BÜRÖK

Szám: 00076 bürök, foltos bürök


Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati


Szinonímák:
foltos bürök


Latin név:
Conium maculatum, Cicuta maculata


Hol honos?/Termőhelye:
Európa, Ázsia és Észak-Afrika


FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):
Erősen mérgező! Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. A régi Athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.


 ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
A foltos bürök, mely erősen mérgező összetéveszthető a szintén mérgező ádázzal (Aethusa cynapium), illetve a gyógyászatban ma már nem használatos erdei turbolyával (Anthriscus sylvestris) – ez utóbbit régebben természetes szövetek színezésére használták, valamint emésztési panaszokra gyógyfűként. Az ádáz úgy néz ki, mint a simalevelű metélőpetrezselyem vagy a gyökérpetrezselyem. Az ádáz onnan is felismerhető, hogy leveleinek a fonákja erősen csillog. A foltos bürök e mellett sajnos könnyen összetéveszthető a közönséges ánizzsal (Pimpinella anisum). A régebbi gyógyszerkönyvek a foltos bürköt is alkalmazhatónak tartották a gyógynövényterápiában, melynek termése külsőre majdnem az összetévesztésig hasonlít az ánizs termésre. Míg az ánizs kellemes, addig a foltos bürök termése – konin tartalmánál fogva – összedörzsölve kellemetlen “egérszagot” áraszt.


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
alkaloidok, fehérje, flavin, flavoglikozid, húgysav, illóolaj, keserűanyag, koffeinsav, konin, mérgező alkaloida, zsír


LEÍRÁS:
Maximum két méteresre megnövő egy, vagy kétnyári növény, melynek tipikus ismertetőjegye az üreges, finoman rovátkolt, kéken deres szár. Ez a mérgező faj arról vált híressé, hogy a görög filozófus, Szókratész (kb. Kr. E. 469-399) – akit az ifjúság megrontása és új istenek imádása miatt “bürökpohár” általi halálra ítéltek – kivégzésének eszköze volt. Ugyanakkor korábban gyógynövényként is használták, de erősen mérgező, életveszélyes anyagai miatt ez ma már nem szokásos.


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:
A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel. Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:
abscessus, antiepileptikumok, emetikum, epilepszia, fájdalom, furunculus, hánytató, kankó, kelés, kelés, tályog, pikkelysömör, rühösség, scabies, szamárköhögés, szifilisz, bőrrák, rák,  homeopátiás alkalmazás,  hallucinogen


angol/English:
Conium, Carrot Fern, Deadly hemlock, Fool’s Parsley, Hemlock, Hemlock, Herb Bennet, Beaver Poison, Kecksies, Kex, Mother die, Poison, Poison hemlock, Poison parsley, Spotted cowbane, Spotted hemlock, Spotted parsley, St. Bennett’s herb
 arab (liga)/ :العربية
شوكران  /   الشوكران الكبير / بسبس / طحماء
cseh/Česky:
Bolehlav plamatý
dán/Dansk:
Almindelig Skarntyde, Skarntyde, Skarn-tyde, Plettet skarntyde
 észt/Eesti keel:
Täpiline surmaputk
finn/Suomeksi:
Myrkkykatko
francia/Français:
Ciguë tachée, Grande ciguë, Cigue, Ciguë tachetée
görög/ ελληνικά:
Κώνειο
holland/Nederlands:
Gevlekte scheerling
ír/Gaeilge:
Moing mhear
izlandi/Íslenska:
Eitruð plöntutegund
 izraeli/  עברית
רוש עקוד
japán/日本語:
ドクニンジン
kínai/文:
毒参
lengyel/Polski:
Szczwół plamisty
német/Deutsch:
Fleckenschierling, Gefleckter Schierling, Schierling
 norvég/Norsk:
Giftkjeks, Skarntyde, Flekk-kjeks
olasz/Italiano:
Cicuta maggiore, Cicuta, Conium
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:
Болиголов пятнистый
perzsa (iráni)/فارسی
شوکران
portugál/Português:
Conium
portugál-Brazília/Português (Brasil):
cicuta, Cicuta-maior
spanyol/Español:
Cicuta, Conium maculatum
svéd/Svenska:
Odört
szlovák/Slovenčina:
Bolehlav škvrnitý
szlovén/ Slovenščina:
Mišjak pikasti
török/Türkçe:
Baldıran


FORRÁS:

  1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 30
  2. Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
  3. Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897
Ha tetszett az oldal, akkor iratkozz fel a Naturportal Magazinra, melyben időnként értesítést küldünk Neked a legújabb cikkekről.

Töltsd ki az alábbi adatokat!

E-mail cím:*
Vezetéknév:*
Keresztnév:


HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.