ARÁBIAI TÖMJÉNFA

Szám: 00052 gileád balzsamfa, mekka balzsamfa, arábiai tömjénfaarábiai tömjénfa, gileád balzsamfa, mekka balzsamfa arabiai_tomjenfa3


Milyen gyógynövényterápiában használatos?
nyugati, arab


Szinonímák:
gileád balzsamfa, mekka balzsamfa, olibánum, olibanum


Latin név:
Balsamodendron Ehrenbergianum; Balsamodendron Gileadense; Balsamodendron meccansis; Balsamodendron Opobalsamum; Commiphora opobalsamum, Boswellia carterii, Boswellia papyrifera, Boswellia thurifera, lebônach vagy levônâh,  Boswelia bhaudajiana


Hol honos?/Termőhelye:
Afrika, Arábia, Kelet-Ázsia

A tropikus északi Afrika, Arábia és Kelet-India szabadon termő fája.


FIGYELMEZTETÉS (kontraindikációk=ellenjavallatok, sajátosságok):
nincs adat


 ÖSSZETÉVESZTHETŐ:
Nagyon hasonló hozzá a többi Commiphora faj, melynek szintén a gyantáját hasznosítják. Ilyen például a valódi mirha (Commiphora myrrha), a hindu balzsamfa (Commiphora mukul). Használatuk is nagyon hasonló. Hasonló még az abesszin balzsamfa, a szomáliai balzsamfa, és az arab balzsamfa. A tömjént a Boswelia sacra és a Boswelia carteri, valamint a Boswelia bhaudajiana szolgáltatja. Tömjénfából összesen 13 faj ismeretes.


MELY RÉSZÉT GYŰJTIK?
fa, mag, gyanta


HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel):
illóolaj, gyanta, gumi, keserűanyag, mézga


LEÍRÁS:
Alacsony, trópusi, szubtrópusi fák és cserjék. Általában rövid törzs és gömbösen vagy ernyőszerűen alakuló lombkorona jellemzi őket. Könnyen leválaszható kéreggel rendelkeznek. Termésük csonthéjas- vagy toktermés. A növények testét váladéktartók hálózzák be, amelyekben különleges balzsam vagy gyanta választódik ki és halmozódik fel. A nyírfabokorra hasonlító cserje ágvégein apró, ragadós cseppeket izzad ki, amelyek a levegőn megszilárdulnak, és kecskeszőrrel „szüretelik” le. A növényt a Krisztus előtti 18. század előtt nem ismerték még Palesztinában, a tömjénnel együtt Sába királynője vitte ajándékba Salamon királynak. Dió nagyságú, sárgás-vörösesbarnás, illatos, esetleg lukacsos gyanta a gyógyító anyaga. Füstölőkbe, illetve holttestek balzsamozására is használják. A balzsamfa fajok törzsén és ágain természetes módon is lassan termelődő nedv kiszivárgását a forró nyári időszakban sok sűrű párhuzamos bevágással gyorsítják. Így jellegzetesen aromás illatú, levegőn besűrűsödő, áttetsző, fajra jellemző színű, lassan v. gyorsabban száradó folyadékot kapnak, mely a nagy melegben gyorsan leülepedik, és tetején összegyűlik a sűrű mélysárga igazi Mekka-balzsam. A ma kapható kereskedelmi mirha többsége az ültetvényeken nevelt tömjén mézgája. A természetes módon lassan kicsepegő és megszilárduló apró szemcsés gyöngy-mirhát sztakte néven különítik el. Az arab mirhafajokat már Hérodotosz, Dioszkoridész, Theophrasztosz is említik, de gyakran keverik a tömjénnel. Erre az alapvető tévedésükre Plinius hívta fel először a figyelmet, valamint arra a tényre is, hogy Vespasianus császár (Kr.u. 69-79) vitte Rómába az első balzsamfát. A sötétebb arab és a sárgásfehér mekkabalzsam hasonló illata miatt könnyen összekeverhető az illatszer-keverékekben. Eredetileg főleg az ókori Egyiptomban használták balzsamkészítés céljára, később azonban az egész közel-keleten elterjedt, mint illatosító szer, illetve rovarriasztó szer. Vallási ceremóniákhoz is a kezdetektől használatos volt és használatos mind a mai napig (gondoljunk itt például a keresztény tömjén füstölőkre a temetkezéskor).


BETEGSÉGEK KEZELÉSE:
Gyógyászati célokra leginkább külsőleg foghúsgyulladás ellen, valamint toroköblögetéshez használják. Szent Hildegard von Bingen (1098-1179) fejfájás ellen, valamint kezdődő náthára javasolja alkalmazni. Előbb esetben tésztává kell gyúrni és kiszárítani (nem sütni!), utóbbi esetben égetni és a füstjét belélegezni javasolja.


BETEGSÉGEK FELSOROLÁSA:
Az alábbi betegségek kezelésében használatos:
ellenmérgek, ellenszerek, sebek


angol/English:
balsamic tree
dán/Dansk:
Balsamtræ
 észt/Eesti keel:
Meka mürripuu
holland/Nederlands:
Balsemstruik, Mirreboom
orosz (cirill betűs írás)/ Русский:
Бальзамическое дерево
spanyol/Español:
Bálsamo de Mecca


FORRÁS:

  1. Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 14
  2. Plantae officinales, oder Sammlung officineller Pflanzen. Düsseldorf 1821-1833; Flora Medico-Farmaceutica vol. 2, by Felice Cassone, Turin 1847.
  3. Pixabay
  4. Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9
Ha tetszett az oldal, akkor iratkozz fel a Naturportal Magazinra, melyben időnként értesítést küldünk Neked a legújabb cikkekről.

Töltsd ki az alábbi adatokat!

E-mail cím:*
Vezetéknév:*
Keresztnév:


HASONLÓ CIKKEK, KATTINTS A TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT!

One Comment

  1. Üdvözlöm!

    Magyarországon (akár lakásban ) milyen körülmények között lehet ültetni ilyen fát? Hol lehet venni? Mennyibe kerül?

    Üdvözlettel
    Szűcs Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Required fields are marked *.


 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez weboldal ún. "cookie"-kat, vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen file-ok, amelyet a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve, ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás