amelyet meghaladva a termék fogyasztásával az egészségügyi kockázat már nem zárható ki. 

*Magyarázat: A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.


 ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
nincs adat


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?
szár


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
alkaloidok, atropin, cserző anyagok, cukor, diosgenin, glikozidok, keserűanyag, koleszterin, mérgező alkaloida, szaponin, szolacein, szolanein, szolanin, tanninsav


LEÍRÁS:

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, nyirkos helyeken, árokparton, füzesekben élő, felkapaszkodó szárú cserje. Közép-Európában is honos faj, mely a nedves élőhelyeket részesíti előnyben, így például a galériaerdőkben vagy a vizek partjai mentén találhatjuk meg. Cserje, maximum 3 méteres indákkal, lila virágainak enyhe egérszaga van. Termése elliptikus, kb. 1 cm hosszú, éretten piros, sokmagvú bogyó. Gyűjtendő a növény elfásodott szára, levéltől, virágtól és terméstől megtisztítva, majd 1-2 arasznyira feldarabolva. Kb. 3 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru.


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:

Vizelethajtó, köptető és antireumatikus (reuma elleni) gyógyszer, valamint bőrgyulladások kezelésére is be lehet vetni, de csak orvosi felügyelet mellett. A népi gyógyászatban vértisztítónak, idegnyugtatónak, lázcsillapítónak, reuma- és ízületi bántalmak, hólyaghurut, gyomor- és bélhurut ellen használták. Hideglelés ellen pálinkába áztatva készítettek gyógyszert belőle. Mivel kellemetlen mellékhatásokat okozhat, házi alkalmazásra a drog nem használható. Az iparban hormonzavarok elleni gyógyszerkészítmények előállítására használható fel.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:
allergia, anti-asztmatikum, árpa, asztma, bőrbetegség, bőrbetegségek, bőrkiütés, bőrpanaszok, dermatológiai, diaforetikum, diureticum, ekcéma, emetikum, fájdalom, hánytató, hashajtó, hasmenés, hidrotikum, hurutos, izzadásgátló, izzasztó, kiütések, köhögés, köptető, köszvény, laxatívum, láz, mérgezés, pikkelysömör, purgatív, reuma, szamárköhögés, szemölcs, szénanátha, szifilisz, vizelethajtó, vizelethajtó gyógyszerek, rák, homeopátiás alkalmazás


angol/English:
Bitter sweet, Amara Dulcis / Bitter nightshade / Bittersweet nightshade / Bittersweet  / Blue Bindweed / Blue nightshade / CLIMBING NIGHTSHADE / Deadly Nightshade / Dulcamara / Fellenwort / Felonwood / Felonwort / Poisonberry / Poisonflower / Scarlet Berry / Snakeberry / Trailing bittersweet / Trailing nightshade / Trailing Violet Nightshade / Violet Bloom / Woody Nightshade
cseh/Česky:

Lilek potměchuť, Potměchuť popípavá
dán/Dansk:

Bittersød natskygge, Bittersød
 észt/Eesti keel:
Harilik maavits
finn/Suomeksi:
Punakoiso, Koiso
francia/Français:
Morelle douce-amère, Douce-amère, Vigne de Judée
holland/Nederlands:
Bitterzoet
ír/Gaeilge:
Fuath gorm
izlandi/Íslenska:
Náttskuggi
 izraeli/  עברית
סולנום עדין
kínai/文:
欧白英
lengyel/Polski:
Psianka słodkogórz
német/Deutsch:
Bittersüss, Bittersüsser Nachtschatten, Alfenkraut / Alpranke / Hirschkraut / Hundbeere / Mausholz / Mäuseholz / Natterholz / Natternholz / Pissranken / Rote Hundsbeere / Saurebe / Seidelbeere / Stinkteufel / Süssstoff / Teufelsklatten / Waldnachtschatten / Wasserranke / Wolfsbeere
 norvég/Norsk:
Slyngsøtvier, Bjønnebær / Trollebær / Ulvebær / Vivang
olasz/Italiano:
Dulcamara, Morella rampicante
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:
Паслён сла́дко-го́рький
portugál/Português:
Doce-amarga / Dulcamara / Erva-moura-de-trepa / Uva-de-cão / Vide-da-Judeia / Vinha-da-Índia / Vinha-da-Judeia
portugál-Brazília/Português (Brasil):
Dulcamara
spanyol/Español:
Dulcamara, Escuernacabras
svéd/Svenska:
Besksöta, Bittersöta / Kvesved / Vivang
szlovák/Slovenčina:
Ľuľok sladkohorký
szlovén/ Slovenščina:
Grenkoslad
török/Türkçe:
Kır Yasemini / Sofur / Yaban yasemini / Yaban yasemini  / Yabancı Yasemini


FORRÁS:

  1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
  2. Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
  3. Flora Danica Hft. 11, Tab. 607
  4. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 109
  5. Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 27
  6. nebih.gov.hu
Ha tetszett az oldal, akkor iratkozz fel a Naturportal Magazinra, melyben időnként értesítést küldünk Neked a legújabb cikkekről.

Töltsd ki az alábbi adatokat!

E-mail cím:*
Vezetéknév:*
Keresztnév:


HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.


 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás